Az implikatúra mint az agresszió eszköze Facebook-kommentekben
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Jelen tanulmány a verbális agresszió megnyilvánulási formáit vizsgálja politikai tartalmú cikkek alatti Facebook-kommentekben, kifejezetten az implikatúrával való megvalósulásokra fektetve a hangsúlyt. A tanulmány folytatása egy korábbi tanulmánynak (Bozsik 2023), ahol a szerző a prozódia írásbeli helyettesítését és a jelentésalkotást vizsgálta, szintén politikai tartalmú cikkek alatti Facebook-kommentekben. A tanulmány a korábbi tanulmányban meghatározott elv szerint a befogadói oldalról közelít a kommentek elemzéséhez, továbbá saját gyűjtésű korpuszt használ. Jelen kutatás Grice (1975) implikatúra-modelljét veszi alapul, azonban kiegészíti azt más megközelítésekkel is, ezzel kialakítva egy komplex elemzési keretet. A tanulmány mintaelemzéssel mutatja be, hogyan jelenik meg a verbális agresszió implikatúra segítségével a kommentekben. Továbbá néhány lehetséges választ nyújt arra, hogy milyen motivációk és célok húzódhatnak meg az implikatúrával kifejezett verbális agresszió használata mögött.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Balázs Géza – Dede Éva 2008. A verbális agresszió diszciplináris keretben. In Zimányi Árpád (szerk.) Az agressziókutatásról – interdiszciplináris keretben. Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei 35. Eger: Líceum Kiadó. 123–146.
Bárczi Géza – Országh László (szerk.) 1959–1962. A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Batár Levente 2007. A beszólás mint beszédaktus. Magyar Nyelvőr 131/4:451–464.
Batár Levente 2009. Diskurzusok elemzése nyelvi agresszió szempontjából. PhD disszertáció. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Batár Levente 2012. Adalékok a nyelvi agresszió kutatásához. Weboldal. e-nyelvmagazin.hu. https://e-nyelvmagazin.hu/2012/01/03/adalekok-a-nyelvi-agresszio-kutatasahoz/ [2020. május 4.].
Bonacchi, Silvia 2012. Zu den idiokulturellen und polykulturellen Bedingungen von aggressi-ven Außerungen im Vergleich Polnisch-Deustch-Italienisch. In Magdalena Olpinska-Szkielko – Sambor Grucza – Zofia Berdychowska – Jerzy Zmudzki (szerk.) Der Mensch und seine Sprachen. Festschrift für Professor Franciszek Grucza- Unter Mitarbeit von Ewa Bartoszewicz, Monika Płużyczka und Justyna Zając. Frankfurt: Peter Lang. 1–20.
Boxer, Diana 1993. Social distance and speech behavior: The case of indirect complaints. Journal of Pragmatics 19/2:103–125. https://doi.org/10.1016/0378-2166(93)90084-3.
Boxer, Diana 2006. Nyaggatás: A családi konfliktus színtere (ford. Zöldi Kovács Katalin). In Huszár Ágnes (szerk.) A családi nyaggatástól a munkahelyi nyelvhasználatig: szociolingvisztikai olvasmányok magyar nyelven. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 54. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 13–25.
Bozsik Tamara 2023. A verbális agresszió megnyilvánulási formái politikai tartalmú Facebook-kommentekben. Jelentés és Nyelvhasználat 10/1:57–81. https://doi.org/10.14232/JENY.2023.1.4.
Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1987. Politeness. Some Universals in Language Usage. Cambridge: Cambridge University Press.
D’Amico-Reisner, Lynne 1985. An Ethnolinguistic Study of Disapproval Exchanges. PhD disszertáció. University of Pennsylvania.
DeCapua, Andrea 1989. Complaints in German and English. PhD disszertáció. Columbia University.
Dér Csilla Ilona – Sass Bálint 2024. Hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok korpuszalapú elemzése. Jelentés és Nyelvhasználat 11/1:39–56. https://doi.org/10.14232/JENY.2024.1.2.
Furkó, Péter B. 2020. Discourse Markers and Beyond. Descriptive and Critical Perspectives on Discourse-Pragmatic Devices across Genres and Languages. Cham: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-030-37763-2.
Goffman, Erving 1955. On face-work. An analysis of ritual elements in social interaction. Psychiatry 18/3:213–231. https://doi.org/10.1080/00332747.1955.11023008.
Goffman, Erving 2008. A homlokzatról. In Síklaki István (szerk.) Szóbeli befolyásolás II. Nyelv és szituáció. Budapest: Typotex Kiadó. 11–36.
Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
Havryliv, Oksana 2009. Verbale Aggression. Formen und Funktionen am Beispiel des Wienerischen. Schriften zur deutschen Sprache in Österreich 39. Frankfurt: Peter Lang.
Horn, Laurence R. 2006. Implicature. The Handbook of Pragmatics. Oxford: Blackwell. 3–28. https://doi.org/10.1002/9780470756959.ch1.
Infante, Dominic A. – Charles J. Wigley 1986. Verbal aggressiveness: An interpersonal model and measure. Communication Monographs 53/1:61–69. https://doi.org/10.1080/03637758609376126.
Ittzés Nóra (szerk.) 2016. A magyar nyelv nagyszótára. Vol. VI. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.
Komlósi Boglárka 2015. Az ironikus hozzáállás: A verbális irónia szociokognitív modellje pragmatikai perspektívából. PhD disszertáció. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://doi.org/10.14232/phd.2594.
Levinson, Stephen C. 2000. Presumptive Meanings: The Theory of Generalized Conversational Implicature. Cambridge: The MIT Press.
Maass, Anne 2008. A csoportok közötti nyelvi elfogultság: a sztereotípiák fenntartása a nyelv segítségével (ford. Sólyom Barbara). In Síklaki István (szerk.) Szóbeli befolyásolás I. Nyelv, gondolkodás, kultúra. Budapest: Typotex Kiadó. 303–344.
Meibauer, Jörg 2014. Bald-faced lies as acts of verbal aggression. Journal of Language Aggression and Conflict 2/1:127–150. https://doi.org/10.1075/jlac.2.1.05mei.
Németh T. Enikő 2003. A kommunikatív nyelvhasználat elvei. In Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 221–254.
Németh T. Enikő 2006. Pragmatika. In Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 222–261.
Pap Kinga Katalin 2014. A nyelvi agresszió formai és funkcionális jegyei a középiskolás-korúak spontán társalgásában és az osztálytermi diskurzusokban. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Svindt Veronika – Tátrai Szilárd 2019. Mitől jó az irónia? A humorérzék szerepe az irónia létrehozásában és megértésében. Magyar Nyelv 115/2:129–144. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2019.2.129.
Szalai Andrea 2012–2013. Átok és kontextualizáció a romani gondozói beszédben. Nyelvtudomány 8–9:153–198.
Wilson, Deirdre – Dan Sperber 2006. Relevance Theory. In Laurence R. Horn – Gregory Ward (szerk.) The Handbook of Pragmatics. Oxford: Blackwell. 606–632. https://doi.org/10.1002/9780470756959.ch27.