A prototipikus (poláris) antonimák

Kugler Nóra az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszékének egyetemi docense. A magyar nyelv grammatikájának funkcionális szemléletű leírásával, az erre épülő nyelvtantanítás lehetőségeivel, a jelentéstan területén főképp az episztemikus-inferenciális modalitással foglalkozik. A Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus által létrehozott és vezetett DiAGram funkcionális nyelvészeti műhelynek a megalapítástól tagja.

Nóra Kugler is an associate professor at the Department of Hungarian Linguistics at Eötvös Loránd University. She specializes in functional cognitive investigations in Hungarian grammar, and deals with the applications of cognitive linguistics in first language pedagogy. Her semantic research focuses primarily on epistemic-inferential modality. She is a member of DiAGram Research Center led by Gábor Tolcsvai Nagy (MHAS).

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Andor József 2011. De durva ez a téma! – Megfigyelések a melléknévi jelentés polaritásváltásáról. Hungarológiai Évkönyv 12/1:33–42.
• Andor József 2013. Elmélkedések és vizsgálódások a szaliencia körül. In Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 86–97.
• Andor József 2017. A lexikai fokozás polaritásváltásairól. In Gecső Tamás – Szabó Mihály (szerk.) Az ellentét nyelvi és nonverbális kifejezésének lehetőségei. Budapest, Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, Tinta Könyvkiadó. 11–17.
• Bolasco, Sergio – Francesca della Ratta-Rinaldi 2004. Experiments on semantic categorisation of texts: analysis of positive and negative dimension. JADT 2004: 7es Journées internationales d’Analyse statistique des Données Textuelles. 202–210. http://tinyurl.hu/TpDr/ (2018. 04. 22.).
• Boroditsky, Lera 2000. Metaphoric structuring: understanding time through spatial metaphors. Cognition 75/1:1–28. doi:10.1016/S0010-0277(99)00073-6.
• Boroditsky, Lera 2011. How language shapes thought. Scientific American 304/2:62–65. doi:10.1038/scientificamerican0211-62.
• Boross Viktor 2010a. TEST – TÉR – JELENTÉS 1. Magyar Nyelvőr 134/1:62–77.
• Boross Viktor 2010b. TEST – TÉR – JELENTÉS 2. Magyar Nyelvőr 134/4:453–470.
• Boucher, Jerry – Charles E. Osgood 1969. The Pollyanna hypothesis. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 8/1:1–8. doi:10.1016/S0022-5371(69)80002-2.
• Casasanto, Daniel 2017. Relationships between language and cognition. In Barbara Dancygier (szerk.) The Cambridge Handbook of Cognitive Linguistics. Cambridge: Cambridge University Press. 19–37. doi:10.1017/9781316339732.003.
• Casasanto, Daniel – Lera Boroditsky 2008. Time in the mind: Using space to think about time. Cognition 106/2:579–593. doi:10.1016/j.cognition.2007.03.004.
• Croft, William 1994. Speech act classification, language typology and cognition. In Savas L. Tsohatzidis (szerk.) Foundations of Speech Act Theory. Philosophical and Linguistic Perspectives. London, New York: Routledge. 460–477.
• Cruse, David A. 1986. Lexical Semantics. (Cambridge Textbooks in Linguistics 4) Cambridge University Press.
• Cruse, David A. 2010. Meaning in Language: An Introduction to Semantics and Pragmatics. 3. kiadás. (Oxford Textbooks in Linguistics) Oxford: Oxford University Press.
• Dér Csilla Ilona 2013. Iszonyatosan/rettenetesen/őrületesen jó! A fokozószók grammatikalizációjáról. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Az interkulturális kommunikáció elmélete és gyakorlata. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 154) Székesfehérvár, Budapest: Kodolányi János Főiskola, Tinta Könyvkiadó. 71–76.
• Dilts, Philip 2010. Good nouns, bad nouns: What the corpus says and what native speakers think. In Stefan Thomas Gries – Stefanie Wulff – Mark Davies (szerk.) Corpus-Linguistic Applications: Current Studies, New Directions. (Language and Computers: Studies in Practical Linguistics 71) Amsterdam: Rodopi. 103–117.
• Eliade Mircea 1987. A szent és a profán. Fordította Berényi Gábor. Budapest: Európa Könyvkiadó.
• Fejes László 2012. Ellentétes szótár. Weboldal. Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/hirek/ellentetes-szotar [2018. április 20.].
• Gecső Tamás – Szabó Mihály (szerk.) 2017. Az ellentét nyelvi és nonverbális kifejezésének lehetőségei. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 199) Székesfehérvár, Budapest: Kodolányi János Főiskola, Tinta Könyvkiadó.
• H. Varga Márta 2006. A magyar fosztó- és tagadóképző. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 51) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
• Hangya Viktor – Farkas Richárd 2015. Doménspecifikus polaritáslexikonok automatikus előállítása magyar nyelvre. In Tanács Attila – Varga Viktor – Vincze Veronika (szerk.) XI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, MSZNY 2015, Szeged, 2015. január 15–16. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Tanszékcsoport. 210–218.
• Hunyadi László 1981. A nyelvi polaritás kifejezése a magyarban. Kandidátusi értekezés. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem.
• Imrényi András 2013. A magyar mondat viszonyhálózati modellje. (Nyelvtudományi Értekezések 164) Budapest: Akadémia Kiadó.
