"Alkalmas ideig gyötörte" Pragmatikai markerek funkcióinak alakulásáról 16-18. századi regiszterekben

Article Sidebar

PDF
Megjelent: nov. 7, 2022
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2022.1.6
Kulcsszavak:
pragmatikai markerek, nyelvi változás, evidencialitás, polaritás, kontextus, középmagyar korszak, regiszterek

Main Article Content

Varga Mónika
Nyelvtudományi Kutatóközpont

Absztrakt

A beszélői bizonytalanságot és nyomatékosítást jelölő elemek, más néven pragmatikai markerek története az ómagyar korszak utáni időszakokra nézve feltárás alatt van. Az egyes elemek funkcióinak alakulása, átjárhatósága is kutatásokat igényel. Jelen tanulmány célja néhány pragmatikai marker kontextusfüggő átértékelődésének bemutatása 16–18. századi adatok alapján. A tárgyalt elemek olyan funkciókban (is) használatosak a vizsgált korszakban, amelyek eltérnek a napjainkban jellemzőktől (részben az első ismert jelentéseiktől is különbözve). A változások érintik az evidencialitás (szinte ~ szintén: hedge → intenzifikáló; azt tud booster, de az így jelölt esemény nem valósul meg), valamint a polaritás (alkalmas) kérdéskörét. Az elemzés a Történeti magánéleti korpusz mellett a korszak további forrásait is tekintetbe veszi, felvetve, hogy a tárgyalt markerek mutatnak-e valamiféle regiszter szerinti különbségeket a tárgyalt újabb funkciók kapcsán.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Varga, M. 2022. "Alkalmas ideig gyötörte": Pragmatikai markerek funkcióinak alakulásáról 16-18. századi regiszterekben. Jelentés és Nyelvhasználat. 9, 1 (nov. 2022), 133–153. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2022.1.6.
Folyóirat szám
Évf. 9 szám 1 (2022)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Információk a szerzőről

Varga Mónika, Nyelvtudományi Kutatóközpont

Varga Mónika a Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet (szövegnyelvészet, mondattan, morfológia), valamint a történeti pragmatika. Részt vesz történeti adatbázisok építésének munkálataiban.

Hivatkozások

Culpeper, Jonathan – Merja Kytö 1999. Modifying pragmatic force. Hedges in early modern English dialogues. In Andreas H. Jucker – Gerd Fritz – Franz Lebsanft (szerk.) Historical Dialogue Analysis. (Pragmatics & Beyond New Series 66) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 293–312. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.66.12cul

Culpeper, Jonathan – Merja Kytö 2010. Pragmatic markers. In Jonathan Culpeper – Merja Kytö Early Modern English Dialogues. Spoken Interaction as Writing. (Studies in English Language) Cambridge: Cambridge University Press. 361–397.

D. Mátai Mária 1991. A határozószók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó. 401–432.

D. Mátai Mária 1992. A határozószók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 570–661.

Dér Csilla Ilona 2013. Iszonyatosan/rettenetesen/őrületesen jó! A fokozószók grammatikalizációjáról. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Az interkulturális kommunikáció elmélete és gyakorlata. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 154) Székesfehérvár, Budapest: Kodolányi János Főiskola, Tinta Könyvkiadó. 71–76.

Dér Csilla Ilona 2020. Diskurzusjelölők és társulásaik a magyar nyelvben. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó.

Dömötör Adrienne 2015a. Szókapcsolat vagy összetett szó? Az ugyan és mutató névmások együttállása. In Bárth M. János – Bodó Csanád – Kocsis Zsuzsanna (szerk.) A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 31–40.

Dömötör Adrienne 2015b. Ugyan az és ugyanaz – az azonosító ugyan története. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VIII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 27–43.

Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika 2017. Kiútkeresés a morfológiai labirintusból: korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113:85–110.

É. Kiss Katalin – Gugán Katalin 2021. A hogy kötőszó kialakulása. Nyelvtudományi Közlemények 117:199–226. doi: https://doi.org/10.15776/NYK.2021.117.7

Foolen, Ad 2011. Pragmatic markers in a sociopragmatic perspective. In Gisle Andersen – Karin Aijmer (szerk.) Pragmatics of Society. (Handbooks of Pragmatics 5) De Gruyter Mouton. 217–242. doi: https://doi.org/10.1515/9783110214420.217

Fraser, Bruce 2010. Pragmatic competence: The case of hedging. In Gunther Kaltenböck – Wiltrud Mihatsch – Stefan Schneider (szerk.) New Approaches to Hedging. (Studies in Pragmatics 9) Brill. 15–34. doi: https://doi.org/10.1163/9789004253247_003

