A diszjunkció mint Pozitív Polaritású Elem A prozódia hatása a magyar diszjunktív tagadó mondatok értelmezésére

Article Sidebar

PDF
Megjelent: dec. 23, 2022
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2022.1.8
Kulcsszavak:
diszjunkció, tagadás, hatókör, Pozitív Polaritású Elem, prozódia, magyar

Main Article Content

Surányi Balázs
Nyelvtudományi Kutatóközpont; PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
https://orcid.org/0000-0003-2818-9872
Gulás Máté
Nyelvtudományi Kutatóközpont; PPKE Nyelvtudományi Doktori Iskola

Absztrakt

A diszjunktív tagadó mondatok logikailag potenciálisan kétértelműek: amennyiben a diszjunkció a tagadáshoz képest tág hatókört (TD) vesz fel, az „egyik vagy másik nem” értelmezés áll elő, míg a diszjunkció a tagadáshoz viszonyított szűk hatóköre (SZD) az „egyik sem” olvasatot eredményezi. A korábbi elméleti szakirodalom szerint a nyelvek egy csoportjában – melybe többek között a magyar is sorolható – az SZD olvasat nem elérhető, ugyanis ezekben a nyelvekben a diszjunkció egy Pozitív Polaritású Elem (PPE). A nyelveket diszjunkciójuk alapján két csoportba (+/–PPE nyelvek) soroló elmélet alapján kezdetben számos nyelvet kategorizáltak a +PPE nyelvtípusba, azonban az újabb szakirodalomban egyes ilyen nyelvek esetében egymásnak ellentmondó megfigyeléseket és kísérletes eredményeket találunk a diszjunkció +/–PPE státuszát illetően. Ezek az ellentmondások felvetik annak a lehetőségét, hogy egy nyelv diszjunkciójának +/–PPE státusza mellett más, eddig nem tanulmányozott tényezők is szerepet játszhatnak a diszjunktív tagadó mondatok SZD olvasatának elérhetőségében. Mindezek fényében tanulmányunk azt célt tűzte ki, hogy empirikus módszerekkel vizsgálja (i) a magyar diszjunktív tagadó mondatok két lehetséges hatóköri olvasatának elérhetőségét, valamint (ii) a mondatprozódiának ezen értelmezések elérhetőségére gyakorolt potenciális hatását. Az elfogadhatósági kísérletünkben gyűjtött ítéletek azt mutatják, hogy a magyarban az SZD olvasat jelölt ugyan, de messze nem elérhetetlen. Prozódiai percepciós kísérletünk eredményei pedig arra utalnak, hogy a prozódia jelentősen képes befolyásolni a két lehetséges értelmezés elérhetőségét, és a számára kedvező prozódia mellett az SZD olvasatot a beszélők az esetek közel felében elfogadják. Ez a kimenetel a prozódia jelentős – és mindeddig felnőtt beszélők körében semelyik nyelvben ki nem mutatott – szerepét támasztja alá a tagadott diszjunktív mondatok értelmezésében. A tanulmány eredményei új kutatási kérdéseket vetnek fel a diszjunkció parametrikus PPE-elmélete számára.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Surányi, B. és Gulás, M. 2022. A diszjunkció mint Pozitív Polaritású Elem: A prozódia hatása a magyar diszjunktív tagadó mondatok értelmezésére. Jelentés és Nyelvhasználat. 9, 1 (dec. 2022), 185–212. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2022.1.8.
Folyóirat szám
Évf. 9 szám 1 (2022)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Szerző életrajzok

Surányi Balázs, Nyelvtudományi Kutatóközpont; PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Surányi Balázs a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára. Érdeklődési területei a szintaxis és annak érintkezési felületei az információszerkezettel, a szemantikával és a prozódiával.

Gulás Máté, Nyelvtudományi Kutatóközpont; PPKE Nyelvtudományi Doktori Iskola

Gulás Máté a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Érdeklődési területei, melyek doktori disszertációs témájának gerincét is adják, a diszjunkció, a polaritáselemek, a prozódia, valamint a nyelvelsajátítás.

Hivatkozások

Baltazani, Mary 2002. Quantifier scope and the role of intonation in Greek. Disszertáció. Los Angeles: University of California.

Bartels, Christine 1999. The Intonation of English Statements and Questions. A Compositional Interpretation. New York: Routledge.

