A csak és az is partikula a mondásokban mint érvelő szövegekben

Kocsány Piroska a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének nyugalmazott docense. Kutatási területe a szövegnyelvészet, retorika és stilisztika.

Piroska Kocsány is an emeritus lecturer of the Department of German Philology, the University of Debrecen, Hungary. Her research focuses on text linguistics, rhetoric and stylistics.

Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Abraham, Werner 2017. Modalpartikel und Mirativeffekte. In Shin Tanaka – Elisabeth Leiss – Werner Abraham – Yasuhiro Fujinawa (szerk.) Grammatische Funktionen aus Sicht der japanischen und deutschen Germanistik. (Linguistische Berichte. Sonderheft 24) Hamburg: Buske. 75–108.
• Aczél Petra 2001. A megggyőző szöveg retorikája. Magyar Nyelvőr 125/1:46–55.
• Aczél Petra 2003. Erős szavak. A bizonyítás mint a szöveg tulajdonsága. Világosság 2003/11–12:171–178.
• Adamik Tamás 2005. Az ókori retorika. In Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra Retorika. Budapest: Osiris. 17–124.
• Anscombre, Jean-Claude – Oswald Ducrot 1983. L’argumentation dans la langue. Bruxelles: Editions Mardaga.
• Arisztotelész 1982. Rétorika. Fordította Adamik Tamás. Budapest: Gondolat.
• Atayan, Vahram 2006. Makrostrukturen der Argumentation im Deutschen, Französischen und Italienischen. Frankfurt: Peter Lang.
• Balázs János 1985. A szöveg. Budapest: Gondolat Kiadó.
• Barthes, Roland 1970. L’ancienne rhétorique. Communications 16/1:172–223. doi:10.3406/comm.1970.1236.
• Barthes, Roland 1997. A régi retorika. In Thomka Beáta (szerk.) Az irodalom elméletei III.. Pécs: Jelenkor Kiadó. 69–169.
• Beaver, David I. 2004. Five only pieces. Theoretical Linguistics 30/1:45–64. doi:10.1515/thli.2004.006.
• Beaver, David I. – Brady Z. Clark 2008. Sense and Sensitivity. How Focus Determines Meaning. (Explorations in Semantics 5) Malden: Wiley-Blackwell.
• Fábricz Károly 1986. Partikulák a magyar és az orosz nyelvben. Kandidátusi értekezés. Budapest: MTA.
• Fábricz, Károly 1989. Where does the function and meaning of modal particles come from? In Harald Weydt (szerk.) Sprechen mit Partikeln. Berlin, New York: Walter de Gruyter. 378–387.
• Frege, Gottlob 1993 [1916]. Die Verneinung. In Günther Patzig (szerk.) Gottlob Frege: Logische Untersuchungen. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht. 54–71.
• Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
• Grice H. Paul 2011 [1989]. Tanulmányok a szavak életéről. Budapest: Gondolat Kiadó.
• Gyuris Beáta 2009. A hangsúlyos csak diskurzuspartikula interpretációja. In Maleczki Márta – Németh T. Enikő (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VII. Modellek, elméletek és elvek érvényessége nyelvi adatok tükrében. Szeged: SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék. 157–178.
• Hare, Richard Mervyn 1983 [1952]. Die Sprache der Moral. Frankfurt: Suhrkamp.
• Horn, Laurence R. 1969. A presuppositional analysis of only and even. Papers from the Fifth Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society, April 18-19, 1969. Chicago: Department of Linguistics, University of Chicago. 98–107.
• Horn, Laurence R. 1997. Negative polarity and the dynamics of vertical inference. In Danielle Forget – Paul Hirschbühler – France Martineau – María Luisa Rivero (szerk.) Negation and Polarity. Syntax and Semantics. (Current Issues in Linguistic Theory 155) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 157–182. doi:10.1075/cilt.155.09hor.
• Horn, Laurence R. 2001 [1989]. A Natural History of Negation. Stanford: CSLI Publications.
• Ippolito, Michela 2006. Remarks on only. Semantics and Linguistic Theory 16:77. doi:10.3765/salt.v16i0.2947.
• Ivin, Aleksandr 1975. Grundlagen der Logik von Wertungen. Berlin: Akademie-Verlag.
• Jespersen, Jens Otto Harry 1924. The Philosophy of Grammar. London: Allen & Unwin.
• Kanyó, Zoltán 1981. Sprichwörter. Analyse einer einfachen Form. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Kelemen János 1976. Van-e a „jó”-nak jelentése? Magyar Filozófiai Szemle 20:617–632.
