borito

A nemlexikális öö hang interakciós szerepének elemzése magyar nyelvű társalgásokban

An analysis of the interactional role of the non-lexical sound öö in Hungarian conversations

Németh Zsuzsanna

SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék
MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport

ORCID iD iconorcid.org/0000-0002-8509-7862

Jelentés és Nyelvhasználat 7/1:23–50 (2020)
https://doi.org/10.14232/JENY.2020.1.2

Összefoglaló

A tanulmány célja a nemlexikális, svához hasonló öö hang használatának vizsgálata hétköznapi, magyar nyelvű társalgásokban a konverzációelemzés elméleti keretében. Szekvenciális, ill. fordulóbeli elhelyezkedésüket tekintve az öö előfordulásai jól meghatározható mintázatokat követnek a korpuszban. Az esetek túlnyomó többségében az öö a fordulókonstrukciós egység belsejében jelenik meg, közvetlenül egy tagmondatot bevezető kötőszó után, jóval a váltásreleváns hely előtt. A beszélők továbbá rendszeresen használják hosszabb, ill. ritkán használatos és/vagy idegen szavak előtt, valamint fordulókezdő pozícióban. Az utóbbi előfordulások között kiemelkedő szerepet tölt be az öö párszekvenciák második párrészét bevezető használata. A jelenség funkcióinak vizsgálata az említett pozíciókban azt mutatja, hogy az öö mint technika fontos szerepet játszik a magyar beszélők forduló- és szekvenciaalkotásának folyamatában. A korpusz elemzése arra enged következtetni, hogy a fordulóalkotás tagmondatról tagmondatra történik a magyar nyelvű társalgásokban. Ez rávilágít a szintaxis és a nyelvhasználat, azaz a nyelvtan és a pragmatika közötti interakcióra.

Kulcsszavak: öö, társalgáselemzés, forduló, szekvencia, magyar nyelvű társalgások

Abstract

The aim of this study is to examine the use of the non-lexical schwa-like sound öö in everyday Hungarian conversations in the framework of conversation analysis. The occurrences of öö in the corpus show well-definable patterns in relation to the turn and sequence. The vast majority of the occurrences of öö are located right after a clause-initial conjunction inside a turn-constructional unit, well before the transition relevance place. Furthermore, speakers regularly use öö before long, rare, and/or foreign-originated words, as well as in turn-initial position. Among these latter occurrences, the use of öö at the beginning of second pair parts has a special role. The examination of the functions of öö in the above positions shows that the phenomenon plays an important role as a technique in the course of Hungarian speakers’ turn- and sequence-construction. The analysis of the corpus suggests that turn-construction occurs from clause to clause in Hungarian conversations. This highlights the interaction between syntax and language use, and in this way grammar and pragmatics.

Keywords: öö, conversation analysis, turn, sequence, Hungarian conversations

Németh Zsuzsanna az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszékének és az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportnak a munkatársa. Kutatási területe a társalgáselemzés, érdeklődésének középpontjában a spontán, hétköznapi társalgások javítási jelenségei, az egyes javítási műveletek közötti kapcsolatok, és a társalgásokban megjelenő implicit jelenségek állnak.

Zsuzsanna Németh is a researcher at the Department of General Linguistics at the University of Szeged, and in the MTA-DE-SZTE Research Group for Theoretical Linguistics. Her field of research is conversation analysis, her research interest focuses on the repair phenomena of spontaneous, everyday conversations, the relationships between repair operations, as well as implicit phenomena occurring in conversations.

Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Beach, Wayne A. – Terri R. Metzger 1997. Claiming insufficient knowledge. Human Communication Research 23/4:562–588. doi:10.1111/j.1468-2958.1997.tb00410.x.
  • Beattie, Geoffrey W. 1978. Floor apportionment and gaze in conversational dyads. British Journal of Social and Clinical Psychology 17/1:7–15. doi:10.1111/j.2044-8260.1978.tb00889.x.
  • Beattie, Geoffrey W. 1979. Planning units in spontaneous speech: Some evidence from hesitation in speech and speaker gaze direction in conversation. Linguistics 17/1–2:61–78. doi:10.1515/ling.1979.17.1-2.61.
  • Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1978. Universals in language usage. Politeness phenomena. In Esther N. Goody (szerk.) Questions and Politeness. Strategies in Social Interaction. (Cambridge Papers in Social Anthropology 8) Cambridge: Cambridge University Press. 56–289.
  • Couper-Kuhlen, Elizabeth – Tsuyoshi Ono 2007. ‘Incrementing’ in conversation. A comparison of practices in English, German and Japanese. Pragmatics 17/4:513–552. doi:10.1075/prag.17.4.02cou.
  • Deme, Andrea – Alexandra Markó 2013. Lengthenings and filled pauses in Hungarian adults’ and children’s speech. In Robert Eklund (szerk.) Proceedings of DiSS 2013, the 6th Workshop on Disfluency in Spontaneous Speech and TMH-QPSR Volume 54(1). Stockholm: KTH Royal Institute of Technology. 21–24.
  • É. Kiss, Katalin 2002. The Syntax of Hungarian. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Ford, Cecilia E. – Sandra A. Thompson 1996. Interactional units in conversation: syntactic, intonational, and pragmatic resources for the management of turns. In Elinor Ochs – Emanuel A. Schegloff – Sandra A. Thompson (szerk.) Interaction and Grammar. Cambridge: Cambridge University Press. 134–184. doi:10.1017/CBO9780511620874.003.
  • Fox, Barbara A. – Yael Maschler – Susanne Uhmann 2010. A cross-linguistic study of self-repair: Evidence from English, German, and Hebrew. Journal of Pragmatics 42/9 (How People Talk to Robots and Computers):2487–2505. doi:10.1016/j.pragma.2010.02.006.
  • Fox, Barbara – Fay Wouk – Makoto Hayashi – Steven Fincke – Liang Tao – Marja-Leena Sorjonen – Minna Laakso – Wilfrido Flores Hernandez 2009. A cross-linguistic investigation of the site of initiation in same-turn self-repair. In Jack Sidnell (szerk.) Conversation Analysis. Comparative Perspectives. Cambridge: Cambridge University Press. 60–103. doi:10.1017/CBO9780511635670.004.
  • Goodwin, Charles 1980. Restarts, pauses, and the achievement of a state of mutual gaze at turn-beginning. Sociological Inquiry 50/3–4:272–302. doi:10.1111/j.1475-682X.1980.tb00023.x.
  • Goodwin, Charles 1981. Conversational Organization: Interaction Between Speakers and Hearers. New York: Academic Press.
  • Goodwin, Marjorie Harness – Charles Goodwin 1986. Gesture and coparticipation in the activity of searching for a word. Semiotica 62/1–2:51–76. doi:10.1515/semi.1986.62.1-2.51.
  • Gósy Mária 1993. A lexikális hozzáférés. Szófelismerési stratégiák. In Gósy Mária – Siptár Péter (szerk.) Beszédkutatás. Tanulmányok az elméleti és az alkalmazott fonetika köréből. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 14–32.
  • Gósy Mária 2006. A semleges magánhangzó nyelvi funkciói. In Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 8–22.
  • Gósy Mária 2012. Multifunkcionális beszélt nyelvi adatbázis – BEA. In Prószéky Gábor – Váradi Tamás (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV. Nyelvtechnológiai kutatások. Budapest: Akadémiai Kiadó. 329–349.
  • Gósy Mária – Bóna Judit – Beke András – Horváth Viktória 2013. A kitöltött szünetek fonetikai sajátosságai az életkor függvényében. In Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 2013. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 121–143.
  • Haader Lea 1999. Az alárendelő összetett mondatok általános kérdései. Magyar Nyelvőr 123/3:340–350.
  • Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan alapjai. Budapest: Akadémia Kiadó.
  • Heritage, John 1984. Conversation analysis. In John Heritage Garfinkel and Ethnomethodology. Cambridge: Polity Press. 233–292.
  • Heritage, John 2013. Epistemics in conversation. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 370–394. doi:10.1002/9781118325001.ch18.
  • Heritage, John – J. Maxwell Atkinson 1984. Preference organization. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of social action. Studies in conversation analysis. (Studies in Emotion and Social Interaction) Cambridge: Cambridge University Press. 53–56.
  • Horváth Viktória 2014. Hezitációs jelenségek a magyar beszédben. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
  • Iványi Zsuzsanna 2001. A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 125/1:74–93.
  • Iványi Zsuzsanna 2002. A szókincs hiányosságainak problémája hétköznapi beszélgetésekben. Konverzációelemzési és kognitív nyelvészeti kutatások egybevetése. Nyelvtudományi Közlemények 99:281–304.
  • Iványi Zsuzsanna 2003. A „nyelvemen van”-jelenség német és magyar nyelvű beszélgetésekben. Magyar Nyelvőr 127/1:76–91.
  • Iványi, Zsuzsanna – András Kertész – Kornélia Marinecz – Nóra Máté 2006. Social categorization and the grammar-pragmatics relation. An analysis of Hungarian data. Sprachtheorie und Germanistische Linguistik 16/2:111–157.
  • Jefferson, Gail 2004. Glossary of transcript symbols with an introduction. In Gene H. Lerner (szerk.) Conversation Analysis: Studies from the First Generation. (Pragmatics & Beyond New Series 125) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 13–31. doi:10.1075/pbns.125.02jef.
  • Kenesei, István 1994. Subordinate clauses. In Ferenc Kiefer – Katalin É Kiss (szerk.) The Syntactic Structure of Hungarian. (Syntax and Semantics 27) New York: Academic Press. 275–354.
  • Kiefer, Ferenc 1988. Modal particles as discourse markers in questions. Acta Linguistica Hungarica 38/1–4:107–125.
  • Kondacs Flóra 2016. A hát diskurzusjelölőről az óvodások diskurzusaiban. In Váradi Tamás (szerk.) Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből 2016. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 45–58.