Ghesquière, Lobke 2021. “A good deal of intensity”: On the development of degree and quantity modifier good. Journal of English Linguistics 49/2:159–181. doi: https://doi.org/10.1177/0075424220980046

Gray, Bethany – Douglas Biber 2014. Stance markers. In Karin Aijmer – Christoph Rühlemann (szerk.) Corpus Pragmatics. A Handbook. Cambridge: Cambridge University Press. 219–248. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9781139057493.012

Grund, Peter J. 2012. The nature of knowledge: Evidence and evidentiality in the witness depositions from the Salem witch trials. American Speech 87/1:7–38. doi: https://doi.org/10.1215/00031283-1599941

Gugán Katalin 2020. Regiszterfüggő változatok a középmagyarban. Kézirat.

Gugán Katalin 2021. A Jespersen-ciklus előszobájában: a mondattagadás változatai a középmagyarban. In Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Varga Mónika (szerk.) Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 129–153.

Gugán Katalin 2022. „Félő, az Isten is el ne hagyjon” – Pleonasztikus tagadás a középmagyarban. Kézirat. Várható megjelenés: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI.

Halm Tamás 2020. Szinte és majdnem: diakrón formális szemantikai elemzés. In Balogné Bérces Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia 4. Budapest–Piliscsaba: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 137–152.

Heine, Bernd – Tania Kuteva 2002. World Lexicon of Grammaticalization. Cambridge: Cambridge University Press.

Juhász Dezső 1991. A módosítószók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó. 501–513.

Juhász Dezső 1992. A módosítószók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 815–838.

Kugler Nóra 2015. Megfigyelés és következtetés a nyelvi tevékenységben. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 179) Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Kugler Nóra 2018. A prototipikus (poláris) antonimák. Kognitív nyelvészeti javaslat elmélet és empíria összehangolására. Jelentés és Nyelvhasználat 5:159–180. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2018.1.6

Kuteva, Tania – Bernd Heine – Bo Hong – Haiping Long – Heiko Narrog – Seongha Rhee 2019. World Lexicon of Grammaticalization. 2. kiad. Cambridge: Cambridge University Press. doi: https://doi.org/10.1017/9781316479704

Mihatsch, Wiltrud 2010. The diachrony of rounders and adaptors: Approximation and unidirectional change. In Gunther Kaltenböck – Wiltrud Mihatsch – Stefan Schneider (szerk.) New Approaches to Hedging. (Studies in Pragmatics 9) Brill. 93–122. doi: https://doi.org/10.1163/9789004253247_007

Nevalainen, Terttu – Matti Rissanen 2002. Fairly pretty or pretty fair? On the development and grammaticalization of English downtoners. Language Sciences 24/3:359–380. doi: https://doi.org/10.1016/S0388-0001(01)00038-9

Novák, Attila – Katalin Gugán – Mónika Varga – Adrienne Dömötör 2018. Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52/1:1–28. doi: https://doi.org/10.1007/s10579-017-9393-8

Overstreet, Maryann 2011. Vagueness and hedging. In Gisle Andersen – Karin Aijmer (szerk.) Pragmatics of Society. (Handbook of Pragmatics 5) Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. 293–317. doi: https://doi.org/10.1515/9783110214420.293

Sass Bálint 2017. Keresés korpuszban. A kibővített Magyar Történeti Szövegtár új keresőfelülete. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék. 267–277.

Simon Eszter – Kalivoda Ágnes 2020. A Párhuzamos Bibliakorpusz és Bibliaolvasó fejlesztése. In Dékány Éva – Halm Tamás – Surányi Balázs (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXII. Újabb eredmények a grammatikaelmélet, nyelvtörténet és uralisztika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 429–438.

Traugott, Elizabeth Closs 2020. Expressions of stance-to-text: discourse management markers as stance markers. Language Sciences 82 (Investigating Stance in English: Synchrony and Diachrony):101329. doi: https://doi.org/10.1016/j.langsci.2020.101329

Varga Mónika 2019. Az evidencialitás kifejezéseiről boszorkányperekben: következtetés, értékelés és újraértékelés. Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:99–127. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2019.1.4

Varga Mónika 2021. Sajátos jelentéstartalom és mellérendelés: innováció és változási tendenciák. In Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Varga Mónika (szerk.) Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 154–175.

Varga Mónika 2022. Pragmatikai markerekről 18. századi regiszterekben: összehasonlító elemzés. Kézirat. Várható megjelenés: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI.