A főnévi mutató névmások indexikális használatát befolyásoló tényezők a magyarban

Article Sidebar

PDF
Megjelent: dec. 1, 2014
DOI: https://doi.org/10.14232/jeny.2014.1.6
Kulcsszavak:
kísérletes pragmatika, deixis, magas és mély hangrendű főnévi mutató névmás, kontextus, kontrasztáltság

Main Article Content

Tóth Enikő
Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézet
Csatár Péter
Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézet

Absztrakt

Vizsgálódásaink célja az indexikális főnévi mutató névmások használatára vonatkozó hipotézisek tesztelése a magyar nyelvre vonatkozóan kísérletes eszközökkel. Az ún. scripted dialogue technikával egy produkciós kísérlet során a távolság és az elérhetőség faktor szerepét vizsgáltuk semleges kontextusokban, továbbá összevetettük a névmások használatát neutrális és kontrasztáló kontextusokban. Megállapítottuk, hogy semleges (nem kontrasztáló) kontextusokban a távolság a hagyományos elképzelésnek megfelelően döntő faktor a magyarban, azonban az elérhetőség, mint faktor nem játszik szerepet a névmások megválasztásában. Kontrasztáló kontextusokban viszont, ahol munkadefiníciónk szerint a referens könnyen elérhető és térben közel helyezkedik el a beszélőhöz, a névmások gyakorisága megváltozott: a mély hangrendű demonstratívumok száma szignifikánsan megnőtt, holott a referens a beszélőhöz közel helyezkedett el. Ez arra utal, hogy kontrasztív kontextusokban a távolság faktor kompetitív viszonyba kerül valamilyen más faktorral.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Tóth, E. és Csatár, P. 2014. A főnévi mutató névmások indexikális használatát befolyásoló tényezők a magyarban. Jelentés és Nyelvhasználat. 1, 1 (dec. 2014), 67–85. DOI:https://doi.org/10.14232/jeny.2014.1.6.
Folyóirat szám
Évf. 1 szám 1 (2014)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Szerző életrajzok

Tóth Enikő, Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézet

Tóth Enikő a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének egyetemi adjunktusa. Főbb kutatási területei a mód és a modalitás, a szemantika és a nyelvelsajátítás, valamint a kísérletes pragmatika.

Csatár Péter, Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézet

Csatár Péter a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének egyetemi docense. Főbb kutatási területei a metafora és a figuratív nyelvhasználat pragmatikája és a nyelvészeti metaforaelméletek módszertani kérdései.

Hivatkozások

Ariel, Mira 2001. Accessibility theory: An overview. In Ted Sanders – Joost Schilperoord – Wilbert Spooren (szerk.) Text Representation: Linguistic and Psycholinguistic Aspects. Amsterdam: John Benjamins. 29–87.

Boronkai Dóra 2010. A deixis szerepe a nézőpont jelölésében. Magyar Nyelv 134/4:436–452.

Burenhult, Niclas 2003. Attention, accessibility, and the addressee: The case of the Jahai demonstrative ton. Pragmatics 13/3–4:363–379.

Chafe, Wallace L. 1994. Discourse, Consciousness, and Time: The Flow and Displacement of Conscious Experience in Speaking and Writing. Chicago, London: University of Chicago Press.

Clark, Herbert H. 1996. Using Language. Cambridge, New York: Cambridge University Press.

Clark, Herbert H. – Adrian Bangerter 2004. Changing ideas about reference. In Ira A. Noveck – Dan Sperber (szerk.) Experimental Pragmatics. New York: Palgrave Macmillan. 25–49.

Coventry, Kenny R. – Berenice Valdés – Alejandro Castillo – Pedro Guijarro-Fuentes 2008. Language within your reach: Near–far perceptual space and spatial demonstratives. Cognition 108/3:889–895.

Diessel, Holger 2006. Demonstratives, joint attention, and the emergence of grammar. Cognitive Linguistics 17/4:463–489.

Diessel, Holger 2012. Deixis and demonstratives. In Claudia Maienborn – Klaus von Heusinger – Paul Portner (szerk.) An International Handbook of Natural Language Meaning Vol. 3. Berlin, Boston: De Gruyter. 2407–2431.

Diessel, Holger 2013. Where does language come from? Some reflections on the role of deictic gesture and demonstratives in the evolution of language. Language and Cognition 5/2-3:239–249.

D. Mátai Mária 1999. A névmások története a középmagyar kor végéig. Magyar Nyelvőr 123/4:438–464.

É. Kiss, Katalin 1998. Identificational focus versus information focus. Language 74/2:245–273.

É. Kiss Katalin 2003. Mondattan. In É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó. 17–186.

