Az arcvédő hazugság A szívességkérés elutasításában megjelenő hazugság vizsgálata
Main Article Content
Absztrakt
A kutatás a szívességkérés elutasításában megjelenő hazugság szerepét vizsgálta. A kutatás elméleti kerete három részből állt: 1) a hazugságra vonatkozó szakirodalom tanulmányozása alapján megfogalmazott munkadefiníció; 2) az elutasítás, valamint 3) az arcvédés és az arcfenyegetés pragmatikai megközelítése, illetve a kutatás során ezzel összefüggésbe hozott kognitív disszonanciaelmélet. Az empirikus kutatás egy pilot kutatás volt, amely három kutatási kérdés köré szerveződött: 1) megjelenik-e, és ha igen, hogyan jelenik meg a hazugság a szívességkérés elutasításában; 2) a választott elutasító stratégia utólag milyen megítélés alá esik az elutasító fél oldaláról; 3) mi indokolja az adott stratégia választását és értékelését? A kutatás eszköze két kérdőív volt: egy diskurzus-kiegészítő kérdőív, és egy retrospektív kérdőív, amelyben az adatközlők az első kérdőíves válaszaikra reflektáltak. A kutatásban a hazugság egy olyan nyelvhasználati stratégiának bizonyult, amely tudatosan és megtévesztő szándékkal közöl valótlan tartalmat az arcvédés érdekében.
Letöltések
Article Details

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Aronson, Elliot 2008. A társas lény. Fordította Erős Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Árvay Anett 2003. A manipuláció és a meggyőzés pragmatikája a magyar reklámszövegekben. In Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 11–35.
Árvay Anett 2007. Manipulatív érvelés írott reklámokban. In Váradi Tamás (szerk.) Alknyelvdok. I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 1–12.
Bárczi Géza – Országh László (szerk.) 1959–1978. A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Bártházi Eszter 2008. Manipuláció, valamint manipulációra alkalmas nyelvhasználati eszközök a sajtóreklámokban. Magyar Nyelv 104/4:443–463.
Beebe, Leslie M. – Takahashi Tomoko – Robin Uliss-Weltz 1990. Pragmatic transfer in ESL refusals. In Robin C. Scarcella – Elaine S. Andersen – Stephen D. Krashen (szerk.) Developing Communicative Competence in a Second Language. New York: Newbury House. 57–73.
Bok, Sissela 1983. A hazugság. A köz- és magánélet válaszútjai. Fordította Háber Judit. Budapest: Gondolat Kiadó.
Boronkai Dóra 2009. Bevezetés a társalgáselemzésbe. Budapest: Ad Librum.
Bosco, Francesca M. – Monica Bucciarelli 2008. Simple and complex deceits and ironies. Journal of Pragmatics 40/4:583–607.
Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1978. Universals in language usage. Politeness phenomena. In Esther N. Goody (szerk.) Questions and Politeness. Strategies in Social Interaction. (Cambridge Papers in Social Anthropology 8). Cambridge: Cambridge University Press. 56–232.
Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 2008. Univerzálék a nyelvhasználatban: az udvariasság jelenségei. [Universals in language usage. Politeness phenomena. 1978]. Fordította Síklaki István. In Síklaki István (szerk.) Szóbeli befolyásolás II. Nyelv és szituáció. Budapest: Typotex Kiadó. 37–119.
Carson, Thomas L. 2010. Lying and Deception. Theory and Practice. Oxford: Oxford University Press.
Chen, Rong – Chunmei Hu – Lin He 2013. Lying between English and Chinese: An intercultural comparative study. Intercultural Pragmatics 10/3:375–401.
Chen, Xing – Lei Ye – Yanyin Zhan 1995. Refusing in Chinese. In Gabriele Kasper (szerk.) Pragmatics of Chinese as Native and Target Language. Manoa: University of Hawai’i Press. 119–163.
Coleman, Linda – Paul Kay 1981. Prototype semantics: The English word lie. Language 57/1:26–44.
DePaulo, Bella M. – Deborah A. Kashy – Susan E. Kirkendol – Melissa M. Wyer – Jennifer A. Epstein 1996. Lying in everyday life. Journal of Personality and Social Psychology 70/5:979–995.
Ekman, Paul 1985. Telling Lies. Clues to Deceit in the Marketplace, Politics, and Marriage. New York: W.W. Norton.
Eőry Vilma (szerk.) 2007. Értelmező szótár+. (A magyar nyelv kézikönyvei 13–14). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Festinger, Leon 1957. A Theory of Cognitive Dissonance. Stanford: Stanford University Press.
Goffman, Erving 1967. Interaction Ritual. Essays in Face to Face Behavior. New York: Doubleday Anchor.
Goffman, Erving 1974. Frame Analysis. An Essay on the Organization of Experience. Boston: Northeastern University Press.
Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
Hankiss Ágnes 1978. A bizalom anatómiája. Budapest: Magvető Kiadó.
Hoppe, Gerit 2007. Does language force us to lie? In Jochen Mecke (szerk.) Cultures of Lying. Theories and Practice of Lying in Society, Literature, and Film. Berlin: Galda + Wilch Verlag. 127–136.
Kiss Gábor (szerk.) 1998. Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. (A magyar nyelv kézikönyvei 1). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kiss Szabolcs 2005. Elmeolvasás. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
Leyens, Jacques-Philippe – Jean-Paul Codol 1999. A társas megismerés. In Miles Hewstone – Wolfgang Stroebe – Jean-Paul Codol – Geoffrey M. Stephenson (szerk.) Szociálpszichológia: Európai szemszögből. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 105–130.
Magyar László András 2000. Hazugságtipológiák. Holmi 12/4:446–451.
Maróti Orsolya 2013. Ajánlatok elutasításának pragmatikai vizsgálata természetes adatgyűjtési módszerrel. Doktori értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola.
Meibauer, Jörg 2011. On lying. Intentionality, implicature, and imprecision. Intercultural Pragmatics 8/2:277–292.
Meltzer, Bernard M. 2003. Lying: deception in human affairs. International Journal of Sociology and Social Policy 23/6–7:61–79.
Nábrády Mária 2006. A hazugság pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Nemesi Attila László 2004. Udvariasság és racionalitás a nyelvhasználatban. In Ivaskó Lívia (szerk.) A kommunikáció útjai. Budapest: Gondolat Kiadó, MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. 157–179.
Perner, Josef 1991. Understanding the Representational Mind. Cambridge: The MIT Press.
Peskin, Joan 1996. Guise and guile: Children’s understanding of narratives in which the purpose of pretense is deception. Child Development 67/4:1735–1751.
Reboul, Anne – Jacques Moeschler 2005. A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Fordította Gécseg Zsuzsanna. Budapest: Osiris Kiadó.
Searle, John R. 1982. Sens et expression. Études de théorie des actes de langage. Paris: Les Éditions de Minuit.
Searle, John R. 2000. Elme, nyelv és társadalom. A való világ filozófiája. Fordította Kertész Balázs. Budapest: Vince Kiadó.
Simpson, David 1992. Lying, liars and language. Philosophy and Phenomenological Research 52/3:623–639.
Sing, Christine Simone 2007. The linguistics of lying. In Jochen Mecke (szerk.) Cultures of Lying. Theories and Practice of Lying in Society, Literature, and Film. Berlin: Galda + Wilch Verlag. 115–126.
Szili Katalin 2002a. Hogyan is mondunk nemet magyarul? Magyar Nyelvőr 126/2:204–220.
Szili Katalin 2002b. A kérés pragmatikája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr 126/1:12–30.
Szili Katalin 2007. Az udvariasság pragmatikája. Magyar Nyelvőr 131/1:1–17.
Szili Katalin 2013. Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 36). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Takahashi, Tomoko – Leslie M. Beebe 1987. The development of pragmatic competence by Japanese learners of English. JALT Journal 8/2:131–155.
Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 131). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Tavris, Carol – Elliot Aronson 2007. Mistakes Were Made (But Not by Me). Why We Justify Foolish Beliefs, Bad Decisions, and Hurtful Acts. Boston, New York: Houghton Mifflin Harcourt.