Pleonazmus és tautológia A fölöslegesnek tűnő szerkezetek tanításáról
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A pleonazmus és a tautológia jelenségét a különböző nyelvészeti szakmunkák eltérően közelítik meg. Egyes retorikák szerint szinonim a két fogalom, s a meghatározásaik is tartalmaznak átfedéseket. Más munkák viszont a köztük lévő különbségre helyezik a hangsúlyt, s a pleonazmust hasonlóságon, míg a tautológiát azonosságon alapuló szószaporításnak tartják. Tanulmányomban a szakirodalom definícióinak az áttekintése után egy középiskolai tankönyvkorpusz elemzésének az eredményeit ismertetem, majd ötleteket adok arra, hogy a nyelvtantanításban hogyan lehetne a korábbi ismereteket felhasználva példák segítségével a diákok számára a hétköznapi helyzetekben is hasznosítható módon megtanítani e két fogalmat. Ugyanis mind a pleonazmus, mind pedig a tautológia kötődik a nyelvhelyességhez, a kommunikációhoz, a stilisztikához, a retorikához, a szemantikához és a pragmatikához, vagyis számos kapcsolódási pont van az egyes tananyagokban a két fogalom megismertetésére. A tanulmányban amellett érvelek, hogy nem fölösleges fölöslegesnek tűnő szerkezeteket tanítani, mert a fölöslegesség látszata mögött számos, egyáltalán nem fölösleges nyelvhasználati stratégia húzódhat meg.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Adamikné Jászó Anna 2010. Tautológia. In Adamik Tamás (főszerk.) Retorikai lexikon. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó. 1198–1200.
Balázs Géza – Zimányi Árpád (szerk.) 2007. Magyar nyelvhasználati szótár. Celldömölk: Pauz-Westermann.
Dér Csilla Ilona 2010. „Töltelékelem” vagy új nyelvi változó? A hát, úgyhogy, így és ilyen újabb funkciójáról a spontán beszédben. Beszédkutatás 18:159–170.
Domonkosi Ágnes 2007. Nyelvi babonák és sztereotípiák: A helyes és a helytelen a népi nyelvészeti szemléletben. In Domonkosi Ágnes – Lanstyák István – Posgay Ildikó (szerk.) Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 71) Dunaszerdahely, Budapest: Gramma Nyelvi Iroda, Tinta Könyvkiadó. 141–153.
H. Varga Márta 2008a. Kötelező pleonazmusok a magyar nyelvtanban. Édes Anyanyelvünk 30/2:8.
H. Varga Márta 2008b. Nem kötelező redundancia a magyar nyelvtanban. Édes Anyanyelvünk 30/3:7.
H. Varga Márta 2008c. Redundáns jelenségek a magyar grammatikában. Magyar Nyelvőr 131/3:354–366.
H. Varga Márta 2009. Az ún. fakultatív módon redundáns grammatikai jelenségekről. Hungarológiai Évkönyv 10/1:20–26.
Hussein, Abbas Lutfi – Nadya Khairy Muhamed Said 2017. Functionality of tautology in some selected american song lyrics and poems. Journal of the College of Languages 36:187–214.
Ittzés Nóra (főszerk.) 2013. A magyar nyelv nagyszótára. Vol. V. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.
Jenei Teréz 2010. Pleonazmus. In Adamik Tamás (főszerk.) Retorikai lexikon. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó. 943–945.
Jenei Teréz – Minya Károly 2008a. Pleonazmus. In Szathmári István (főszerk.) Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. (A magyar nyelv kézikönyvei 15) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 465–467.
Jenei Teréz – Minya Károly 2008b. Tautológia. In Szathmári István (főszerk.) Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. (A magyar nyelv kézikönyvei 15) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 583–584.
Kovalovszky Miklós 1953. Nyelvünk újabb belső fejleményeinek nyelvhelyességi kérdései. In Lőrincze Lajos (szerk.) Nyelvművelésünk főbb kérdései. Budapest: Akadémiai Kiadó. 115–197.
