borito

A közelre mutató ez névmás anaforikus kifejtő szerkezetekben és a diszkurzív kontinuitás fokozatai

The proximal demonstrative pronoun ez in anaphoric constructions and the degrees of discourse continuity

Kocsány Piroska

DE Germanisztika Intézet

Jelentés és Nyelvhasználat 5:117–158 (2018)
doi:10.14232/JENY.2018.1.5

Összefoglaló

A közelre mutató névmással bevezetett anafora antecedense tipikus esetben a megelőző mondat nem topik eleme. Ennek a használatnak azonban (1) vannak szabályai, illetve tendenciái és (2) nem kizárólagos érvényű, mert a magyar szövegben a megelőző mondat topikja is lehet antecedense a mutató névmással alkotott anaforának. A tipikus használat összefügg az anafora szintaktikai fókusz szerepével, emellett részben szemantikai, részben pragmatikai-stratégiai szabályok és tendenciák irányítják, összhangban a névmás kettős: kontrasztáló és azonosító jelentésével. A névmás használata befolyásolja a szöveg diszkurzív kontinuitását: a nem topik szerepű antecedensre visszautaló anafora egyes esetekben a beszélő kommentárját vezeti be az adott témához, a topik szerepű antecedensre visszautaló anafora pedig a beszéd témájának új irányát jelzi. A dolgozat ezeket a szabályokat, illetve tendenciákat írja le a direkt, indirekt és komplex anaforák vonatkozásában.

Kulcsszavak: közelre mutató névmás; topik; fókusz; mondattopik; szövegtopik; direkt/indirekt/komplex anafora; kontrasztivitás; indexikalitás; topikfolytonosság; diszkurzív folytonosság

Abstract

Proximal demonstratives as anaphors normally have antecedents that are non-topics in the preceding sentence. Though this typical usage of the demonstrative (1) has rules and tendencies to obey and (2) is not exclusive as in Hungarian the demonstrative can also refer to the topic of the previous sentence. The typical usage correlates with the role of the anaphor as grammatical focus and is also controlled by semantic and/or strategic-pragmatic rules and tendencies, in accord with the double function of the demonstrative to contrast and to identify. The pronoun influences discourse continuity: the anaphor referring to the non-topic antecedent can signal a speaker’s comment to the discourse theme and the anaphor referring to the topic antecedent then again signals a new discourse theme. This paper discusses these rules and tendencies concerning the direct, indirect and complex anaphors respectively.

Keywords: proximal demonstrative pronoun; topic; focus; sentence topic; discourse topic; direct/indirect/complex anaphors; contrastivity; indexicality; topic continuity; discourse continuity

Kocsány Piroska Kocsány Piroska a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének nyugalmazott docense. Kutatási területe a szövegnyelvészet, retorika és stilisztika.

Piroska Kocsány is an emeritus lecturer of the Department of German Philology, the University of Debrecen, Hungary. Her research focuses on text linguistics, rhetoric and stylistics.

