Kérdéses világaink

Our worlds in question(s)

Alberti Gábor

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

ORCID iD iconorcid.org/0000-0001-8907-0715

Dóla Mónika

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Kárpáti Eszter

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Kleiber Judit

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Szeteli Anna

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Viszket Anita

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:11–35 (2019)
Hugó, Amália és néhány kutya a relációk hálójában. Ünnepi különszám Maleczki Márta 65. születésnapjára
doi:10.14232/JENY.2019.2.3

Összefoglaló

Kiindulópontunk Maleczki (2006; 2007) formális szemantikai elmélete az azonosító és az információs fókuszról (É. Kiss 1998), valamint az ennek kapcsán vizsgált kérdés–válasz-alternatívákról. Megoldásának faktorhalmazokon alapuló lényegét kiterjeszthetőnek tartjuk egy olyan kognitív pragmaszemantikai elemzéssé, amelyben a kommunikáló felek tudásának/vélekedésének, vágyainak/érdekeinek és szándékainak az információállapotukon belüli "világocskái" is figyelembe vétetnek. A tanulmány kiemelt tézise, hogy a kiegészítendő kérdések intenzionális profilja megegyezik az eldöntendőkével; a különbségek egyfajta kurzorbeállításnak tulajdoníthatóak.

Kulcsszavak: azonosító fókusz, információs fókusz, lehetséges világok

Abstract

Our point of departure is Maleczki’s (2006; 2007) formal-semantic theory on É. Kiss’s (1998) identificational versus information focus, and on the related topic of question–answer alternatives. We consider the factor-set based essence of her solution to be extendable to a cognitive pragmasemantic analysis in which "worldlets" of interlocutors’ knowledges/beliefs, desires/interests and intentions within their information states are taken into consideration. The distinguished thesis in the paper is that the intensional profile of wh-questions is the same as that of yes/no questions, with the differences to be attributed to some "cursor set".

Keywords: identificational and information focus, possible worlds

Alberti Gábor (DSc) egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a Nyelvtudományi Tanszéket és a Nyelvtudományi Doktori Iskolát, valamint a ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportot vezeti, amelynek valamennyi szerzőtárs a tagja. Dóla Mónika (PhD), Kárpáti Eszter (dr. habil.), Kleiber Judit (dr. habil.) és Viszket Anita (PhD) egyetemi adjunktusok ugyanezen a tanszéken, Szeteli Anna pedig pragmatikai témakörben OTDK-díjas biológia–német szakos hallgató. Alberti és Kleiber a logikai alapú formális pragmaszemantikai megközelítések kutatója, Kárpáti a klasszikus pragmatika és a szövegtan szak-embere, Dóla konstrukciós és funkcionális megközelítésekben dolgozik, Viszket pedig a pragmatikai deficitet kutatja.

Gábor Alberti (DSc) is a professor at the University of Pécs, where he is head of the Department of Linguistics, the Doctoral School of Linguistics and the Theoretical, Computer and Cognitive Linguistics Research Group called eALIS. Mónika Dóla (PhD), Eszter Kárpáti (dr. habil.), Judit Kleiber (dr. habil.) and Anita Viszket (PhD) are associate professors (senior lecturers) at the same department. Anna Szeteli is a German-biology major in the undergraduate programme at the same institution, and also a prize winner at the National Scientific Students' Associations Conference, in pragmatics. Alberti and Kleiber specialize in logic based formal pragmasemantic approaches. Kárpáti's field of interest is classical pragmatics and text linguistics. Dóla's work concerns functional and constructional approaches. Finally, Viszket is responsible for research into pragmatic deficits.

Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Alberti, Gábor 2000. Lifelong discourse representation structures. Gothenburg Papers in Computational Linguistics 00–5:13–20.
  • Alberti Gábor 2011. ℜeALIS. Interpretálók a világban, világok az interpretálóban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Alberti Gábor 2012. Where are possible worlds? II. Pegs, DRSs, worldlets and reification. In Alberti Gábor – Farkas Judit – Kleiber Judit (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája. 308–323.
  • Alberti, Gábor – Mónika Dóla – Eszter Kárpáti – Judit Kleiber – Anna Szeteli – Anita Viszket 2019. Towards a cognitively viable linguistic representation. Argumentum 15:62–80.
  • Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2012. Where are possible worlds? (arguments for ℜeALIS). Acta Linguistica Hungarica 59/1–2:3–26. doi:10.1556/ALing.59.2012.1-2.1.
  • Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2014. ℜeALIS. Discourse representation with a radically new ontology. In Ludmila Veselovská – Markéta Janebová (szerk.) Complex Visibles Out There. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2014: Language Use and Linguistic Structure. (Olomouc Modern Language Monographs 4) Olomouc: Palacký University. 513–528.
  • Alberti, Gábor – László Nőthig 2015. ℜeALIS2.1: The implementation of generalized intensional truth tvaluation and expositive speech acts in on-going discourse. International Journal on Advances in Intelligent Systems 8/1–2:85–106.
  • Alberti Gábor – Szeteli Anna 2018. ℜeALIS: a mi kölcsönös és élethossziglani tudásunk. Iskolakultúra 28/5–6:3–14. doi:10.17543/ISKKULT.2018.5-6.3.
  • Andor, József 2011. Reflections on Speech Act Theory: An Interview with John R. Searle. International Review of Pragmatics 3/1:113–134. doi:10.1163/187731011X563755.
  • Asher, Nicholas – Alex Lascarides 2003. Logics of Conversation. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Balogh, Kata 2009. Theme with Variations. A Context-based Analysis of Focus. Amsterdam: Universiteit van Amsterdam.
  • Biezma, María – Miriam Butt – Farhat Jabeen 2018. Polar Questions vs. Kya Questions in Hindi/Urdu. Előadás. 41st GLOW Conference 2018. 04. 11–14. Budapest.
  • Cantarini, Sibilla – Werner Abraham – Elisabeth Leiss (szerk.) 2014. Certainty-uncertainty – and the Attitudinal Space in Between. (Studies in Language Companion Series 165) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
  • Chomsky, Noam 2013. Problems of projection. Lingua 130:33–49. doi:10.1016/j.lingua.2012.12.003.
  • Condoravdi, Cleo – Sven Lauer 2012. Imperatives: Meaning and illocutionary force. In Christopher Piñón (szerk.) Empirical Issues in Syntax and Semantics 9. Paris: CSSP. 37–58.
  • Dowty, David R. – Robert E. Wall – Stanley Peters 1981. Introduction to Montague Semantics. (Studies in Linguistics and Philosophy 11) Dordrecht: Reidel.
  • É. Kiss, Katalin 1998. Identificational focus versus information focus. Language 74/2:245–273. doi:10.2307/417867.
  • Farkas, Donka F. – Floris Roelofsen 2017. Division of labor in the interpretation of declaratives and interrogatives. Journal of Semantics 34/2:237–289. doi:10.1093/jos/ffw012.
  • Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
  • Kálmán, László 1990. Deferred information: The semantics of commitment. In László Kálmán – László Pólos (szerk.) Papers from the Second Symposium on Logic and Language. Budapest: Akadémiai Kiadó. 125–157.
  • Kamp, Hans 1981. A theory of truth and semantic representation. In Jeroen A. G. Groenendijk – Theo M. V. Janssen – Martin B. J. Stokhof (szerk.) Formal Methods in the Study of Language. Amsterdam: Mathematisch Centrum. 277–322.
  • Kamp, Hans – Josef van Genabith – Uwe Reyle 2011. Discourse representation theory. In Dov M. Gabbay – Franz Guenthner (szerk.) Handbook of Philosophical Logic: Volume 15. 2. kiad. Berlin: Springer. 125–394.
  • Kárpáti Eszter – Szeteli Anna 2018. Parancsolsz? Mondattípus, illokúciós aktus, perlokúciós hatás. Előadás. Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban 2018. 04. 27. Szeged, SZTE.
  • Kleiber, Judit 2018. Similar intentions with different underlying wishes: Intensional profiles of imperatives in Hungarian. Jezikoslovlje 19/3:365–391.
  • Langacker, Ronald W. 2017. Evidentiality in Cognitive Grammar. In Juana I. Marín Arrese – Gerda Haßler – Marta Carretero (szerk.) Evidentiality Revisited. Cognitive Grammar, Functional and Discourse-Pragmatic Perspectives. (Pragmatics & Beyond New Series 271) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 13–55. doi:10.1075/pbns.271.02lan.
  • Lauer, Sven 2013. Towards a Dynamic Pragmatics. PhD disszertáció. Stanford: Stanford University.
  • Maier, Emar 2016. Attitudes and mental files in Discourse Representation Theory. Review of Philosophy and Psychology 7/2:473–490. doi:10.1007/s13164-015-0296-6.
  • Maleczki Márta 2006. Kérdések és válaszok a fókusz szemantikájáról. In Kálmán László (szerk.) KB 120. A titkos kötet. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 60) Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, Tinta Könyvkiadó. 37–48.
  • Maleczki Márta 2007. Szemantika: Szerkezetek jelentése. In Alberti Gábor – Fóris Ágota (szerk.) A mai magyar formális nyelvtudomány műhelyei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 124–138.
  • Maleczki Márta 2016. Van-e a nyelveknek logikája? In Kas Bence (szerk.) „Szavad ne feledd!” Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 29–37.
  • Nuyts, Jan 2017. Evidentiality reconsidered. In Juana I. Marín Arrese – Gerda Haßler – Marta Carretero (szerk.) Evidentiality Revisited. Cognitive Grammar, Functional and Discourse-Pragmatic Perspectives. (Pragmatics & Beyond New Series 271) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 57–83. doi:10.1075/pbns.271.03nuy.
  • Oishi, Etsuko 2016. Austin’s Speech Acts and Mey’s Pragmemes. In Keith Allan – Alessandro Capone – Istvan Kecskes (szerk.) Pragmemes and Theories of Language Use. (Perspectives in Pragmatics, Philosophy & Psychology) Berlin: Springer. 335–350.
  • Pollard, Carl 2007. Hyperintensions. Előadás. 19th European Summer School in Logic, Language and Information. Trinity College, Dublin. https://www.scss.tcd.ie/conferences/esslli2007/content/CD_Contents/content/id28/id28.pdf.
  • Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Searle, John R. 1979. Expression and Meaning. Studies in the Theory of Speech Acts. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Searle, John R. – Daniel Vanderveken 1985. Foundations of Illocutionary Logic. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Szeteli Anna – Alberti Gábor – Kleiber Judit – Kárpáti Eszter 2018. Lehetséges lehetséges világaink. Előadás. Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban 2018. 04. 27. Szeged, SZTE.
  • Szeteli, Anna – Mónika Dóla – Gábor Alberti 2019. Pragmasemantic analysis of the Hungarian inferential-evidential expression szerint. In Ewa Willim (szerk.) Proceedings of SinFonIJA11. Krakow.
  • Wimmer, Heinz – Josef Perner 1983. Beliefs about beliefs: Representation and constraining function of wrong beliefs in young children’s understanding of deception. Cognition 13/1:103–128. doi:10.1016/0010-0277(83)90004-5.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Alberti Gábor – Dóla Mónika – Kárpáti Eszter – Kleiber Judit – Szeteli Anna – Viszket Anita 2019. Kérdéses világaink. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:11–35. doi:10.14232/JENY.2019.2.3

bibtex
@article{JENY-2019-AlbertiG-etal,
	author = {Alberti, Gábor and Dóla, Mónika and Kárpáti, Eszter and Kleiber, Judit and Szeteli, Anna and Viszket, Anita},
	year = {2019},
	title = {Kérdéses világaink},
	abstract = {Kiindulópontunk Maleczki (2006; 2007) formális szemantikai elmélete az azonosító és az információs fókuszról (É. Kiss 1998), valamint az ennek kapcsán vizsgált kérdés–válasz-alternatívákról. Megoldásának faktorhalmazokon alapuló lényegét kiterjeszthetőnek tartjuk egy olyan kognitív pragmaszemantikai elemzéssé, amelyben a kommunikáló felek tudásának/vélekedésének, vágyainak/érdekeinek és szándékainak az információállapotukon belüli "világocskái" is figyelembe vétetnek. A tanulmány kiemelt tézise, hogy a kiegészítendő kérdések intenzionális profilja megegyezik az eldöntendőkével; a különbségek egyfajta kurzorbeállításnak tulajdoníthatóak.},
	doi = {10.14232/JENY.2019.2.3},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {6},
	issue = {2},
	pages = {11-35},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-AlbertiG-etal},
	urldate = {2019-12-04},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését 2016-ban és 2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
The journal was supported by the National Cultural Fund of Hungary in 2016 and 2019.