Enfield, Nick 2003. Demonstratives in space and interaction: Data from Lao speakers and implications for semantic analysis. Language 79/1:82–117.

Fillmore, Charles J. 1971. Towards a Theory of Deixis. In Charles J. Fillmore Lectures On Deixis. Reprint. 1997. Stanford: CSLI Publications.

Hanks, William F. 2009. Fieldwork on deixis. Journal of Pragmatics 41/1. (Towards an Emancipatory Pragmatics):10–24.

Jarbou, Samir Omar 2010. Accessibility vs. physical proximity: An analysis of exophoric demonstrative practice in spoken Jordanian Arabic. Journal of Pragmatics 42/11:3078–3097.

Kahneman, Daniel 2003. A perspective on judgment and choice: Mapping bounded rationality. American Psychologist 58/9:697–720.

Kaiser, Elsi 2010. Salience and contrast effects in reference resolution: The interpretation of Dutch pronouns and demonstratives. Language and Cognitive Processes 26/10:1587–1624.

Kemmerer, David 1999. “Near” and “far” in language and perception. Cognition 73/1:35–63.

Kocsány Piroska 2009. A közelre mutató névmás szövegalkotó szerepben. Acta Academia Paedagogicae Agriensis. Sectio Linguistica Hungarica 36:203–209.

Kugler Nóra – Laczkó Krisztina 2000. A névmások. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 152–175.

Laczkó Krisztina 2003. A mutató névmások funkcionális vizsgálata. Magyar Nyelvőr 127/3:314–325.

Laczkó Krisztina 2008. A mutató névmási deixisről. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. 309–347.

Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd 2012. Személyek és/vagy dolgok. A harmadik személyű és a mutató névmási deixis a magyarban. In Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.) Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE. 231–258.

Laczkó, Krisztina 2012. Spatial deixis and demonstrative pronouns in Hungarian. In Christopher Hart (szerk.) Selected Papers from the 3rd UK Cognitive Linguistics Conference Vol. 1. 289–301.

http://uk-cla.org.uk/files/proceedings/Laczko.pdf (2010. 10. 30.).

Levinson, Stephen C. 2004. Deixis. In Laurence Horn – Gergory Ward (szerk.) Handbook of Pragmatics. Oxford: Wiley-Blackwell. 97–121.

Luz, Saturnino – Ielka van der Sluis 2011. Production of demonstratives in Dutch, English and Portuguese dialogues. In Claire Gardent – Kristina Striegnitz (szerk.) Proceedings of the 13th European Workshop on Natural Language Generation. Stroudsburg, PA, USA: Association for Computational Linguistics. 181–186.

Lyons, John 1977. Semantics. Vol. 2. Cambridge: Cambridge University Press.

O’Keeffe, Anne – Brian Clancy – Svenja Adolphs 2011. Introducing Pragmatics in Use. New York: Routledge.

Piwek, Paul – Robbert-Jan Beun – Anita Cremers 2008. ‘Proximal’ and ‘distal’ in language and cognition: Evidence from deictic demonstratives in Dutch. Journal of Pragmatics 40/4:694–718.

Schegloff, Emanuel A. 1984. On some gestures’ relation to talk. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Cambridge: Cambridge University Press. 266–298.

Sidnell, Jack 2009. Deixis. In Jef Verschueren – Jan-Ola Östman (szerk.) Key Notions for Pragmatics. Amsterdam: John Benjamins. 114–138.

Strauss, Susan 2002. This, that, and it in spoken American English: A demonstrative system of gradient focus. Language Sciences 24/2:131–152.

Szalamin Edit 1988. Az ún. témaismétlő névmások kérdéséhez. In Kontra Miklós (szerk.) Beszélt nyelvi tanulmányok. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 90–101.

Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Kiadó.

Tomasello, Michael 1999. The Cultural Origins of Human Cognition. Cambridge: Cambridge University Press.

Tóth Enikő 2013. A főnévi mutató névmások deiktikus használata a magyar és az angol nyelvben. Argumentum 9:311–320.

Tóth Enikő 2014. A főnévi mutató névmások indexikális használatáról egy kísérlet kapcsán. In Ladányi Mária – Vladár Zsuzsa – Hrenek Éva (szerk.) MANYE XXIII. Nyelv - társadalom - kultúra. Interkulturális és multikulturális perspektívák. Budapest: MANYE, Tinta Könyvkiadó. 475–482.

Traunmüller, Hartmut 1996. Sound symbolism in deictic words. Speech, music and hearing: quarterly progress and status report 1996/2:147–151.

Wolter, Lynsey 2009. Demonstratives in Philosophy and Linguistics. Philosophy Compass 4/3:451–468.