Ladányi Mária 2007. Produktivitás és analógia a szóképzésben. Elvek és esetek. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 76) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Lehmann, Christian 2005. Pleonasm and hypercharacterisation. In Geert Booij – Jaap van Marle (szerk.) Yearbook of Morphology 2005. Heidelberg: Springer Netherlands. 119–154.
Lengyel Klára 1999. A segédigék kérdéséhez : Válasz Uzonyi Kiss Judit és Tuba Márta cikkére. Magyar Nyelvőr 123/1:116–127.
Lózsi Tamás 2017. A reklám mint érvelés. PhD disszertáció. ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. doi: https://doi.org/10.15476/ELTE.2017.041
Minya Károly 2008. Stíluserény vagy stílusvétség a pleonazmus és a tautológia? Édes Anyanyelvünk 30/5:8.
Nemesi Attila László 2009. Az alakzatok kérdése a pragmatikában. Budapest: Loisir Könyvkiadó.
Papp Zsuzsanna 1995. A mellérendelő mondatok. In Benkő Loránd (főszerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan, szöveggrammatika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 719–757.
Rácz Endre 1983. Beszédtöltelék. In Grétsy László – Kovalovszky Miklós (főszerk.) Nyelvművelő kézikönyv 1: A–K. Budapest: Akadémiai Kiadó. 323–324.
Rumbold Éva 2000. A tautológia többletjelentése. Iskolakultúra 2000/3:52–58.
Sass Bálint 2017. Keresés korpuszban. A kibővített Magyar Történeti Szövegtár új keresőfelülete. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék. 267–277.
Schirm Anita 2008. A hát diskurzusjelölő partikulához kötődő nyelvhasználati stratégia. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Jel és jelentés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 83) Székesfehérvár, Budapest: Kodolányi János Főiskola, Tinta Könyvkiadó. 289–296.
Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők a nyelvtudományban és az oktatásban. In Hegedűs Orsolya – Pšenáková Ildikó (szerk.) Tudomány az oktatásért – oktatás a tudományért I. Nyitra: Közép-európai Tanulmányok Kara Konstantin Filozófus Egyetem. 73–78.
Schirm Anita 2015. Deviszont vannak még érdekességek a deviszont körül. Weboldal. Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/hirek/deviszont-vannak-meg-erdekessegek-a-deviszont-korul (2019. június 30.).
Schirm Anita 2016. A diskurzusjelölők megközelítése a nyelvtankönyvekben. Acta Academiae Agriensis. Sectio Linguistica Hungarica 43:108–121.
Sinkovics Balázs 2011. Nyelvi változók, nyelvi változások és normatív szabályozás. PhD disszertáció. SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. doi: https://doi.org/10.14232/phd.828
Sólyom Réka 2012. Becéloz, betámad, bevállal – a be igekötős neologizmusaink szemantikájáról. In Parapatics Andrea (főszerk.) Doktoranduszok a nyelvtudomány útjain. A 6. Félúton konferencia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 203–213.
Szathmári István 2004. Stilisztikai lexikon. Stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve. (A Magyar nyelv kézikönyvei 7) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Szende Aladár 1985. Pongyola stílus. In Grétsy László – Kovalovszky Miklós (főszerk.) Nyelvművelő kézikönyv 2: L–Zs. Budapest: Akadémiai Kiadó. 520–525.
Szerdi Ilona 2018. Szófajtani gyakorlatok netnyelvi példákkal. In Lőrincz Gábor – Lőrincz Julianna – Simon Szabolcs (szerk.) A magyar mint anyanyelv, kisebbségi és idegen nyelv oktatási kérdései és oktatási segédletei. Komárom: Selye János Egyetem. 238–248.
Sziklai Lászlóné 1986. Terpeszkednek vagy körülírnak? Magyar Nyelvőr 110/3:268–273.
Tóth Etelka 2014. Korpusznyelvészet és a tankönyvek. In Lőrincz Julianna – Simon Szabolcs – Török Tamás (szerk.) Tanulmányok a tankönyvkutatás feladatairól, módszereiről. Bratislava: Terra. 81–103.
Ward, Gregory L. – Julia Hirschberg 1991. A pragmatic analysis of tautological utternances. Journal of Pragmatics 15/6:507–520. doi: https://doi.org/10.1016/0378-2166(91)90109-B