Turn of the century etiquette literature: lessons to learn from the perspective of historical politeness research
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
The study focuses on a special kind of source. The so-called etiquette literature flourished in Hungary in the second half of 19th century and the first half 20th century, so the study analyses works coming from this period. First it gives an overview of the theoretical backgorund and intorduces a holistic politeness theory which (given its complexity) provides a proper theoretical framework in connection with etiquette literature. The aim of the study is to shed light on the function of its corpus and analyse the elements of the concept of politeness represented in it. The examined aspects are the following: formal and aesthetic elements, functional aspects and interpersonal features. The major conclusion to the study is that this concept of politeness is mainly normative and based on social hierarchy, but it also has strategic elements. The aim of the concept is to represent the fact that the speaker belongs to one certain social group.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1987. Politeness. Some Universals in Language Usage. Cambridge: Cambridge University Press.
Culpeper, Jonathan 2009. Historical sociopragmatics. An introduction. Journal of Historical Pragmatics 10/2:179–186. doi: https://doi.org/10.1075/jhp.10.2.02cul
Culpeper, Jonathan 2010. Historical sociopragmatics. In Andreas H. Jucker – Irma Taavitsainen (szerk.) Historical Pragmatics. (Handbooks of Pragmatics 8) Berlin: De Gruyter Mouton. 69–96. doi: https://doi.org/10.1515/9783110214284.2.69
Culpeper, Jonathan 2011. Politeness and impoliteness. In Gisle Andersen – Karin Aijmer (szerk.) Pragmatics of Society. (Handbooks of Pragmatics 5) Berlin: De Gruyter. 393–438. doi: https://doi.org/10.1515/9783110214420.393
Eelen, Gino 2001. A Critique of Politeness Theories. Manchester: St. Jerome.
Ehlich, Konrad 1992. On the historicity of politeness. In Richard J. Watts – Sachiko Ide – Konrad Ehlich (szerk.) Politeness in Language. Studies in its History, Theory and Practice. Berlin; New York: Mouton De Gruyter. 71–108.
Fábri Anna (szerk.) 2001. A művelt és udvarias ember. A társas viselkedés szabályai a magyar nyelvű életvezetési és illemtankönyvekben, 1798–1935. Szöveggyűjtemény. Budapest: Mágus.
Haugh, Michael 2018. Afterword: Theorizing (im)politeness. Journal of Politeness Research 14/1:153–165. doi: https://doi.org/10.1515/pr-2017-0058
Haugh, Michael – Jonathan Culpeper 2018. Integrative pragmatics and (im)politeness theory. In Cornelia Ilie – Neal R. Norrick (szerk.) Pragmatics and its Interfaces. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 213–239. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.294.10hau
Jucker, Andreas – Irma Taavitsainen 2013. English Historical Pragmatics. Edinburgh: Edinburgh University Press.
Kádár, Z. Dániel 2013. Historical politeness. In Jan-Ola Östman – Jef Verschueren (szerk.) The Handbook of Pragmatics. Amsterdam; Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.
Kádár, Z. Dániel 2014. Historical pragmatics. In Carol A. Chapelle (szerk.) The Encyclopedia of Applied Linguistics. London: Wiley. 1–6.
Kádár, Dániel Z. – Michael Haugh (szerk.) 2013. Understanding Politeness. Cambridge: Cambridge University Press.
Kövér György 2006. A magyar középosztály-teremtés programjai és kudarcai. In Kövér György (szerk.) Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20. század közepéig. Budapest: Századvég. 77–160.
Lakoff, Robin 1973. The logic of politeness: or, Minding your p’s and q’s. In Claudia W. Corum – Thomas Cedric Smith-Stark – Ann Weiser (szerk.) Papers from the Ninth Regional Meeting, Chicago Linguistic Society. Chicago: Chicago Linguistic Society. 292–305.
Leech, Geoffrey N. 1983. Principles of Pragmatics. London: Longman.
Maitz Péter 2006. A nyelvi nacionalizmus a dualizmus kori Magyarországon. Egy nyelvi ideológia elemei. Magyar Nyelv 102/3:307–322.
Nemesi Attila László 2016 [2011]. Nyelv, nyelvhasználat, kommunikáció. Budapest: Loisir Kiadó.
Németh Luca Anna 2016. Nyelvi és nyelvhelyességi ideológiák a magyar nyelvi udvariasság interpretációjában a 19. század második felében és a 20. század első harmadában. In Kocsis Zsuzsanna – Németh Luca Anna – Takács Edit (szerk.) Találkozások Félúton. Budapest: ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 130–146.
Németh Luca Anna 2021. A magyar nyelvi udvariasság fogalma a 19. század második és a 20. század első felének illemirodalmában. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar.
Sárosi Zsófia 2015. Pragmatika, szociopragmatika, udvariasságkutatás a magyar nyelvtörténetben. Magyar Nyelv 111/2:129–146. doi: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.2.129
Sárosi Zsófia 2016. Az udvariasság értelmezései. In Balázs Géza – Pölcz Ádám (szerk.) Udvariasság: Szemiotika, művészet, irodalom, nyelv. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság. 49–60.
Schlund, Katrin 2014. On form and function of politeness formulae. Journal of Politeness Research 10/2:271–296. doi: https://doi.org/10.1515/pr-2014-0012
Taavitsainen, Irma – Susan M. Fitzmaurice 2007. Historical pragmatics: What it is and how to do it. In Susan M. Fitzmaurice – Irma Taavitsainen (szerk.) Methods in Historical Pragmatics. Berlin; Boston: De Gruyter. 11–36.
Taavitsainen, Irma – Andreas H. Jucker 2015. Twenty years of historical pragmatics: Origins, developments and changing thought styles. Journal of Historical Pragmatics 16/1:1–24. doi: https://doi.org/10.1075/jhp.16.1.01taa
Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Watts, Richard J. 2003. Politeness. Key Topics in Sociolinguistics. New York: Cambridge University Press.
Watts, Richard J. – Sachiko Ide – Konrad Ehlich 1992. Introduction. In Richard J. Watts – Sachiko Ide – Konrad Ehlich (szerk.) Politeness in Language. Studies in its History, Theory and Practice. Berlin; New York: Mouton De Gruyter. 1–21.