• Kiefer Ferenc 1983. Az előfeltevések elmélete. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.
• Kocsány, Piroska 1989. Die Rolle der Partikeln in der Textsorte Spruchweisheit. In Hans-Joachim Althof – Árpád Bernáth – Károly Csúri (szerk.) DAAD/JATE Dokumentationen & Materialien: Beiträge der Fachtagung von Germanisten aus Ungarn und der Bundesrepublik Deutschland in Budapest vom 16–19. 1988. Szeged, Bonn: JATE. 363–378.
• Kocsány Piroska 1991. Az is és a csak szócska szövegteremtő szerepben. Magyar Nyelv 87/2:175–190.
• Kocsány Piroska 2002. Szöveg, szövegtípus, jelentés: a mondás mint szövegtípus. (Nyelvtudományi Értekezések 151) Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Krappmann, Marie 2014. Die Rezeption der Theorie des radikalen Argumentativismus in der deutschsprachigen Argumentationsforschung. Studia Germanistica – Acta Facultatis Philosophicae Universitatis Ostraviensis 14:17–34.
• Levinson, Stephen C. 1983. Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press.
• Levinson, Stephen C. 2000. Presumptive Meanings: The Theory of Generalized Conversational Implicature. Cambridge: The MIT Press.
• Lumer, Christoph 2000. Argumentationstheorie und Logik. In Geert-Lueke Lueken (szerk.) Formen der Argumentation. Leipzig: Leipziger Universitätsverlag. 53–71.
• Margitay Tihamér 2014. Az érvelés mestersége. Budapest: Typotex Kiadó.
• Meleuc, Serge 1972. Struktur der Maxime. In Jens Ihwe (szerk.) Literaturwissenschaft und Linguistik. Ergebnisse und Perspektiven. Frankfurt: Athenäum. 276–321.
• Nemesi Attila László 2012. Retorika és pragmatika: az implikatúra fogalmának klasszikus gyökerei. Magyar Nyelvőr 136/3:249–272.
• Prechtl, Peter 1989. Hume, David. In Bernd Lutz (szerk.) Metzler Philosophen Lexikon. Stuttgart: J.B. Metzler. 377–380.
• Reis, Marga 1977. Präsuppositionen und Syntax. Tübingen: Niemeyer.
• Roberts, Craige 2006. Only, Presupposition and Implicature. Kézirat. The Ohio State University.
• Schmidt Erika 2010. Az azonosítás és kizárás viszonya a csak-ot tartalmazó magyar mondatokban. In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) LingDok 9. Nyelvész-doktoranduszok dolgozatai. Szeged: SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. 173–192.
• Walton, Douglas 2001. Enthymemes, common knowledge, and plausible inference. Philosophy & Rhetoric 34/2:93–112.
• Wittgenstein, Ludwig 1965 [1929]. A lecture on ethics. The Philosophical Review 74/1:3–12. doi:10.2307/2183526.
• Wright, Georg Henrik 1963. The Varieties of Goodness. London: Routledge & Kegan Paul.
• Zeevat, Henk 2009. „Only” as a mirative particle. Sprache und Datenverarbeitung. International Journal for Language Data Processing 33/1–2:179–196.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Kocsány Piroska 2019. A csak és az is partikula a mondásokban mint érvelő szövegekben. Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:65–97. doi:10.14232/JENY.2019.1.3

bibtex

@article{JENY-2019-KocsanyP,
	author = {Kocsány, Piroska},
	year = {2019},
	title = {A csak és az is partikula a mondásokban mint érvelő szövegekben},
	abstract = {A mondások (aforizmák, maximák stb.) általános érvényű kijelentések morálisan értékelő tartalommal. Ezek a szövegek az érvelés két lehetőségét, a megerősítést és a cáfolást valósítják meg. A cáfoló érvelés eszközei közé tartozik a csak és az is partikula. A dolgozat bemutatja a mondást mint érvelő szöveget, röviden összefoglalja a cáfolás eszközeit a mondásokban, és részletesen kitér a csak és az is partikulák szerepére általában és a mondásokban különösen. A mondások mint autentikus szövegek elemzése visszaigazolja a labormondatok alapján tett megállapításokat a partikulák szemantikai funkciójáról.},
	doi = {10.14232/JENY.2019.1.3},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {6},
	issue = {1},
	pages = {65-97},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-KocsanyP},
	urldate = {2019-08-01},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}