• Imrényi András 2017. Az elemi mondat viszonyhálózata. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára 4) Budapest: Osiris Kiadó. 664–760.
• Kicsi Sándor András 2012. Előszó. In Temesi Viola (szerk.) Magyar ellentétszótár. Ellentétes jelentésű szavak szótára. (A magyar nyelv kézikönyvei 22) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 5–9.
• Kiefer Ferenc 2008. A melléknevek szótári ábrázolásáról. In Kiefer Ferenc (szerk.) Stukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 505–538.
• Kocsis, Ágnes – Nóra Kugler 2018. Kísérleti eszközök a nyelvi polaritás kutatására. (Kísérleti eszközök terve). Kézirat.
• Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Kugler Nóra 2014. A nyelvi polaritás kifejezésének egy mintázata, avagy milyen a félelmetesen jó? Magyar Nyelvőr 138/2:129–139.
• Langacker, Ronald W. 2008. Cognitive Grammar. A Basic Introduction. Oxford, New York: Oxford University Press.
• Langacker, Ronald W. 2012. Substrate, system, and expression: Aspects of the functional organization of English finite clauses. In Mario Brdar – Ida Raffaelli – Milena Žic Fuchs (szerk.) Cognitive Linguistics between Universality and Variation. Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing. 3–52.
• Langacker, Ronald W. 2016. Baseline and elaboration. Cognitive Linguistics 27/3:405–439. doi:10.1515/cog-2015-0126.
• Langendonck, Willy van 2007. Iconicity. In Dirk Geeraerts – Hubert Cuyckens (szerk.) The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. (Oxford Handbooks) Oxford, New York: Oxford University Press. 394–418.
• Meier, Brian P. – Michael D. Robinson 2004. Why the sunny side is up. Associations between affect and vertical position. Psychological Science 15/4:243–247. doi:10.1111/j.0956-7976.2004.00659.x.
• Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In Nicoletta Calzolari – Khalid Choukri – Thierry Declerck – Hrafn Loftsson – Bente Maegaard – Joseph Mariani – Asuncion Moreno – Jan Odijk – Stelios Piperidis (szerk.) Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA). 1719–1723.
• Osgood, Charles E. 1980. Lectures on Language Performance. (Springer Series in Language and Communication) Berlin, Heidelberg: Springer-Verlag.
• Papp Kornélia 2012. Módszerek a kis és kicsi dimenzionális melléknevek korpuszalapú vizsgálatához. In Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.) Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE – DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Műhely. 163–174.
• Péter Mihály 1991. A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Budapest: Tankönykiadó.
• Péter Mihály 2005. Nyelv, stílus, költői beszéd. Válogatott tanulmányok. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 49) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
• Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.) 2014. Pszicholingvisztika. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Rohrer, Tim 2007. Embodiment and experientalism. In Dirk Geeraerts – Hubert Cuyckens (szerk.) The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. (Oxford Handbooks) Oxford, New York: Oxford University Press. 25–47.
• Sass Bálint 2016. Nyelvészeti szövegkeresők, nemzeti korpuszportál. Magyar Tudomány 177/7:798–808.
• Székely Gábor 2000. A lexikai fokozás általános kérdéseiről. Magyar Nyelv 96/3:296–310.
• Székely Gábor 2007. Egy sajátos nyelvi jelenség, a fokozás. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 66) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
• Szilágyi N. Sándor 1996. Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Kolozsvár: Erdélyi Tankönyvtanács.
• Temesi Viola (szerk.) 2012. Magyar ellentétszótár. Ellentétes jelentésű szavak szótára. (A magyar nyelv kézikönyvei 22) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
• Tisljár-Szabó Eszter 2014. Érzelmek és beszéd. In Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.) Pszicholingvisztika. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 951–986.
• Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó.
• Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2017a. Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára 4) Budapest: Osiris Kiadó.
• Tolcsvai Nagy Gábor 2017b. Bevezetés. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára 4) Budapest: Osiris Kiadó. 21–71.
• Traugott, Elizabeth Closs 1995. Subjectification in grammaticalisation. In Dieter Stein – Susan Wright (szerk.) Subjectivity and Subjectivisation. Linguistic Perspectives. Cambridge: Cambridge University Press. 31–52.
• Turney, Peter D. – Michael L. Littman 2002. Unsupervised Learning of Semantic Orientation from a Hundred-Billion-Word Corpus. [arXiv:cs/0212012].
• Vendler, Zeno 1967. Linguistics in Philosophy. Ithaca, New York: Cornell University Press.
• Zlatev, Jordan 1997. Situated Embodiment. Studies in the Emergence of Spatial Meaning. Stockholm: Gotab.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Kugler Nóra 2018. A prototipikus (poláris) antonimák. Kognitív nyelvészeti javaslat elmélet és empíria összehangolására. Jelentés és Nyelvhasználat 5:159–180. doi:10.14232/JENY.2018.1.6