Bates, Douglas – Martin Mächler – Ben Bolker – Steve Walker 2015. Fitting linear mixed-effects models using lme4. Journal of Statistical Software 67/1:1–48. doi: https://doi.org/10.18637/jss.v067.i01

Beck, Sigrid – Shin-Sook Kim 2006. Intervention effects in alternative questions. The Journal of Comparative Germanic Linguistics 9/3:165–208. doi: https://doi.org/10.1007/s10828-006-9005-2

Crain, Stephen 2012. The Emergence of Meaning. (Cambridge Studies in Linguistics) Cambridge: Cambridge University Press. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511842863

É. Kiss, Katalin 2002. The Syntax of Hungarian. (Cambridge Syntax Guides) Cambridge: Cambridge University Press. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511755088

Fox, John – Sanford Weisberg 2019. An R Companion to Applied Regression. Third edition. Los Angeles, London: SAGE.

Frazier, Lyn – Edward Gibson (szerk.) 2015. Explicit and Implicit Prosody in Sentence Processing. Studies in Honor of Janet Dean Fodor. (Studies in Theoretical Psycholinguistics 46) Cham: Springer.

Gao, Na – Rosalind Thornton – Peng Zhou – Stephen Crain 2018. Differences in scope assignments for child and adult speakers of Mandarin. Journal of Psycholinguistic Research 47/6:1219–1241. doi: https://doi.org/10.1007/s10936-018-9557-8

Geçkin, Vasfiye – Rosalind Thornton – Stephen Crain 2018. Children’s interpretation of disjunction in negative sentences: A comparison of Turkish and German. Language Acquisition 25/2:197–212. doi: https://doi.org/10.1080/10489223.2017.1280796

Goro, Takuya 2004. Japanese disjunction and the locality of positive polarity. Előadás. Georgetown University Round Table.

Goro, Takuya 2007. Language-specific Constraints on Scope Interpretation in First Language Acquisition. Disszertáció. College Park: University of Maryland. https://drum.lib.umd.edu/handle/1903/7345.

Goro, Takuya 2017. Negation, uncertainty, and the Truth Value Judgment Task. In Mineharu Nakayama – Yi-ching Su – Aijun Huang (szerk.) Studies in Chinese and Japanese Language Acquisition. In honor of Stephen Crain. (Language Acquisition and Language Disorders 60) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 41–61. doi: https://doi.org/10.1075/lald.60.03gor

Goro, Takuya – Sachie Akiba 2004a. Japanese disjunction and the acquisition of positive polarity. Proceedings of the 5th Tokyo Conference on Psycholinguistics. Tokyo: Hitsui Shobo. 137–162.

Goro, Takuya – Sachie Akiba 2004b. The acquisition of disjunction and positive polarity in Japanese. In Vineeta Chand – Ann Kelleher – Angelo J. Rodríguez – Benjamin Schmeiser (szerk.) WCCFL 23: Proceedings of the 23rd West Coast Conference on Formal Linguistics. Summerville: Cascadilla Press. 251–264.

Gračanin-Yuksek, Martina 2016. Size matters: The syntax of disjunctive questions. Linguistic Inquiry 47/2:283–305. doi: https://doi.org/10.1162/LING_a_00211

Han, Chung-hye – Maribel Romero 2004. The syntax of whether/Q... or questions: Ellipsis combined with movement. Natural Language & Linguistic Theory 22/3:527–564. doi: https://doi.org/10.1023/B:NALA.0000027674.87552.71

Homer, Vincent 2021. Domains of polarity items. Journal of Semantics 38/1:1–48. doi: https://doi.org/10.1093/jos/ffaa006

Hunyadi, László 1981. Remarks on the syntax and semantics of topic and focus in Hungarian. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 31/1/4:107–136.

Hunyadi, László 1999. The outlines of a metrical syntax of Hungarian. Acta Linguistica Hungarica 46/1/2:69–93.

Hunyadi, László 2002. Hungarian Sentence Prosody and Universal Grammar. On the Phonology–Syntax Interface. (MetaLinguistica 13) Frankfurt am Main: Peter Lang.

Ionin, Tania – Tatiana Luchkina 2018. Focus on Russian scope: An experimental investigation of the relationship between quantifier scope, prosody, and information structure. Linguistic Inquiry 49/4:741–779. doi: https://doi.org/10.1162/ling_a_00288

Jackendoff, Ray 1972. Semantic Interpretation in Generative Grammar. Cambridge: The MIT Press.

