Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport
SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék
Jelentés és Nyelvhasználat 5:215–242 (2018)
doi:10.14232/JENY.2018.1.9
Összefoglaló
Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a középkori katalán plaure ’tetszik’ ige felszólító értelmű alakjaival alkotott egyes szerkezetek használatát, amely ellentmond Searle (1975) általánosításának az indirekt direktívák lehetséges végrehajtási módjairól. A vizsgált szerkezetek a középkori katalánban engedélykérő direktívák, később pedig indirekt direktívák végrehajtására voltak használatosak. Az előfordulások egy csoportjában Isten, vagy valamely más isteni személy tetszését kéri a beszélő: ez a használat az interakció bizonyos pontjain volt hajlamos megjelenni, és kitüntetett szerepe volt annak felépítésében és az érvelésben. A ’(ne) tessék Istennek’ értelmű szófordulat a középkori katalánban szubjektifikáción is keresztülment. A tanulmány további célkitűzése, hogy bemutassa és értékelje a diakrón beszédaktus-kutatás módszertanának egyes eljárásait, a kvalitatív kontextuális elemzés jelentőségét hangsúlyozva. Az írott formában fennmaradt megnyilatkozások illokúciós értékének megállapításához a beszédaktusigék vizsgálatán kívül figyelembe kell venni a társas kontextust, enciklopédikus információkat, a kérés tartalmát és súlyát, az adott kor kulturális közegét, valamint az interakció felépítését és benne a kérdéses megnyilatkozás helyét és szerepét. Amennyiben teljes képet akarunk kapni a vizsgált szerkezet használatáról, a teljes jelentésmezőt, funkcionális mezőt érdemes feltérképezni, azaz az egyazon típusú illokúciós aktus végrehajtására alkalmas, hasonló funkciójú szerkezeteket együtt érdemes vizsgálni.
Kulcsszavak: történeti beszédaktus-kutatás, középkori katalán, közvetett direktívák, szubjektifikáció, jelentésváltozás
Abstract
The primary aim of this paper is to reveal uses of medieval Catalan constructions with subjunctive forms of the verb plaure ‘please’. Relying on a large corpus of historical texts from the 13th to 16th centuries, I argue that they are highly conventionalized forms of formulating directives requesting permission, and later, indirect directives. This finding contradicts Searle’s (1975) generalization about possible ways of performing indirect directives. In a group of occurrences the speech act was addressed to God, to win his approval. I show that this construction ((no) plàcia/plagués a Déu ‘may it (not) please God’) became a conventionalized phrase with a special role in interpersonal interactions, followed a peculiar path of semantic change and underwent subjectification. Another aim of the paper is to discuss some methodological issues of diachronic speech act analysis and to argue for the importance of qualitative methods and a highly comparative approach. Speech act verbs in themselves do not entirely reveal the illocutionary force and function of utterances. In order to analyze historical utterances, we should take into account a lot of additional information, e.g. several contextual factors, such as social roles of speakers and addressees, the content and “weight” of the request, encyclopedic information, the structure of the interaction and the place and role of the construction in it. Moreover, I argue that all forms appropriate to perform speech acts of the same illocutionary type in a given language stage should be examined together, comparing neighboring speech acts in a pragmatic space.
Keywords: diachronic speech act analysis, medieval Catalan, indirect directives, subjectification, semantic change
Nagy C. Katalin tudományos munkatárs az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportban. Történeti pragmatikával foglalkozik, eddig elsősorban a katalán összetett múlt kialakulását vizsgálta történeti pragmatikai szempontból. További kutatási témái a történeti beszédaktus-kutatás és udvariasságkutatás, valamint a történeti pragmatikai módszertan körébe tartoznak, különös tekintettel a kontextus szerepére és értelmezéseire a történeti pragmatikában.
Katalin Nagy C. currently works for the Research Group for Theoretical Linguistics of the Hungarian Academy of Sciences at the Universities of Debrecen and Szeged. She has been working in the field of historical pragmatics since her PhD in 2013, her research focuses on semantic change in grammaticalization, diachronic speech act analysis, and the methodology of historical pragmatics. Her topics of interest include the grammaticalization of the Catalan GO-past, politeness in medieval Catalan, and the role and notions of context in historical pragmatics.
Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
Nagy C. Katalin 2018. Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure ’tetszik’ igével alkotott szerkezetekről. Jelentés és Nyelvhasználat 5:215–242. doi:10.14232/JENY.2018.1.9
letöltés/download
@article{nagy_c._beszedeaktuskutatas_2018,
title = {Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure ’tetszik’ igével alkotott szerkezetekről},
volume = {5},
copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
issn = {2064-9940},
url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny-2018-nagyck2},
doi = {10.14232/JENY.2018.1.9},
abstract = {Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a középkori katalán plaure ’tetszik’ ige felszólító értelmű alakjaival alkotott egyes szerkezetek használatát, amely ellentmond Searle (1975) általánosításának az indirekt direktívák lehetséges végrehajtási módjairól. A vizsgált szerkezetek a középkori katalánban engedélykérő direktívák, később pedig indirekt direktívák végrehajtására voltak használatosak. Az előfordulások egy csoportjában Isten, vagy valamely más isteni személy tetszését kéri a beszélő: ez a használat az interakció bizonyos pontjain volt hajlamos megjelenni, és kitüntetett szerepe volt annak felépítésében és az érvelésben. A ’(ne) tessék Istennek’ értelmű szófordulat a középkori katalánban szubjektifikáción is keresztülment. A tanulmány további célkitűzése, hogy bemutassa és értékelje a diakrón beszédaktus-kutatás módszertanának egyes eljárásait, a kvalitatív kontextuális elemzés jelentőségét hangsúlyozva. Az írott formában fennmaradt megnyilatkozások illokúciós értékének megállapításához a beszédaktusigék vizsgálatán kívül figyelembe kell venni a társas kontextust, enciklopédikus információkat, a kérés tartalmát és súlyát, az adott kor kulturális közegét, valamint az interakció felépítését és benne a kérdéses megnyilatkozás helyét és szerepét. Amennyiben teljes képet akarunk kapni a vizsgált szerkezet használatáról, a teljes jelentésmezőt, funkcionális mezőt érdemes feltérképezni, azaz az egyazon típusú illokúciós aktus végrehajtására alkalmas, hasonló funkciójú szerkezeteket együtt érdemes vizsgálni.},
language = {hun},
journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
author = {Nagy C., Katalin},
month = dec,
year = {2018},
pages = {215--242}
}
|
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary. |
 |