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Ariel, Mira 1990. Accessing Noun-Phrase Antecedents. London, New York: Routledge.
  • Balázs János 1985. A szöveg. Budapest: Gondolat Kiadó.
  • Bosch, Peter – Carla Umbach 2007. Reference determination for demonstrative pronouns. ZAS Papers in Linguistics 48:39–51.
  • Brown, Gillian – George Yule 1983. Discourse Analysis. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Chafe, Wallace L. 1976. Givenness, contrastiveness, definiteness, subjects, topics, and point of view. In Charles N. Li (szerk.) Subject and Topic. New York: Academic Press. 25–55.
  • Comrie, Bernard 1997. Pragmatic binding: Demonstratives as anaphors in Dutch. Annual Meeting of the Berkeley Linguistics Society 23/1:50–61. doi:10.3765/bls.v23i1.1281.
  • Consten, Manfred – Maria Averintseva-Klisch 2010. „Nahe Referenten”. Ein integrativer Ansatz zur Funktion demonstrativer Referenz. Sprachtheorie und germanistische Linguistik 20/1:1–34.
  • Consten, Manfred – Maria Averintseva-Klisch 2012. Tentative reference acts? ‘Recognitional demonstratives’ as means of suggesting mutual knowledge – or overriding a lack of it. Research in Language 10/3:257–277. doi:10.2478/v10015-011-0033-x.
  • Consten, Manfred – Mareile Knees – Monika Schwarz-Friesel 2007. The function of complex anaphors in texts. Evidence from corpus studies and ontological considerations. In Monika Schwarz-Friesel – Manfred Consten – Mareile Knees (szerk.) Anaphors in Text. Cognitive, Formal and Applied Approaches to Anaphoric Reference. (Studies in Language Companion Series 86) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 81–102. doi:10.1075/slcs.86.09con.
  • Cornish, Francis 1999. Anaphora, Discourse, and Understanding. Evidence from English and French. Oxford: Clarendon Press.
  • Daneš, František 1978. Zur linguistischen Analyse der Textstruktur. In Wolfgang U. Dressler (szerk.) Textlinguistik. (Wege der Forschung 427) Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft. 189–192.
  • Diessel, Holger 1999. Demonstratives. Form, Function and Grammaticalization. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
  • Diessel, Holger 2012. Deixis and demonstratives. In Claudia Maienborn – Klaus von Heusinger – Paul Portner (szerk.) Semantics. An International Handbook of Natural Language Meaning. Vol. 3 Berlin, Boston: De Gruyter. 2407–2431.
  • É. Kiss, Katalin 1998. Identificational focus versus information focus. Language 74/2:245–273. doi:10.1353/lan.1998.0211.
  • É. Kiss Katalin 2004. Eseményszerkezet és topic–predikátum tagolás a magyar mondat­ban. Nyelvtudományi Közlemények 101:160–172.
  • Eilers, Kathrin 2011. Aspekte vager Referenz beim Pronomen it. Doktori értekezés. Oldenburg: Carl von Ossietzky Universität. http://oops.uni-oldenburg.de/1213/1/eilasp11.pdf (2017. 05. 8.).
  • Erkü, Feride – Jeanette K. Gundel 1987. The pragmatics of indirect anaphors. In Jef Verschueren – Marcella Bertuccelli Papi (szerk.) The Pragmatic Perspective. Selected papers from the 1985 International Pragmatics Conference. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 533–545. doi:10.1075/pbcs.5.39erk.
  • Fauconnier, Gilles 1984. Espaces mentaux. Aspects de la construction du sens dans les langues naturelles. Paris: Editions de Minuit.
  • Fauconnier, Gilles 1985. Mental Spaces. Aspects of Meaning Construction in Natural Language. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Fillmore, Charles J. 1982. Frame semantics. In Hanʼguk Ŏnŏ Hakhoe (szerk.) Linguistics in the Morning Calm. Selected Papers from SICOL-1981. Seoul: Hanshin Publishing Co. 111–137.
  • Frey, Werner 2007. Some contextual effects of aboutness topics in German. In Andreas Späth (szerk.) Interfaces and Interface Conditions. Berlin, Boston: De Gruyter. 329–348. doi:10.1515/9783110926002.329.
  • Givón, Talmy 1983. Topic continuity in discourse: an introduction. In Talmy Givón Topic Continuity in Discourse. A Quantitative Cross-language Study. (Typological Studies in Language 3) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 5–41. doi:10.1075/tsl.3.01giv.
  • Grosz, Barbara J. – Scott Weinstein – Aravind K. Joshi 1995. Centering: A Framework for modeling the local coherence of discourse. Computational Linguistics 21/2:203–225.
  • Gundel, Jeanette K. 2003. Information structure and referential givenness/newness: How much belongs in the grammar? In Stefan Müller (szerk.) Proceedings of the 10th International Conference on Head-Driven Phrase Structure Grammar, Michigan State University. Stanford: CSLI Publications. 122–142.
  • Gundel, Jeanette K. 2010. Reference and accessibility from a givenness hierarchy perspective. International Review of Pragmatics 2/2:148–168. doi:10.1163/187731010X528322.
  • Gundel, Jeanette K. – Nancy Hedberg – Ron Zacharski 1993. Cognitive status and the form of referring expressions in discourse. Language 69/2:274–307.
  • Haase, Zsófia 2016. Kohärenz und indirekte Anaphorik. Frankfurt am Main: Peter Lang.
  • Halliday, Michael Alexander Kirkwood – Ruqaiya Hasan 1976. Cohesion in English. London: Longman.
  • Haviland, Susan E. – Herbert H. Clark 1974. What’s new? Acquiring new information as a process in comprehension. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 13/5:512–521. doi:10.1016/S0022-5371(74)80003-4.
  • Hawkins, John A. 1978. Definiteness and Indefiniteness. A Study in Reference and Grammaticality Prediction. London: Croom Helm.
  • Isenberg, Horst 1974 [1971]. Überlegungen zur Texttheorie. In Werner Kallmeyer – Wolfgang Klein – Reinhard Meyer-Hermann (szerk.) Lektürekolleg zur Textlinguistik II. Reader. Frankfurt am Main: Athenäum Verlag. 193–212.
  • Kocsány Piroska 2011. A komplex anafora kettős arca. In Bánki Ágnes – Tillinger Gábor (szerk.) Survivance du latin et grammaire textuelle. Mélanges offerts à Sándor Kiss à l’occasion de son 70e anniversaire. (Studia Romanica) Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 305–314.
  • Kocsány, Piroska 2012. Zur textkonstitutiven Rolle des Demonstrativspronomens im Ungarischen. In Rita Brdar-Szabó – Attila Péteri – Roberta Rada – Pál Uzonyi (szerk.) Deutsch-grenzenlos: Festschrift für Elisabeth Knipf zum 60. Geburtstag. Budapest: ELTE. 216–229.
  • Laczkó Krisztina 2002. Névmás és helyettesítés. Magyar Nyelvőr 126/4:470–481.