Jing, Chun-Yuan 2008. Pragmatic Computation in Language Acquisition: Evidence from Disjunction and Conjunction in Negative Context. Disszertáció. College Park: University of Maryland.

Jing, Chun-Yuan – Stephen Crain – Ching-Fen Hsu 2005. The interpretation of focus in Chinese: Child vs. adult language. In Yukio Otsu (szerk.) Proceedings of the 6th Tokyo Conference on Psycholinguistics. Tokyo: Hituzi Publishing Company. 165–190.

Larralde, Cécile – Alina Konradt – Kriszta Eszter Szendrői 2021. Information structure and scope interactions: Disjunction wide scope induced by focus. Frontiers in Communication 5:595799. doi: https://doi.org/10.3389/fcomm.2020.595799

Larson, Richard K. 1985. On the syntax of disjunction scope. Natural Language & Linguistic Theory 3/2:217–264. doi: https://doi.org/10.1007/BF00133841

Lenth, Russell V. 2016. Least-Squares Means: The R package lsmeans. Journal of Statistical Software 69/1:1–33. doi: https://doi.org/10.18637/jss.v069.i01

Liu, Chin-Ting Jimbo – Li-mei Chen 2017. Processing conjunctive entailment of disjunction. Language and Linguistics 18/2:269–295. doi: https://doi.org/10.1075/lali.18.2.05liu

Luchkina, Tatiana – Tania Ionin 2015. The effect of prosody on availability of inverse scope in Russian. Formal Approaches to Slavic Linguistics 23:418–437.

Lungu, Oana – Anamaria Fălăuș – Francesca Panzeri 2021. Disjunction in negative contexts: A cross-linguistic experimental study. Journal of Semantics 38/2:221–247. doi: https://doi.org/10.1093/jos/ffab002

Nicolae, Andreea Cristina 2017. Deriving the positive polarity behavior of plain disjunction. Semantics and Pragmatics 10/5:1–24. doi: https://doi.org/10.3765/sp.10.5

Pagliarini, Elena – Stephen Crain – Maria Teresa Guasti 2018. The compositionality of logical connectives in child Italian. Journal of Psycholinguistic Research 47/6:1243–1277. doi: https://doi.org/10.1007/s10936-018-9596-1

Pagliarini, Elena – Oana Lungu – Angeliek van Hout – Lilla Pintér – Balázs Surányi – Stephen Crain – Maria Teresa Guasti 2022. How adults and children interpret disjunction under negation in Dutch, French, Hungarian and Italian: A cross-linguistic comparison. Language Learning and Development 18/1:97–122. doi: https://doi.org/10.1080/15475441.2021.1941966

Pruitt, Kathryn – Floris Roelofsen 2013. The interpretation of prosody in disjunctive questions. Linguistic Inquiry 44/4:632–650. doi: https://doi.org/10.1162/LING_a_00141

R Core Team 2021. R: A Language and Environment for Statistical Computing. Vienna: R Foundation for Statistical Computing. https://www.R-project.org/.

Rooth, Mats – Barbara H. Partee 1982. Conjunction, type ambiguity and wide scope „or”. Proceedings of the First West Coast Conference on Formal Linguistics. Stanford: Stanford Linguistics Association.

Spector, Benjamin 2014. Global positive polarity items and obligatory exhaustivity. Semantics and Pragmatics 7/11:1–61. doi: https://doi.org/10.3765/sp.7.11

Syrett, Kristen – Georgia Simon – Kirsten Nisula 2014. Prosodic disambiguation of scopally ambiguous quantificational sentences in a discourse context. Journal of Linguistics 50/2:453–493. doi: https://doi.org/10.1017/S0022226714000012

Szabolcsi, Anna 2002. Hungarian disjunctions and positive polarity. In István Kenesei – Péter Siptár (szerk.) Approaches to Hungarian 8. Papers from the Budapest Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó. 217–239.

Uegaki, Wataru 2018. A unified semantics for the Japanese Q-particle ka in indefinites, questions and disjunctions. Glossa: a journal of general linguistics 3/1:14. doi: https://doi.org/10.5334/gjgl.238

Verbuk, Anna 2006. The acquisition of the Russian or. In Erin Bainbridge – Brian Agbayani (szerk.) Proceedings of the thirty-fourth Western Conference on Linguistics. Fresno: Department of Linguistics, California State University. 443–455.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei