Esettanulmány a vizuális modalitású nem verbális viselkedés multimodális kommunikációban betöltött szerepéről

Article Sidebar

PDF
Megjelent: jún. 24, 2022
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2022.1.4
Kulcsszavak:
multimodális verbális kommunikáció, nem verbális viselkedés, vizuális modalitás, gesztusok

Main Article Content

Németh T. Enikő
SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék; MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport
https://orcid.org/0000-0001-8559-7229
Szabó Éva
MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport
https://orcid.org/0000-0002-1933-2078
Császár Dorina
SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Gera Renáta
SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Béres Tamara
SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola

Absztrakt

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a vizuális modalitású nem verbális viselkedés milyen szerepet tölt be a multimodális verbális kommunikációban. A multimodális verbális kommunikáció elméleti szempontú jellemzéséből kiindulva empirikus elemzéseken keresztül megmutatjuk, hogy a multimodális verbális kommunikációban a különböző nem verbális és verbális modalitások kontextusfüggő módon, együttesen hogyan hozzák létre a közvetített tartalmakat. Emellett az esettanulmány olyan szempontokat ismertet, melyek társadalmilag is hasznosíthatók, mivel a verbális és nem verbális viselkedés elemzésével feltárja, miért olyan népszerűek és hatásosak a járványszkeptikus és oltásellenes nézetek képviselői.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Németh, T.E. és mtsai. 2022. Esettanulmány a vizuális modalitású nem verbális viselkedés multimodális kommunikációban betöltött szerepéről. Jelentés és Nyelvhasználat. 9, 1 (jún. 2022), 59–87. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2022.1.4.
Folyóirat szám
Évf. 9 szám 1 (2022)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Szerző életrajzok

Németh T. Enikő, SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék; MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport

Németh T. Enikő (DSc) tanszékvezető egyetemi tanár az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszékén és az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szegedi munkacsoportjának a vezetője. Fő érdeklődési területe a pragmatika és a diskurzuselemzés, ezen belül jelenleg a multimodális kommunikáció elemzési lehetőségei, az implicit információk korpuszalapú vizsgálati módjai és az álhírek azonosításának kérdései érdeklik.

Szabó Éva, MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport

Szabó Éva az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában végzett, az MTA–DE– SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tudományos segédmunkatársa, jelenleg a doktori értekezését írja a nyelvi benyomáskeltés témaköréből. Érdeklődési területe a politikai diskurzusok elemzése, a (nyelvi) benyomáskeltés és a nem verbális kommunikáció.

Császár Dorina, SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Császár Dorina 2021 júniusában szerzett kommunikáció- és médiaszakértő diplomát az SZTE BTK kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésén, humán kommunikációkutatás specializáción. Szakdolgozatát az elfogultságelméletekből kiindulva, interjúztatók kommunikációjának multimodális elemzéséből írta. Érdeklődési területe az audiovizuális műsorokban megjelenő kommunikációs megnyilvánulások multimodális elemzése.

Gera Renáta, SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Gera Renáta a Szegedi Tudományegyetem magyar szakos hallgatója, nyelvtechnológia specializáción. Érdeklődési területe a nem verbális kommunikáció, valamint a manipuláció és befolyásolás.

Béres Tamara, SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola

Béres Tamara a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészet Programjának hallgatója. Kutatási területe a pragmatika és diskurzuselemzés, azon belül a verbális agresszió megjelenése a magyar nyelvű közösségi médiában.

Hivatkozások

Abuczki Ágnes 2011. A multimodális interakció szekvenciális elemzése. In Németh T. Enikő (szerk.) Ember-gép kapcsolat. A multimodális ember-gép kommunikáció modellezésének alapjai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 133) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 119–144.

Abuczki Ágnes – Bódog Alexa – Németh T. Enikő 2011. A multimodális pragmatikai annotáció elméleti alapjai az ember-gép kommunikáció modellálásában. In Németh T. Enikő (szerk.) Ember-gép kapcsolat. A multimodális ember-gép kommunikáció modellezésének alapjai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 133) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 179–201.

