Az univerzális kvantor extra tág hatókör-értelmezése Mondattan vagy jelentéstan?

Article Sidebar

PDF
Megjelent: febr. 15, 2020
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2020.1.1
Kulcsszavak:
logikai hatókör, kvantor, kvantoremelés, szintaktikai lokalitás, jelentéstani újraelemzés, kísérletes mondattan, magyar nyelv

Main Article Content

Turi Gergő
Nyelvtudományi Intézet; Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Surányi Balázs
Nyelvtudományi Intézet; Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Absztrakt

A hatókör-értelmezésre vonatkozó klasszikus generatív nézet szerint egy kvantor logikai hatóköre nem terjedhet túl azon a finit tagmondaton, amelyben az adott kvantor áll (azaz: nem vehet fel extra tág hatókört). Egyes, empirikusan ezidáig nem kellően megerősített feltételezések szerint azonban létezik egy kivételes, vonzat szerepű kötőmódú tagmondatot tartalmazó szerkezettípus, amely megengedi a benne szereplő univerzális kvantor számára az extra tág hatóköri olvasatot. Wurmbrand (2013; 2018) szintaktikai magyarázata szerint emiatt a kvantorhatókörre vonatkozó klasszikus, finit tagmondati lokalitási korlátot gyengíteni szükséges, míg Farkas–Giannakidou (1996) jelentéstani magyarázata azt állítja, hogy a kivételes hatóköri olvasat jelentéstani újraelemzésnek köszönhető. Tanulmányunkban a jelenséget magyar anyanyelvű felnőtt beszélők ítéletei alapján vizsgáljuk. Kimutatjuk, hogy az extra tág hatóköri értelmezés (1) valóban elérhető a kritikus mondattípusban, de (2) hasonlóképpen elérhető egy a kritikustól minimálisan eltérő olyan mondattípusban is, melyre magyarázatként csak a jelentéstani újraelemzés terjeszthető ki, míg a szintaktikai lokalitási korlát gyengítése nem. Ez alapján a vizsgált extra tág hatóköri olvasatnak a jelentéstani újraelemzésen alapuló magyarázata mellett, és a kvantorhatókör klasszikus, finit tagmondat alapú szintaktikai lokalitási megszorításának a feladása ellen érvelünk.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Turi, G. és Surányi, B. 2020. Az univerzális kvantor extra tág hatókör-értelmezése: Mondattan vagy jelentéstan?. Jelentés és Nyelvhasználat. 7, 1 (febr. 2020), 1–22. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2020.1.1.
Folyóirat szám
Évf. 7 szám 1 (2020)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Szerző életrajzok

Turi Gergő, Nyelvtudományi Intézet; Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Turi Gergő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje, a Nyelvtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa. Kutatásai a szintaxis mellett az információszerkezet, a logikai hatókör és a prozódia határterületeire terjednek ki.

Surányi Balázs, Nyelvtudományi Intézet; Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Surányi Balázs a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Elméleti Nyelvészet Tanszékének egyetemi tanára, és a Nyelvtudományi Intézet tudományos tanácsadója. Fő kutatási területe a szintaxis, és annak kapcsolódási pontjai az információszerkezettel és a mondatprozódiával.

Hivatkozások

Barwise, Jon – Robin Cooper 1981. Generalized quantifiers and natural language. Linguistics and Philosophy 4/2:159–219. doi: https://doi.org/10.1007/BF00350139

Beghelli, Filippo 1993. A minimalist approach to quantifier scope. In Amy J. Schafer (szerk.) Proceedings of the North East Linguistic Society 23. Vol. 1 Amherst: GLSA Publications, University of Massachussetts. 65–80.

Cecchetto, Carlo 2004. Explaining the locality conditions of QR: Consequences for the theory of phases. Natural Language Semantics 12/4:345–397. doi: https://doi.org/10.1007/s11050-004-1189-x

Dikken, Marcel den – Antje Lahne 2013. The locality of syntactic dependencies. In Marcel den Dikken (szerk.) The Cambridge Handbook of Generative Syntax. Cambridge: Cambridge University Press. 655–698. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511804571.023

É. Kiss Katalin 1992. Az egyszerű mondat szerkezete. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 79–177.

