Implicature as an instrument of aggression in Facebook comments
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
This study examines the manifestation forms of verbal aggression in Facebook comments under political articles, with a specific emphasis on its realisation through the use of implicature. The study is a continuation of a previous study (Bozsik 2023), which, also in Facebook comments under political articles, examined the replacement of prosody in writing, and meaning creation. The study, according to the principle defined in the previous study, approaches the analysis of comments from the receiver's point of view, and uses the author’s self-collected corpus. The present research is based on Grice's (1975) implicature model, but it supplements it with other approaches, thus creating a complex analytical framework. By a sample analysis, the study shows how verbal aggression is realised in comments through the use of implicature. Furthermore, it provides some possible answers to the questions: what are the goals of, and what motivations may lie behind expressing verbal aggression through the use of implicature.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Balázs Géza – Dede Éva 2008. A verbális agresszió diszciplináris keretben. In Zimányi Árpád (szerk.) Az agressziókutatásról – interdiszciplináris keretben. Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei 35. Eger: Líceum Kiadó. 123–146.
Bárczi Géza – Országh László (szerk.) 1959–1962. A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Batár Levente 2007. A beszólás mint beszédaktus. Magyar Nyelvőr 131/4:451–464.
Batár Levente 2009. Diskurzusok elemzése nyelvi agresszió szempontjából. PhD disszertáció. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Batár Levente 2012. Adalékok a nyelvi agresszió kutatásához. Weboldal. e-nyelvmagazin.hu. https://e-nyelvmagazin.hu/2012/01/03/adalekok-a-nyelvi-agresszio-kutatasahoz/ [2020. május 4.].
Bonacchi, Silvia 2012. Zu den idiokulturellen und polykulturellen Bedingungen von aggressi-ven Außerungen im Vergleich Polnisch-Deustch-Italienisch. In Magdalena Olpinska-Szkielko – Sambor Grucza – Zofia Berdychowska – Jerzy Zmudzki (szerk.) Der Mensch und seine Sprachen. Festschrift für Professor Franciszek Grucza- Unter Mitarbeit von Ewa Bartoszewicz, Monika Płużyczka und Justyna Zając. Frankfurt: Peter Lang. 1–20.
Boxer, Diana 1993. Social distance and speech behavior: The case of indirect complaints. Journal of Pragmatics 19/2:103–125. https://doi.org/10.1016/0378-2166(93)90084-3.
Boxer, Diana 2006. Nyaggatás: A családi konfliktus színtere (ford. Zöldi Kovács Katalin). In Huszár Ágnes (szerk.) A családi nyaggatástól a munkahelyi nyelvhasználatig: szociolingvisztikai olvasmányok magyar nyelven. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 54. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 13–25.
Bozsik Tamara 2023. A verbális agresszió megnyilvánulási formái politikai tartalmú Facebook-kommentekben. Jelentés és Nyelvhasználat 10/1:57–81. https://doi.org/10.14232/JENY.2023.1.4.
Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1987. Politeness. Some Universals in Language Usage. Cambridge: Cambridge University Press.
D’Amico-Reisner, Lynne 1985. An Ethnolinguistic Study of Disapproval Exchanges. PhD disszertáció. University of Pennsylvania.
DeCapua, Andrea 1989. Complaints in German and English. PhD disszertáció. Columbia University.
Dér Csilla Ilona – Sass Bálint 2024. Hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok korpuszalapú elemzése. Jelentés és Nyelvhasználat 11/1:39–56. https://doi.org/10.14232/JENY.2024.1.2.
Furkó, Péter B. 2020. Discourse Markers and Beyond. Descriptive and Critical Perspectives on Discourse-Pragmatic Devices across Genres and Languages. Cham: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-030-37763-2.
Goffman, Erving 1955. On face-work. An analysis of ritual elements in social interaction. Psychiatry 18/3:213–231. https://doi.org/10.1080/00332747.1955.11023008.
Goffman, Erving 2008. A homlokzatról. In Síklaki István (szerk.) Szóbeli befolyásolás II. Nyelv és szituáció. Budapest: Typotex Kiadó. 11–36.
Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
Havryliv, Oksana 2009. Verbale Aggression. Formen und Funktionen am Beispiel des Wienerischen. Schriften zur deutschen Sprache in Österreich 39. Frankfurt: Peter Lang.
Horn, Laurence R. 2006. Implicature. The Handbook of Pragmatics. Oxford: Blackwell. 3–28. https://doi.org/10.1002/9780470756959.ch1.
Infante, Dominic A. – Charles J. Wigley 1986. Verbal aggressiveness: An interpersonal model and measure. Communication Monographs 53/1:61–69. https://doi.org/10.1080/03637758609376126.
Ittzés Nóra (szerk.) 2016. A magyar nyelv nagyszótára. Vol. VI. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.
Komlósi Boglárka 2015. Az ironikus hozzáállás: A verbális irónia szociokognitív modellje pragmatikai perspektívából. PhD disszertáció. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://doi.org/10.14232/phd.2594.
Levinson, Stephen C. 2000. Presumptive Meanings: The Theory of Generalized Conversational Implicature. Cambridge: The MIT Press.
Maass, Anne 2008. A csoportok közötti nyelvi elfogultság: a sztereotípiák fenntartása a nyelv segítségével (ford. Sólyom Barbara). In Síklaki István (szerk.) Szóbeli befolyásolás I. Nyelv, gondolkodás, kultúra. Budapest: Typotex Kiadó. 303–344.
Meibauer, Jörg 2014. Bald-faced lies as acts of verbal aggression. Journal of Language Aggression and Conflict 2/1:127–150. https://doi.org/10.1075/jlac.2.1.05mei.
Németh T. Enikő 2003. A kommunikatív nyelvhasználat elvei. In Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 221–254.
Németh T. Enikő 2006. Pragmatika. In Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 222–261.
Pap Kinga Katalin 2014. A nyelvi agresszió formai és funkcionális jegyei a középiskolás-korúak spontán társalgásában és az osztálytermi diskurzusokban. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Svindt Veronika – Tátrai Szilárd 2019. Mitől jó az irónia? A humorérzék szerepe az irónia létrehozásában és megértésében. Magyar Nyelv 115/2:129–144. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2019.2.129.
Szalai Andrea 2012–2013. Átok és kontextualizáció a romani gondozói beszédben. Nyelvtudomány 8–9:153–198.
Wilson, Deirdre – Dan Sperber 2006. Relevance Theory. In Laurence R. Horn – Gregory Ward (szerk.) The Handbook of Pragmatics. Oxford: Blackwell. 606–632. https://doi.org/10.1002/9780470756959.ch27.