  • Laczkó Krisztina 2003. A mutató névmások funkcionális vizsgálata. Magyar Nyelvőr 127/3:314–325.
  • Laczkó Krisztina 2004. A névmási rendszer funkcionális keretben I. Magyar Nyelvőr 128/4:469–479.
  • Laczkó Krisztina 2005. A névmási rendszer funkcionális keretben II. Magyar Nyelvőr 129/1:78–88.
  • Laczkó Krisztina 2006. A magyar névmási rendszer – nyelvtan és funkció. Budapest: Martin Opitz Kiadó.
  • Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd 2012. Személyek és/vagy dolgok. A harmadik személyű és a mutató névmási deixis a magyarban. In Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.) Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE. 231–257.
  • Levinson, Stephen C. 2004. Deixis. In Laurence Horn – Gergory Ward (szerk.) The Handbook of Pragmatics. Oxford: Wiley-Blackwell. 97–121.
  • Lyons, John 1977. Semantics. Vol. I–II Cambridge: Cambridge University Press.
  • Molnár Valéria 2011. „Fundamentális” kérdések az információstruktúrában – univerzális és tipológiai megfigyelések tükrében. In Bartos Huba (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 15–49.
  • Németh T. Enikő 2013. Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban. In Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 112–126.
  • Pléh Csaba – Radics Katalin 1976. Hiányos mondat, pronominalizáció és a szöveg. In Telegdi Zsigmond – Szépe György (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI. A szöveg megközelítései. Budapest: Akadémia Kiadó. 261–277.
  • Polenz, Peter von 1988. Deutsche Satzsemantik: Grundbegriffe des Zwischen-den-Zeilen-Lesens. Berlin: de Gruyter.
  • Prince, Ellen F. 1981. Toward a taxonomy of given-new information. In Peter Cole (szerk.) Radical Pragmatics. New York: Academic Press. 223–256.
  • Prince, Ellen F. 1992. The ZPG letter. Subjects, definiteness, and information-status. In William C. Mann – Sandra A. Thompson (szerk.) Discourse Description. Diverse Linguistic Analyses of a Fund-raising Text. (Pragmatics & Beyond New Series 16) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 295–326. doi:10.1075/pbns.16.12pri.
  • Reinhart, Tanya 1981. Pragmatics and linguistics: An analysis of sentence topics. Philosophica 27:53–94.
  • Sanders, José – Wilbert Spooren 1997. Perspective, subjectivity, and modality from a cognitive linguistic point of view. In Wolf-Andreas Liebert – Gisela Redeker – Linda R. Waugh (szerk.) Discourse and Perspective in Cognitive Linguistics. (Current Issues in Linguistic Theory 151) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 85–112.
  • Schwarz, Monika 2000. Indirekte Anaphern in Texten, Studien zur domänengebundenen Referenz und Kohärenz im Deutschen. Tübingen: Max Niemeyer Verlag.
  • Schwarz-Friesel, Monika 2007. Indirect anaphora in text: A cognitive account. In Monika Schwarz-Friesel – Manfred Consten – Mareile Knees (szerk.) Anaphors in Text. Cognitive, Formal and Applied Approaches to Anaphoric Reference. (Studies in Language Companion Series 86) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 3–20. doi:10.1075/slcs.86.04sch.
  • Schwarz-Friesel, Monika – Manfred Consten 2014. Einführung in die Textlinguistik. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft.
  • Schwarz-Friesel, Monika – Manfred Consten – Mareile Knees 2007. Anaphors in text – Introduction. In Monika Schwarz-Friesel – Manfred Consten – Mareile Knees (szerk.) Anaphors in Text. Cognitive, Formal and Applied Approaches to Anaphoric Reference. (Studies in Language Companion Series 86) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. vii–xvi. doi:10.1075/slcs.86.02sch.
  • Speyer, Augustin 2007. Die Bedeutung der Centering Theory für Fragen der Vorfeldbesetzung im Deutschen. Zeitschrift für Sprachwissenschaft 26/1:83–115. doi:10.1515/ZFS.2007.011.
  • Steinitz, Renate 1968. Nominale Pro-Formen. In Werner Kallmeyer – Wolfgang Klein – Reinhard Meyer-Hermann – Klaus Netzer – Jürgen Siebert (szerk.) Lektürekolleg zur Textlinguistik. Band 2: Reader. Frankfurt am Main: Athenäum Verlag. 246–265.
  • Surányi Balázs 2011. A szintaktikailag jelöletlen fókusz pragmatikája. In Bartos Huba (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 281–313.
  • Szikszainé Nagy Irma 1999. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Tátrai Szilárd 2005. A nézőpont szerepe a narratív megértésben. In Kertész András – Pelyvás Péter (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 207–229.
  • Tátrai Szilárd 2010. Áttekintés a deixisről (funkcionális kognitív kiindulópontból). Magyar Nyelvőr 134/2:211–233.
  • Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 131) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2000. Vázlat az őaz anaforikus megoszlásról. Magyar Nyelv 96/3:282–296.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2002. Topik és/vagy figura. In Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 5. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 237–248.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2003. Topikaktiválás és topikfolytonosság magyar nyelvű szövegekben. In Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 295–325.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2008a. Topik és szövegtípus. In Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 80) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 41–48.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2008b. Topik, információfolyam, szórend. In Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 455–500.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2012. Az alany funkcionális értelmezéséhez. In Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.) Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE – DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Műhely. 103–122.
  • Tóth Enikő – Csatár Péter 2014. A főnévi mutató névmások indexikális használatát befolyásoló tényezők a magyarban. Jelentés és Nyelvhasználat 1:67–85. doi:10.14232/JENY.2014.1.6.
  • Tóth Enikő – Csatár Péter 2015. Egy interfész jelenség: indexikális demonstratívumok azonosító fókuszban. Jelentés és Nyelvhasználat 2:63–77. doi:10.14232/JENY.2015.1.4.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Kocsány Piroska 2018. A közelre mutató ez névmás anaforikus kifejtő szerkezetekben és a diszkurzív kontinuitás fokozatai. Jelentés és Nyelvhasználat 5:117–158. doi:10.14232/JENY.2018.1.5

