A prototipikus (poláris) antonimák Kognitív nyelvészeti javaslat elmélet és empíria összehangolására
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány arra mutat rá, hogy az antonímia alapvető jellegével nem áll összhangban a magyar szemantikai kutatásokban az antonímiára fordított figyelem. A poláris antonímiát (pl. magas – alacsony, erős – gyenge; meleg – hideg, vidám – szomorú; okos – buta; kedves – undok) szakirodalmi adatokra építve a tanulmány úgy értelmezi, hogy a poláris viszony nyelvileg nemcsak értékviszonyként konceptualizálódik, hanem alapvetőbb feldolgozási szinten energiaviszonyként és téri viszonyként is. A kifejezések előfordulásainak a megértésekor akár mindhárom tartomány aktiválódhat, bizonyos mértékben (előtér-háttér viszonyban) feldolgozódhat. Ennek magyar nyelvi anyagon történő empirikus vizsgálatára a tanulmány több, további kidolgozásra és megvalósításra váró kísérlettervet mutat be. A kísérletek a szemantikai orientáció megállapítására, a pólusok közötti és az alternatív nyelvi megkonstruálásuk közötti összefüggésre, a polaritás és a tériség kapcsolatára irányulnak.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Andor József 2011. De durva ez a téma! – Megfigyelések a melléknévi jelentés polaritásváltásáról. Hungarológiai Évkönyv 12/1:33–42.
Andor József 2013. Elmélkedések és vizsgálódások a szaliencia körül. In Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 86–97.
Andor József 2017. A lexikai fokozás polaritásváltásairól. In Gecső Tamás – Szabó Mihály (szerk.) Az ellentét nyelvi és nonverbális kifejezésének lehetőségei. Budapest, Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, Tinta Könyvkiadó. 11–17.
Bolasco, Sergio – Francesca della Ratta-Rinaldi 2004. Experiments on semantic categorisation of texts: analysis of positive and negative dimension. JADT 2004: 7es Journées internationales d’Analyse statistique des Données Textuelles. 202–210. http://tinyurl.hu/TpDr/ (2018. 04. 22.).
Boroditsky, Lera 2000. Metaphoric structuring: understanding time through spatial metaphors. Cognition 75/1:1–28. doi: https://doi.org/10.1016/S0010-0277(99)00073-6
Boroditsky, Lera 2011. How language shapes thought. Scientific American 304/2:62–65. doi: https://doi.org/10.1038/scientificamerican0211-62
Boross Viktor 2010a. TEST – TÉR – JELENTÉS 1. Magyar Nyelvőr 134/1:62–77.
Boross Viktor 2010b. TEST – TÉR – JELENTÉS 2. Magyar Nyelvőr 134/4:453–470.
Boucher, Jerry – Charles E. Osgood 1969. The Pollyanna hypothesis. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 8/1:1–8. doi: https://doi.org/10.1016/S0022-5371(69)80002-2
Casasanto, Daniel 2017. Relationships between language and cognition. In Barbara Dancygier (szerk.) The Cambridge Handbook of Cognitive Linguistics. Cambridge: Cambridge University Press. 19–37. doi: https://doi.org/10.1017/9781316339732.003
Casasanto, Daniel – Lera Boroditsky 2008. Time in the mind: Using space to think about time. Cognition 106/2:579–593. doi: https://doi.org/10.1016/j.cognition.2007.03.004
Croft, William 1994. Speech act classification, language typology and cognition. In Savas L. Tsohatzidis (szerk.) Foundations of Speech Act Theory. Philosophical and Linguistic Perspectives. London, New York: Routledge. 460–477.
Cruse, David A. 1986. Lexical Semantics. (Cambridge Textbooks in Linguistics 4) Cambridge University Press.
Cruse, David A. 2010. Meaning in Language: An Introduction to Semantics and Pragmatics. 3. kiadás. (Oxford Textbooks in Linguistics) Oxford: Oxford University Press.
Dér Csilla Ilona 2013. Iszonyatosan/rettenetesen/őrületesen jó! A fokozószók grammatikalizációjáról. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Az interkulturális kommunikáció elmélete és gyakorlata. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 154) Székesfehérvár, Budapest: Kodolányi János Főiskola, Tinta Könyvkiadó. 71–76.
Dilts, Philip 2010. Good nouns, bad nouns: What the corpus says and what native speakers think. In Stefan Thomas Gries – Stefanie Wulff – Mark Davies (szerk.) Corpus-Linguistic Applications: Current Studies, New Directions. (Language and Computers: Studies in Practical Linguistics 71) Amsterdam: Rodopi. 103–117.
Eliade Mircea 1987. A szent és a profán. Fordította Berényi Gábor. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Fejes László 2012. Ellentétes szótár. Weboldal. Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/hirek/ellentetes-szotar [2018. április 20.].
Gecső Tamás – Szabó Mihály (szerk.) 2017. Az ellentét nyelvi és nonverbális kifejezésének lehetőségei. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 199) Székesfehérvár, Budapest: Kodolányi János Főiskola, Tinta Könyvkiadó.