Axtell, Roger E. 1998. Gesztusok. Ajánlott és tiltott testbeszéd-megnyilvánulások a világ minden tájáról. Pécs: Alexandra Kiadó.

Bitti, Pio E. Ricci 2014. Facial expression and social interaction. In Cornelia Müller – Alan Cienki – Ellen Fricke – Silva Ladewig – David McNeill – Jana Bressem (szerk.) Body – Language – Communication. An International Handbook on Multimodality in Human Interaction. Vol. 2. Berlin, Boston: De Gruyter. 1342–1349. doi: https://doi.org/10.1515/9783110302028.1342

Blache, Philippe – Roxane Bertrand – Emmanuel Bruno – Brigitte Bigi – Robert Espesser et al. 2010. Multimodal annotation of conversational data. Proceedings of the Fourth Linguistic Annotation Workshop. Uppsala: Association for Computational Linguistics. 186–191.

Burgoon, Judee K. – Laura K. Guerrero – Kory Floyd 2010. Nonverbal Communication. London, New York: Routledge.

Ekman, Paul 1971. Universals and cultural differences in facial expressions of emotion. In James K. Cole (szerk.) Nebraska Symposium on Motivation. Vol. 19. Lincoln: University of Nebraska Press. 207–284.

Ekman, Paul – Wallace V. Friesen 1981. The repertoire of nonverbal behavior: Categories, origins, usage, and coding. In Adam Kendon – Thomas A. Sebeok – Jean Umiker-Sebeok (szerk.) Nonverbal Communication, Interaction, and Gesture. (Approach to Semiotics 41) Berlin, New York: Mouton Publishers. 57–106. doi: https://doi.org/10.1515/9783110880021.57

ELAN 2019. Version 5.8. Nijmegen: Max Planck Institute. https://archive.mpi.nl/tla/elan.

Farley, Sally D. 2021. Introduction to the special issue on emotional expression beyond the face: On the importance of multiple channels of communication and context. Journal of Nonverbal Behavior 45/4 (Special Issue on Emotional Expression Beyond the Face):413–417. doi: https://doi.org/10.1007/s10919-021-00377-z

Forgó Sándor 2011. A kommunikációelmélet alapjai. Eger: EKTF Líceum Kiadó.

Goodwin, Charles 1981. Conversational Organization: Interaction Between Speakers and Hearers. New York: Academic Press.

Guyer, Joshua J. – Pablo Briñol – Richard E. Petty – Javier Horcajo 2019. Nonverbal behavior of persuasive sources: A multiple process analysis. Journal of Nonverbal Behavior 43/2 (Special Issue on Theoretical Approaches to Nonverbal Communication):203–231. doi: https://doi.org/10.1007/s10919-018-00291-x

Hunyadi, László 2011. Multimodal human-computer interaction technologies. Theoretical modeling and application in speech processing. Argumentum 7:240–260.

Hunyadi, Laszlo – István Szekrényes (szerk.) 2020. The Temporal Structure of Multimodal Communication. Theory, Methods and Applications. (Intelligent Systems Reference Library 164) Cham: Springer International Publishing.

Jefferson, Gail 2004. Glossary of transcript symbols with an introduction. In Gene H. Lerner (szerk.) Conversation Analysis. Studies from the First Generation. (Pragmatics & Beyond New Series 125) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 13–31. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.125.02jef

Keltner, Dacher – Jennifer S. Lerner 2010. Emotion. In Susan T. Fiske – Daniel Todd Gilbert – Gardner Lindzey (szerk.) Handbook of Social Psychology. Vol. 1. 5. kiadás. Hoboken: Wiley. 317–352.

Kendon, Adam 1980. Gesticulation and speech: Two aspects of the process of utterance. In Mary Ritchie Key (szerk.) Nonverbal Communication and Language. Hague: Mouton. 207–277.