bibtex

@article{kugler_antonima_2018,
	title = {A prototipikus (poláris) antonimák. {Kognitív} nyelvészeti javaslat elmélet és empíria összehangolására},
	volume = {5},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny-2018-kuglern},
	doi = {10.14232/JENY.2018.1.6},
	abstract = {A tanulmány arra mutat rá, hogy az antonímia alapvető jellegével nem áll összhangban a magyar szemantikai kutatásokban az antonímiára fordított figyelem. A poláris antonímiát (pl. magas – alacsony, erős – gyenge; meleg – hideg, vidám – szomorú; okos – buta; kedves – undok) szakirodalmi adatokra építve a tanulmány úgy értelmezi, hogy a poláris viszony nyelvileg nemcsak értékviszonyként konceptualizálódik, hanem alapvetőbb feldolgozási szinten energiaviszonyként és téri viszonyként is. A kifejezések előfordulásainak a megértésekor akár mindhárom tartomány aktiválódhat, bizonyos mértékben (előtér-háttér viszonyban) feldolgozódhat. Ennek magyar nyelvi anyagon történő empirikus vizsgálatára a tanulmány több, további kidolgozásra és megvalósításra váró kísérlettervet mutat be. A kísérletek a szemantikai orientáció megállapítására, a pólusok közötti és az alternatív nyelvi megkonstruálásuk közötti összefüggésre, a polaritás és a tériség kapcsolatára irányulnak.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Kugler, Nóra},
	month = dec,
	year = {2018},
	pages = {159--180}
}