H. Varga Márta 2006. A magyar fosztó- és tagadóképző. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 51) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Hangya Viktor – Farkas Richárd 2015. Doménspecifikus polaritáslexikonok automatikus előállítása magyar nyelvre. In Tanács Attila – Varga Viktor – Vincze Veronika (szerk.) XI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, MSZNY 2015, Szeged, 2015. január 15–16. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Tanszékcsoport. 210–218.
Hunyadi László 1981. A nyelvi polaritás kifejezése a magyarban. Kandidátusi értekezés. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem.
Imrényi András 2013. A magyar mondat viszonyhálózati modellje. (Nyelvtudományi Értekezések 164) Budapest: Akadémia Kiadó.
Imrényi András 2017. Az elemi mondat viszonyhálózata. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára 4) Budapest: Osiris Kiadó. 664–760.
Kicsi Sándor András 2012. Előszó. In Temesi Viola (szerk.) Magyar ellentétszótár. Ellentétes jelentésű szavak szótára. (A magyar nyelv kézikönyvei 22) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 5–9.
Kiefer Ferenc 2008. A melléknevek szótári ábrázolásáról. In Kiefer Ferenc (szerk.) Stukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 505–538.
Kocsis, Ágnes – Nóra Kugler 2018. Kísérleti eszközök a nyelvi polaritás kutatására. (Kísérleti eszközök terve). Kézirat.
Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kugler Nóra 2014. A nyelvi polaritás kifejezésének egy mintázata, avagy milyen a félelmetesen jó? Magyar Nyelvőr 138/2:129–139.
Langacker, Ronald W. 2008. Cognitive Grammar. A Basic Introduction. Oxford, New York: Oxford University Press.
Langacker, Ronald W. 2012. Substrate, system, and expression: Aspects of the functional organization of English finite clauses. In Mario Brdar – Ida Raffaelli – Milena Žic Fuchs (szerk.) Cognitive Linguistics between Universality and Variation. Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing. 3–52.
Langacker, Ronald W. 2016. Baseline and elaboration. Cognitive Linguistics 27/3:405–439. doi: https://doi.org/10.1515/cog-2015-0126
Langendonck, Willy van 2007. Iconicity. In Dirk Geeraerts – Hubert Cuyckens (szerk.) The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. (Oxford Handbooks) Oxford, New York: Oxford University Press. 394–418.
Meier, Brian P. – Michael D. Robinson 2004. Why the sunny side is up. Associations between affect and vertical position. Psychological Science 15/4:243–247. doi: https://doi.org/10.1111/j.0956-7976.2004.00659.x
Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In Nicoletta Calzolari – Khalid Choukri – Thierry Declerck – Hrafn Loftsson – Bente Maegaard – Joseph Mariani – Asuncion Moreno – Jan Odijk – Stelios Piperidis (szerk.) Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA). 1719–1723.
Osgood, Charles E. 1980. Lectures on Language Performance. (Springer Series in Language and Communication) Berlin, Heidelberg: Springer-Verlag.
Papp Kornélia 2012. Módszerek a kis és kicsi dimenzionális melléknevek korpuszalapú vizsgálatához. In Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.) Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE – DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Műhely. 163–174.
Péter Mihály 1991. A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Budapest: Tankönykiadó.
Péter Mihály 2005. Nyelv, stílus, költői beszéd. Válogatott tanulmányok. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 49) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.) 2014. Pszicholingvisztika. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Rohrer, Tim 2007. Embodiment and experientalism. In Dirk Geeraerts – Hubert Cuyckens (szerk.) The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. (Oxford Handbooks) Oxford, New York: Oxford University Press. 25–47.
Sass Bálint 2016. Nyelvészeti szövegkeresők, nemzeti korpuszportál. Magyar Tudomány 177/7:798–808.
Székely Gábor 2000. A lexikai fokozás általános kérdéseiről. Magyar Nyelv 96/3:296–310.
Székely Gábor 2007. Egy sajátos nyelvi jelenség, a fokozás. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 66) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Szilágyi N. Sándor 1996. Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Kolozsvár: Erdélyi Tankönyvtanács.
Temesi Viola (szerk.) 2012. Magyar ellentétszótár. Ellentétes jelentésű szavak szótára. (A magyar nyelv kézikönyvei 22) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Tisljár-Szabó Eszter 2014. Érzelmek és beszéd. In Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.) Pszicholingvisztika. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 951–986.
Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó.
Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2017a. Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára 4) Budapest: Osiris Kiadó.
Tolcsvai Nagy Gábor 2017b. Bevezetés. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára 4) Budapest: Osiris Kiadó. 21–71.
Traugott, Elizabeth Closs 1995. Subjectification in grammaticalisation. In Dieter Stein – Susan Wright (szerk.) Subjectivity and Subjectivisation. Linguistic Perspectives. Cambridge: Cambridge University Press. 31–52.
Turney, Peter D. – Michael L. Littman 2002. Unsupervised Learning of Semantic Orientation from a Hundred-Billion-Word Corpus. [arXiv:cs/0212012].
Vendler, Zeno 1967. Linguistics in Philosophy. Ithaca, New York: Cornell University Press.
Zlatev, Jordan 1997. Situated Embodiment. Studies in the Emergence of Spatial Meaning. Stockholm: Gotab.