É. Kiss, Katalin 2002. The Syntax of Hungarian. Cambridge: Cambridge University Press.

Farkas, Donka 1981. Quantifier scope and syntactic islands. In Roberta A. Hendrick – Carrie S. Masek – Mary Frances Miller (szerk.) Papers form the Seventeenth Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society. Chicago: Chicago Linguistic Society. 59–66.

Farkas, Donka F. – Anastasia Giannakidou 1996. How clause-bounded is the scope of universals? In Teresa Galloway – Justin Spence (szerk.) Proceedings of the 6th Semantics and Linguistic Theory Conference. Ithaca: Cornell University. 35–52. doi: https://doi.org/10.3765/salt.v6i0.2764

Fodor, Janet Dean – Ivan A. Sag 1982. Referential and quantificational indefinites. Linguistics and Philosophy 5/3:355–398. doi: https://doi.org/10.1007/BF00351459

Fox, Danny 2000. Economy and Semantic Interpretation. (Linguistic Inquiry Monographs 35) Cambridge: The MIT Press.

Fox, Danny – Uli Sauerland 1996. Illusive scope of universal quantifiers. In Kiyomi Kusumoto (szerk.) Proceedings of the North East Linguistics Society. Vol. 26 Amherst: GLSA. 71–85.

Grano, Thomas – Howard Lasnik 2018. How to neutralize a finite clause boundary: Phase theory and the grammar of bound pronouns. Linguistic Inquiry 49/3:465–499. doi: https://doi.org/10.1162/ling_a_00279

Hendriks, Herman 1993. Studied Flexibility: Categories and Types in Syntax and Semantics. Amsterdam: Institute for Logic, Language and Computation, Universiteit van Amsterdam.

Ioup, Georgette 1975. Some universals for quantifier scope. In John P. Kimball (szerk.) Syntax and Semantics. Vol. 4 New York: Academic Press. 37–58.

Johnson, Kyle 2000. How far quantifiers go? In Roger Martin – David Michaels – Juan Uriagereka (szerk.) Step by Step. Essays on Minimalist Syntax in Honor of Howard Lasnik. Cambridge: The MIT Press. 187–210.

Krifka, Manfred 2001. Quantifying into question acts. Natural Language Semantics 9/1:1–40. doi: https://doi.org/10.1023/A:1017903702063

May, Robert 1977. The Grammar of Quantification. PhD disszertáció. Massachusetts Institute of Technology.

May, Robert 1985. Logical Form. Its Structure and Derivation. Cambridge: The MIT Press.

Ross, John Robert 1967. Constraints on Variables in Syntax. PhD disszertáció. Cambridge.

Syrett, Kristen 2015. Experimental support for inverse scope readings of finite-clause-embedded antecedent-contained-deletion sentences. Linguistic Inquiry 46/3:579–592. doi: https://doi.org/10.1162/LING_a_00194

Szabolcsi, Anna 1997. Strategies for scope taking. In Anna Szabolcsi (szerk.) Ways of Scope Taking. Dordrecht: Kluwer Academic Press. 109–154.

Tanaka, Misako 2015a. Asymmetries in long-distance QR. In Anna E. Jurgensen – Hannah Sande – Spencer Lamoureux – Kenny Baclawski – Alison Zerbe (szerk.) Proceedings of Forty-First Annual Meeting of the Berkeley Linguistics Society. Vol. 41 Berkeley: Berkeley Linguistics Society. 493–501. doi: https://doi.org/10.20354/B4414110000

Tanaka, Misako 2015b. Scoping out of Adjuncts: Evidence for the Parallelism between QR and Wh-movement. PhD disszertáció. London: University College London.

Wurmbrand, Susanne 2013. QR and selection: Covert evidence for phasehood. In Stefan Keine – Shayne Slogget (szerk.) Proceedings of the North East Linguistics Society. Vol. 42. 619–632.

Wurmbrand, Susanne 2018. The cost of raising quantifiers. Glossa: a journal of general linguistics 3/1:19. doi: https://doi.org/10.5334/gjgl.329

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei