A bizonyosság és bizonytalanság jelölőiről 16–18. századi regiszterekben

Main Article Content

Varga Mónika

Absztrakt

Jelen tanulmány a bizony néhány származékának (bizonyosbizonyárabizonyosan és bizonytalan) 16–18. századi történetével foglalkozik. A markerek vizsgálata során az evidencialitás összetett felfogásából a tapasztalat értékelése kerül előtérbe (a megnyilatkozó elkötelezettsége a markerek által kiemelt esemény lehetségessége, valószínűsége iránt). Az elemzés egyrészt az egyes elemek eltérő használataira, másrészt a funkcionális variációkra tér ki a Történeti magánéleti korpusz és a Középmagyar emlékirat- és drámakorpusz adatai alapján. A vizsgált forrásokban adatolhatókká váltak a tárgyalt elemek olyan használatai, amelyek az ómagyar korszakról korábban leírtakhoz (vö. Juhász 1992; D. Mátai 2003) képest újabbnak tekinthetők. A bizonyos a bizonyosság mellett a középmagyarban már egyre gyakrabban jelölhet körülhatárolatlanságot, kevéssé specifikus jelleget. Az adatok alapján a bizonyára funkciója szintén megváltozott, a nyomatékosítás helyett inkább vélekedést, így valamelyes bizonytalanságot is jelölve. A bizonyára tehát a bizonyosan variánsává válik, jóllehet a korszakban részben eltérő kontextusokban használták őket, egyes esetekben akár bizonygatás kifejezésére is.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Varga, M. 2024. A bizonyosság és bizonytalanság jelölőiről 16–18. századi regiszterekben. Jelentés és Nyelvhasználat. 11, 1 (márc. 2024), 1–38. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2024.1.1.
Folyóirat szám
Rovat
Cikk
Információk a szerzőről

Varga Mónika, HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont

Varga Mónika a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet (szövegnyelvészet, mondattan, morfológia), valamint a történeti pragmatika. Részt vesz történeti adatbázisok építésének munkálataiban.

Hivatkozások

Bednarek, Monika 2006. Epistemological positioning and evidentiality in English news discourse: A text-driven approach. Text & Talk 26/6:635–660. doi: https://doi.org/10.1515/TEXT.2006.027

Bromhead, Helen 2009. The Reign of Truth and Faith: Epistemic Expressions in 16th and 17th Century English. (Topics in English Linguistics 62) Berlin: De Gruyter Mouton. doi: https://doi.org/10.1515/9783110216028

Cheng, Winnie – Anne O’Keeffe 2014. Vagueness. In Karin Aijmer – Christoph Rühlemann (szerk.) Corpus Pragmatics. A Handbook. Cambridge: Cambridge University Press. 360–378. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9781139057493.019

Claridge, Claudia 2020. Epistemic adverbs in the Old Bailey Corpus. In Ewa Jonsson – Tove Larsson (szerk.) Voices Past and Present - Studies of Involved, Speech-related and Spoken Texts: In honor of Merja Kytö. (Studies in Corpus Linguistics 97) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 133–152. doi: https://doi.org/10.1075/scl.97.09cla

Claridge, Claudia – Merja Kytö 2021. Degree and related phenomena in the history of English: Evidence of usage and pathways of change. Journal of English Linguistics 49/1:3–17. doi: https://doi.org/10.1177/0075424220969778

Culpeper, Jonathan – Merja Kytö 1999. Modifying pragmatic force. Hedges in Early Modern English dialogues. In Andreas H. Jucker – Gerd Fritz – Franz Lebsanft (szerk.) Historical Dialogue Analysis. (Pragmatics & Beyond New Series 66) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 293–312. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.66.12cul

Culpeper, Jonathan – Merja Kytö 2010. Pragmatic markers. In Jonathan Culpeper – Merja Kytö Early Modern English Dialogues. Spoken Interaction as Writing. (Studies in English Language) Cambridge: Cambridge University Press. 361–397.

D. Mátai Mária 2003. Szófajtörténet. In Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 393–429.

Downing, Angela 2001. „Surely you knew!” Surely as a marker of evidentiality and stance. Functions of Language 8/2:251–282. doi: https://doi.org/10.1075/fol.8.2.05dow

Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika 2017. Kiútkeresés a morfológiai labirintusból: Korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113:85–110.

Foolen, Ad 2011. Pragmatic markers in a sociopragmatic perspective. In Gisle Andersen – Karin Aijmer (szerk.) Pragmatics of Society. (Handbooks of Pragmatics 5) De Gruyter Mouton. 217–242. doi: https://doi.org/10.1515/9783110214420.217

G. Varga Györgyi 1992. A névmások. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 455–569.

Gray, Bethany – Douglas Biber 2014. Stance markers. In Karin Aijmer – Christoph Rühlemann (szerk.) Corpus Pragmatics. A Handbook. Cambridge: Cambridge University Press. 219–248. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9781139057493.012

Gugán Katalin 2020. Regiszterfüggő változatok a középmagyarban. Kézirat.