  • Lerch Ágnes 2007. Az ismétlés mint az önjavítás eszköze a magyarban. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Nyelvelmélet – nyelvhasználat. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 123–130.
  • Lerner, Gene H. 2004. On the place of linguistic resources in the organization of talk-in-interaction: Grammar as action in prompting a speaker to elaborate. Research on Language and Social Interaction 37/2:151–184. doi:10.1207/s15327973rlsi3702_3.
  • Lerner, Gene H. 2013. On the place of hesitating in delicate formulations: A turn-constructional infrastructure for collaborative indiscretion. In Makoto Hayashi – Geoffrey Raymond – Jack Sidnell (szerk.) Conversational Repair and Human Understanding. Cambridge: Cambridge University Press. 95–134. doi:10.1017/CBO9780511757464.004.
  • Levinson, Stephen C. 2013. Action formation and ascription. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 101–130. doi:10.1002/9781118325001.ch6.
  • Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2011. A diskurzusjelölők használatának életkori sajátosságai. In Navracsics Judit – Lengyel Zsolt (szerk.) Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben. Pszicholingvisztikai tanulmányok II.. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 121) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 49–61.
  • Mondada, Lorenza 2013. The conversation analytic approach to data collection. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 32–56. doi:10.1002/9781118325001.ch3.
  • Németh, Zsuzsanna 2012. Recycling and replacement repairs as self-initiated same-turn self-repair strategies in Hungarian. Journal of Pragmatics 44/14:2022–2034. doi:10.1016/j.pragma.2012.09.015.
  • Németh T. Enikő 1998. A hát, így, tehát, mert kötőszók pragmatikai funkciójának vizsgálata. Magyar Nyelv 94/3:324–331.
  • Németh T., Enikő 2019. Implicit Subject and Direct Object Arguments in Hungarian Language Use. Grammar and Pragmatics Interacting. (Pragmatic Interfaces) Sheffield: Equinox.
  • Ochs, Elinor – Emanuel A Schegloff – Sandra A Thompson (szerk.) 1996. Interaction and Grammar. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Pomerantz, Anita M. 1984. Agreeing and disagreeing with assessments. Some features of preferred/dispreferred turn shapes. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Studies in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press. 57–101.
  • Rossano, Federico 2013. Gaze in conversation. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 308–329. doi:10.1002/9781118325001.ch15.
  • Sacks, Harvey 1987 [1973]. On the preferences for agreement and contiguity in sequences in conversation. In Graham Button – John R. E. Lee (szerk.) Talk and Social Organisation. Clevedon: Multilingual Matters. 54–69.
  • Sacks, Harvey 1992. Lectures on Conversation. Szerk. Gail Jefferson. Oxford: Blackwell Publishers.
  • Sacks, Harvey – Emanuel A. Schegloff – Gail Jefferson 1974. A simplest systematics for the organization of turn-taking for conversation. Language 50/4:696–735. doi:10.2307/412243.
  • Schegloff, Emanuel A. 1968. Sequencing in conversational openings. American Anthropologist 70/6:1075–1095. doi:10.1525/aa.1968.70.6.02a00030.
  • Schegloff, Emanuel A. 1992. Repair after next turn: The last structurally provided defense of intersubjectivity in conversation. American Journal of Sociology 97/5:1295–1345.
  • Schegloff, Emanuel A. 1996. Turn organization: one intersection of grammar and interaction. In Elinor Ochs – Emanuel A. Schegloff – Sandra A. Thompson (szerk.) Interaction and Grammar. Cambridge: Cambridge University Press. 52–133. doi:10.1017/CBO9780511620874.002.
  • Schegloff, Emanuel A. 2007. Sequence Organization in Interaction: A Primer in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Schegloff, Emanuel A. 2009. One perspective on Conversation Analysis: Comparative Perspectives. In Jack Sidnell (szerk.) Conversation Analysis: Comparative Perspectives. Cambridge: Cambridge University Press. 357–406. doi:10.1017/CBO9780511635670.013.
  • Schegloff, Emanuel A. 2010. Some other “uh(m)”s. Discourse Processes 47/2:130–174. doi:10.1080/01638530903223380.
  • Schegloff, Emanuel A – Harvey Sacks 1973. Opening up Closings. Semiotica 8/4:289–327. doi:10.1515/semi.1973.8.4.289.
  • Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. http://goo.gl/BXvGVU.
  • Searle, John R. 1975. Indirect speech acts. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics, Volume 3: Speech Acts. New York: Academic Press. 59–82.
  • Sidnell, Jack 2012. Turn-continuation by self and by other. Discourse Processes 49/3–4:314–337. doi:10.1080/0163853X.2012.654760.
  • Stivers, Tanya 2013. Sequence organization. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 191–209. doi:10.1002/9781118325001.ch10.
  • Stivers, Tanya – Jeffrey D. Robinson 2006. A preference for progressivity in interaction. Language in Society 35/3:367–392. doi:10.1017/S0047404506060179.
  • Stivers, Tanya – Jack Sidnell 2013. Introduction. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 1–8. doi:10.1002/9781118325001.ch1.
  • Torres, Obed – Justin Casell – Scott Prevost 1997. Modeling gaze behavior as a function of discourse structure. Proceedings of the First International Workshop on Human-Computer Conversations. http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/versions?doi=10.1.1.57.3807.
  • Vukov Raffai Éva 2016. A diskurzusjelölő-választások életkori sajátosságai az így, ilyen, hát, mondjuk, ugye esetében. Magyar Nyelvőr 140/4:483–497.
  • Watanabe, Michiko 2003. The constituent complexity and types of fillers in Japanese. In Maria-Josep Solé – Daniel Recasens – Joachim Romero (szerk.) Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona 3–9 August 2003. Barcelona: Universitat Autonoma de Barcelona. 2473–2476.
  • Watanabe, Michiko – Keikichi Hirose – Yasuharu Den – Nobuaki Minematsu 2008. Filled pauses as cues to the complexity of upcoming phrases for native and non-native listeners. Speech Communication 50/2:81–94. doi:10.1016/j.specom.2007.06.002.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Németh Zsuzsanna 2020. A nemlexikális öö hang interakciós szerepének elemzése magyar nyelvű társalgásokban. Jelentés és Nyelvhasználat 7/1:23–50. doi:10.14232/JENY.2020.1.2