bibtex
@article{kocsany_kozelre_2018,
	title = {A közelre mutató ez névmás anaforikus kifejtő szerkezetekben és a diszkurzív kontinuitás fokozatai},
	volume = {5},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny-2018-kocsanyp},
	doi = {10.14232/JENY.2018.1.5},
	abstract = {A közelre mutató névmással bevezetett anafora antecedense tipikus esetben a megelőző mondat nem topik eleme. Ennek a használatnak azonban (1) vannak szabályai, illetve tendenciái és (2) nem kizárólagos érvényű, mert a magyar szövegben a megelőző mondat topikja is lehet antecedense a mutató névmással alkotott anaforának. A tipikus használat összefügg az anafora szintaktikai fókusz szerepével, emellett részben szemantikai, részben pragmatikai-stratégiai szabályok és tendenciák irányítják, összhangban a névmás kettős: kontrasztáló és azonosító jelentésével. A névmás használata befolyásolja a szöveg diszkurzív kontinuitását: a nem topik szerepű antecedensre visszautaló anafora egyes esetekben a beszélő kommentárját vezeti be az adott témához, a topik szerepű antecedensre visszautaló anafora pedig a beszéd témájának új irányát jelzi. A dolgozat ezeket a szabályokat, illetve tendenciákat írja le a direkt, indirekt és komplex anaforák vonatkozásában.},
	language = {hu},
	urldate = {2018-08-27},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Kocsány, Piroska},
	month = sep,
	year = {2018},
	pages = {117--158}
}