Kendon, Adam 2004. Gesture. Visible Action as Utterance. Cambridge: Cambridge University Press.

Knapp, Mark L. – Judith A. Hall – Terrence G. Horgan 2014. Nonverbal Communication in Human Interaction. 8. kiadás. Boston: Cengage Learning.

McNeill, David 1992. Hand and Mind. What Gestures Reveal about Thought. Chicago: University of Chicago Press.

Navarro, Joe 2011. Beszédes testek. Egy FBI-ügynök emberismereti kézikönyve. Fordította Bánföldi Tibor. Budapest: Nyitott Könyvműhely.

Navarro, Joe 2016. Beszédes testek. Egy FBI-ügynök emberismereti kézikönyve. Fordította Bánföldi Tibor. Budapest: Libri.

Németh T. Enikő 1990. Az emberi kommunikáció kutatásának néhány alapkérdése. Néprajz és Nyelvtudomány 33:43–56.

Németh T. Enikő 2005. Az osztenzív-következtetéses kommunikációtól a verbális kommunikációig. In Ivaskó Lívia (szerk.) Érthető kommunikáció. Szeged: SZTE Médiatudományi Tanszék. 77–87.

Németh T. Enikő (szerk.) 2011. Ember-gép kapcsolat. A multimodális ember-gép kommunikáció modellezésének alapjai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 133) Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Németh T., Enikő 2015. The role of perspectives in various forms of language use. Semiotica 2015/203 (Double Special Issue: Linguistic and Literary Aspects of Perspectivity De-Essentializing Authenticity: A Semiotic Approach):53–78. doi: https://doi.org/10.1515/sem-2014-0072

Németh T. Enikő 2019. Daddy ’apu’, honey ’édesem’, darling ’drágám’. Nyelvi és kontextuális kulcsok a perspektívák és intenciók megmutatásához és megfejtéséhez a verbális kommunikációban. Argumentum 15:290–303.

Németh T., Enikő 2020. Linguistic and contextual clues of intentions and perspectives in human communication. In Laszlo Hunyadi – István Szekrényes (szerk.) The Temporal Structure of Multimodal Communication: Theory, Methods and Applications. (Intelligent Systems Reference Library) Cham: Springer International Publishing. 3–21. doi: https://doi.org/10.1007/978-3-030-22895-8_1

Patterson, Miles L. 1983. Nonverbal Behavior. A Functional Perspective. New York: Springer.

Pease, Barbara 2006. A testbeszéd enciklopédiája. Fordította Nemes Anna. Budapest: Park.

Poyatos, Fernando 2015. Nonverbal communication in interaction: Psychology and literature. In Aleksandra Kostić – Derek Chadee (szerk.) The Social Psychology of Nonverbal Communication. London: Palgrave Macmillan. 248–271. doi: https://doi.org/10.1057/9781137345868_12

Seyfeddinipur, Mandana 2006. Disfluency: Interrupting Speech and Gesture. (MPI Series in Psycholinguistics 39) Nijmegen: Max Planck Institute.

Sperber, Dan – Deirdre Wilson 1995 [1986]. Relevance. Communication and Cognition. Oxford, Cambridge: Blackwell.

Szabó Éva – Béres Tamara – Guba Csenge 2020. A beszélgetőműsorokban megjelenő kézi gesztusok leírásának egy lehetséges módja. Jelentés és Nyelvhasználat 7/1:51–74. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2020.1.3

Tóth Csilla 2011. Tekintetmintázatok és funkcióik a HuComTech-projekt céljainak tükrében. In Németh T. Enikő (szerk.) Ember-gép kapcsolat. A multimodális ember-gép kommunikáció modellezésének alapjai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 133) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 101–118.

Verschueren, Jef 1999. Understanding Pragmatics. London: Arnold Publishers.

Watzlawick, Paul – Janet Helmick Beavin – Don De Avila Jackson 1967. Pragmatics of Human Communication. A Study of Interactional Patterns, Pathologies, and Paradoxes. New York: Norton.