On the expressions of evidentiality in witch trials: inference, evaluation and re-evaluation
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
The present paper studies the interpretation and (re-)evaluation of expressions marking the source of information and inference in witchcraft records from the 16–18th Century, using the Historical Corpus of Informal Language Use. The records of witness depositions contain not only various impressions and attitudes of the witnesses, but in certain cases the reconsideration or (re-)evaluation of the authority as well. Therefore, the question is, whether the individual witchcraft records are consistent regarding to the process of proving the witchcraft and the expressions of evidence, whether the prejudice, the belief of the rural community (or the authority) comes to the front during the witness examination. The present analysis of the discourse strategies is comparative and text driven, involving the legal and sociocultural context. The paper also deals with certain methodological issues, contrasting corporal data with an earlier formal description of witness depositions on witchcraft.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Bató Szilvia 2004. Boszorkányok és/vagy magzatelhajtók, csalók, tolvajok? Megjegyzések a magyarországi boszorkányperek jogtörténeti kutatásához. Jogtörténeti Szemle 2004/1:34–40.
Brock, Alexander 2012. Historical evidence of communicative maxims. In Ulrich Busse – Axel Hübler (szerk.) Investigations into the Meta-Communicative Lexicon of English. (Pragmatics & Beyond New Series 220) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 271–288. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.220.19bro
Culpeper, Jonathan – Merja Kytö 1999. Modifying pragmatic force. Hedges in early modern English dialogues. In Andreas H. Jucker – Gerd Fritz – Franz Lebsanft (szerk.) Historical Dialogue Analysis. (Pragmatics & Beyond New Series 66) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 293–312. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.66.12cul
Culpeper, Jonathan – Merja Kytö 2010. Early Modern English Dialogues. Spoken Interaction as Writing. (Studies in English Language) Cambridge: Cambridge University Press.
Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika 2017. Kiútkeresés a morfológiai labirintusból: korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113:85–110.
Grund, Peter J. 2012. The nature of knowledge: Evidence and evidentiality in the witness depositions from the Salem witch trials. American Speech 87/1:7–38. doi: https://doi.org/10.1215/00031283-1599941
Hiltunen, Risto 2010. Discourse and context in a historical perspective. On courtroom interaction in Salem, 1692. In Sanna-Kaisa Tanskanen – Marja-Liisa Helasvuo – Marjut Johansson – Mia Raitaniemi (szerk.) Discourses in Interaction. (Pragmatics & Beyond New Series 203) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 61–78. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.203.06hil
Klaniczay Gábor 1986. Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. Ethnographia 97/2–4:257–295.
Klaniczay Gábor 2011. „Mely ördögtől volt nyavalyája, azon ördög volna gyógyítója”. A gyógyítók elleni boszorkányvád problémája a magyar boszorkányperekben. In Vargyas Gábor (szerk.) Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzi kutatás múltja és jelene. (Studia Ethnologica Hungarica 13) Budapest: L’Harmattan Kiadó. 695–712.
Klaniczay Gábor 2014. Gyógyítók a magyarországi boszorkányperekben. In Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.) Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Budapest: Balassi Kiadó. 263–305.
Koncz Ibolya Katalin 2007. A boszorkányüldözés jogtörténeti kérdései a Német-Római Birodalomban és a Királyi Magyarországon. Doktori értekezés. Miskolc.
Kugler Nóra 2015. Megfigyelés és következtetés a nyelvi tevékenységben. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 179) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kytö, Merja – Peter J. Grund – Terry Walker 2011. Testifying to Language and Life in Early Modern England. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
Nuyts, Jan 2017. Evidentiality reconsidered. In Juana I. Marín Arrese – Gerda Haßler – Marta Carretero (szerk.) Evidentiality Revisited. Cognitive Grammar, Functional and Discourse-Pragmatic Perspectives. (Pragmatics & Beyond New Series 271) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 57–83. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.271.03nuy
Pakó László 2014. Boszorkányvádak az anyagi érdek és a bosszúvágy szolgálatában: Igyártó György prókátori tevékenysége és az 1580-as évek kolozsvári boszorkányperei. In Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.) Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Budapest: Balassi Kiadó. 155–170.
Petykó Márton 2015. A boszorkányperek periratai mint közösség- és identitásképző diskurzusok. Magyar Nyelv 111/2:147–161. doi: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.2.147
Pócs Éva 1983. Gondolatok a magyarországi boszorkányperek néprajzi vizsgálatához. Ethnographia 94/1:134–147.
Pócs Éva 1995. Malefícium-narratívok – konfliktusok – boszorkánytípusok. (Sopron vármegye, 1529–1768). In Szilágyi Miklós (szerk.) Folklórműveltség a 18. századi Magyarországon. (Népi Kultúra – Népi Társadalom 18) Budapest: Akadémiai Kiadó. 9–66.
Sz. Kristóf Ildikó 2014. Boszorkányüldözés a kora újkori Magyarországon: kutatástörténet, eredmények, teendők – 2013-ban. In Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.) Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Budapest: Balassi Kiadó. 17–62.
Varga Mónika 2014. A szövegkoherencia tényezőiről boszorkányperekben: a referensfolytonosság kérdésköre. In É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia 2. Piliscsaba: PPKE BTK. 168–189.
Varga Mónika 2015. „Te öttél meg engemet néne” – A megbetegedés metaforáiról boszorkányperekben. Magyar Nyelvőr 139/3:321–332.
Varga Mónika 2016. A mondatkapcsolódás és a tematikus koherencia eseteiről boszorkányperekben. In Kocsis Zsuzsanna – Németh Luca Anna – Takács Edit (szerk.) Találkozások Félúton. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának 10. Félúton konferenciáján elhangzott előadások tanulmánykötete. Budapest: ELTE BTK. 147–160.
Varga Mónika 2018a. Boszorkányperek lejegyzési és kommunikációs stratégiái - Módszer, párhuzam, problémák. Magyar Nyelv 114/2:185–200. doi: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.2.185
Varga Mónika 2018b. „Egyik sem jár az ördögséggel, édes jó Uraim” – Boszorkány-kihallgatások kommunikációs kontextusáról. Magyar Nyelv 114/4:411–427. doi: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.4.411
Varga Mónika – Gugán Katalin 2017. Rossz életű tudományos asszony. A boszorkányos tudás megnevezései. Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/hirek/rossz-eletu-tudomanyos-asszony (2017. 12. 13.).