Gugán Katalin 2021. A Jespersen-ciklus előszobájában: a mondattagadás változatai a középmagyarban. In Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Varga Mónika (szerk.) Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 129–153.

Gugán Katalin 2022. „Félő, az Isten is el ne hagyjon” – Pleonasztikus tagadás a középmagyarban. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 95–111.

Gugán Katalin 2023. A kivétel erősíti a szabályt? A regiszter és az egyén szerepe a stabil variációban. In Cser András – Nemesi Attila László (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia 5. Budapest: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 129–153.

Haader Lea 2008. Az alárendelő mondatok változási irányairól. In Haader Lea – Horváth László (szerk.) Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 89) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 78–88.

I. Gallasy Magdolna 1992. A névelők. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 716–771.

Juhász Dezső 1992. A módosítószók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 815–838.

Kontra, Miklós – Tamás Váradi 1997. The Budapest Sociolinguistic Interview: Version 3. (Working Papers in Hungarian Sociolinguistics 2) Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

Kugler Nóra 2015. Megfigyelés és következtetés a nyelvi tevékenységben. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 179) Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Larsson, Tove 2019. Grammatical stance marking across registers: Revisiting the formal-informal dichotomy. Register Studies 1/2:243–268. doi: https://doi.org/10.1075/rs.18009.lar

Mohay Zsuzsanna 2020. Múlt idők a középmagyar kori levelekben. Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.

Mohay Zsuzsanna 2021. Az -á/-é jeles múlt idő szerepe a tapasztalat és a személyesség kifejezésében boszorkányperekben. In Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Varga Mónika (szerk.) Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 86–109.

Mohay Zsuzsanna 2022. A regiszter szerepe a múlt idők variációjában Wathay Ferenc emlékirata és egykorú úriszéki perek alapján. Nyelvtudományi Közlemények 118:175–207. doi: https://doi.org/10.15776/NYK.2022.118.6

Novák, Attila – Katalin Gugán – Mónika Varga – Adrienne Dömötör 2018. Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52/1:1–28. doi: https://doi.org/10.1007/s10579-017-9393-8

Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In Nicoletta Calzolari – Khalid Choukri – Thierry Declerck – Hrafn Loftsson – Bente Maegaard – Joseph Mariani – Asuncion Moreno – Jan Odijk – Stelios Piperidis (szerk.) Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA). 1719–1723.

Quirk, Randolph – Sidney Greenbaum – Geoffrey N. Leech – Jan Svartvik 1985. A Comprehensive Grammar of the English Language. London: Longman.

Silver, Marc 2003. The stance of stance: A critical look at ways stance is expressed and modeled in academic discourse. Journal of English for Academic Purposes 2/4:359–374. doi: https://doi.org/10.1016/S1475-1585(03)00051-1

Simon-Vandenbergen, Anne-Marie – Karin Aijmer 2008. The Semantic Field of Modal Certainty. A Corpus-Based Study of English Adverbs. (Topics in English Linguistics 56) Berlin: De Gruyter Mouton. doi: https://doi.org/10.1515/9783110198928

Szeverényi Sándor 2020. Az evidencialitás kulturális magyarázatának lehetséges történeti vonatkozásai az északi szamojéd nyelvekben. Folia Uralica Debreceniensia 27:283–306.

Tagliamonte, Sali A. – Jennifer Smith 2021. Obviously undergoing change: Adverbs of evidentiality across time and space. Language Variation and Change 33/1:81–105. doi: https://doi.org/10.1017/S0954394520000216

Varga Mónika 2022a. Kommunikáció és szövegformálás boszorkányperekben. (Gondolat-Jel 6) Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.

Varga Mónika 2022b. Pragmatikai markerekről 18. századi regiszterekben: összehasonlító elemzés. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 431–445.

Varga Mónika 2022c. A Fatensnél nem konstál – Boszorkányperes tanúvallomások kérdés- és válaszmintázatainak pragmatikai elemzése. Argumentum 18:144–171. doi: https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2022/8

Varga Mónika 2023. Pragmatikai markerek terjedéséről középmagyar kori regiszterekben. In Cser András – Nemesi Attila László (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia 5.. Budapest: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 211–252.

Varga Mónika 2024. „Igen akarom, hogy odaérkezett” – Pragmatikai markerek korpuszalapú elemzése a funkció és a regiszterek tükrében. Kézirat.