From the joy, out of joy, in his/her joy Mental-state-as-cause constructions in Hungarian
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
In the paper, we analyze three differently suffixed versions of the Hungarian nominal mental-state-as-cause construction ([Nmental-state.Case]cause), reflecting on their similarities and differences. Our analysis is corpus-driven and qualitative in nature: we investigate the semantics and syntax of the sister constructions, with special attention to how the presence or absence of the (definite) article influences DP projection and referential relations in the sentence. We argue that any relevant claim about the constructions can only be made based on a comparative analysis of their semantical and syntactical structures. We propose that the causal relationship is represented with different meaning elements in the three constructions. That is why although all three contain a “subject” with given thematic roles which, due to the causal relationship, needs to find its antecedent within the clause, the different meaning elements impose different restrictions on the “subjects” of the constructions and on the verb of the sentence that contains them. If the construction also features a possessive personal suffix, then not only semantic but also morpho-syntactic restrictions apply to the antecedent.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Alberti, Gábor 1997. Restrictions on the degree of referentiality of arguments in Hungarian sentences. Acta Linguistica Hungarica 44/3–4:341–362.
Alberti Gábor – Medve Anna 2002. Generatív grammatikai gyakorlókönyv I–II. Budapest: Janus/Books – Gondolat Kiadó.
Andor József 2011. A lexikális szemantika és pragmatika határvonalain: Interjú Kiefer Ferenccel. Magyar Nyelv 107/3:360–368.
Bartos Huba 2000. Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 653–762.
Comrie, Bernard 1981. Language Universals and Linguistic Typology: Syntax and Morphology. Chicago: University of Chicago Press.
Cserép, Attila 2014. Conceptual Metaphor Theory: in defence or on the fence? Argumentum 10:261–288.
Dékány Éva Katalin 2012. A Profile of the Hungarian DP: The Interaction of Lexicalization, Agreement, and Linearization with the Functional Sequence. PhD disszertáció. Tromsø: University of Tromsø. http://munin.uit.no/handle/10037/4138
Dixon, Robert M. W. 2000. A typology of causatives: Form, syntax and meaning. In Robert M. W. Dixon – Alexandra Y. Aikhenvald (szerk.) Changing Valency: Case Studies in Transitivity. New York: Cambridge University Press. 30–83.
Dóla, Mónika – Anita Viszket 2019a. ‘In our gratitude’ – The [Nmental state.Poss.Iness]cause or the mental-state-as-cause construction in Hungarian. In Tamás Görbe (szerk.) Berliner Beiträge zur Hungarologie. Berlin. 103–125.
Dóla, Mónika – Anita Viszket 2019b. Conceptualizing cause as background: The [Nmental state.Poss.Iness]cause construction. Argumentum 15 (Thirsting for the Living Word. Special Issue in Honor of József Andor and Sándor Martsa on the Occasion of Their 70th Birthday):168–179.
É. Kiss, Katalin 2000. The Hungarian NP is like the English NP. In Gábor Alberti – István Kenesei (szerk.) Approaches to Hungarian 7. Papers from the Pécs Conference. Szeged: JATEPress. 119–149.
Farkas Judit – Karácsonyi Krisztina 2018. A határozott névelő megjelenéséhez kapcsolódó kérdések. In Czeferner Dóra – Böhm Gábor – Fedeles Tamás (szerk.) Mesterek és tanítványok 2. Pécs: PTE BTK. 9–26.
Hegedűs Rita 2004. Magyar nyelvtan: Formák, funkciók, összefüggések. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 29) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Hopper, Paul J. – Sandra A. Thompson 1980. Transitivity in grammar and discourse. Language 56/2:251–299. doi: https://doi.org/10.2307/413757
Karácsonyi Krisztina 2019. A magyar főnevek szintaktikai szerkezete: deverbális, reprezentációs és relációs főnevek. OTDK dolgozat. Pécs: PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék.
Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kiefer Ferenc 2000. A ragozás. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 569–619.
Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.
Komlósy András 1992. Régensek és vonzatok. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 299–527.
Kövecses, Zoltán 2014. Conceptualizing emotions. A revised cognitive linguistic perspective. Poznan Studies in Contemporary Linguistics 50/1:15–28. doi: https://doi.org/10.1515/psicl-2014-0002
Laczkó Tibor 2000. Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 293–407.
Laczkó Tibor 2008. A relációs főnevek. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 323–503.
Lakoff, George – Mark Johnson 1980. Metaphors We Live By. Chicago, London: University of Chicago Press.
Maleczki Márta 2000. Lexikális szemantikai hatások a mondatalkotásban. In Gecső Tamás (szerk.) Lexikális jelentés, aktuális jelentés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 4) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 201–211.
Maleczki Márta 2001. Az információs szerkezet, a szintaktikai szerkezet és az aspektus összefüggései a magyarban. A progresszív és az egzisztenciális aspektus. In Bakró-Nagy Marianne – Bánréti Zoltán – É. Kiss Katalin (szerk.) Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből (Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai). Budapest: Osiris Kiadó. 165–181.
Maleczki Márta 2008. Határozatlan argumentumok. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 129–184.
Neeleman, Ad – Hans van de Koot 2012. The linguistic expression of causation. In Martin Everaert – Marijana Marelj – Tal Siloni (szerk.) The Theta System: Argument Structure at the Interface. (Oxford Studies in Theoretical Linguistics) Oxford, New York: Oxford University Press. 20–51.
P. Lakatos Ilona (szerk.) 2006. Grammatikai gyakorlókönyv. Budapest: Bölcsész Konzorcium.
Rákosi, György megj. előtt. With or without the definite article: On the syntax of anaphoric possessor strategies in Hungarian. In Veronika Hegedűs – Irene Vogel (szerk.) Approaches to Hungarian 16. Papers from the 2017 Budapest Conference. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
Reuland, Eric J. 2011. Anaphora and Language Design. (Linguistic Inquiry Monographs 62) Cambridge: The MIT Press.
Szabolcsi Anna – Laczkó Tibor 1992. A főnévi csoport szerkezete. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 179–298.
Viszket Anita 2012. Puszta NP van a mondatban. In Alberti Gábor – Farkas Judit – Kleiber Judit (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája. 160–181.
Viszket Anita – Dóla Mónika 2019. A névelő hasznáról. Argumentum 15 (Különszám Laczkó Tibor 60. születésnapja alkalmából):665–673.