bibtex
@article{JENY-2020-NemethZs,
	author = {Németh, Zsuzsanna},
	year = {2020},
	title = {A nemlexikális öö hang interakciós szerepének elemzése magyar nyelvű társalgásokban},
	abstract = {A tanulmány célja a nemlexikális, svához hasonló öö hang használatának vizsgálata hétköznapi, magyar nyelvű társalgásokban a konverzációelemzés elméleti keretében. Szekvenciális, ill. fordulóbeli elhelyezkedésüket tekintve az öö előfordulásai jól meghatározható mintázatokat követnek a korpuszban. Az esetek túlnyomó többségében az öö a fordulókonstrukciós egység belsejében jelenik meg, közvetlenül egy tagmondatot bevezető kötőszó után, jóval a váltásreleváns hely előtt. A beszélők továbbá rendszeresen használják hosszabb, ill. ritkán használatos és/vagy idegen szavak előtt, valamint fordulókezdő pozícióban. Az utóbbi előfordulások között kiemelkedő szerepet tölt be az öö párszekvenciák második párrészét bevezető használata. A jelenség funkcióinak vizsgálata az említett pozíciókban azt mutatja, hogy az öö mint technika fontos szerepet játszik a magyar beszélők forduló- és szekvenciaalkotásának folyamatában. A korpusz elemzése arra enged következtetni, hogy a fordulóalkotás tagmondatról tagmondatra történik a magyar nyelvű társalgásokban. Ez rávilágít a szintaxis és a nyelvhasználat, azaz a nyelvtan és a pragmatika közötti interakcióra.},
	doi = {10.14232/JENY.2020.1.2},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {7},
	issue = {1},
	pages = {23-50},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2020-NemethZs},
	urldate = {2020-02-15},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését 2016-ban és 2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
The journal was supported by the National Cultural Fund of Hungary in 2016 and 2019.