borito

Udvariasság/Udvariatlanság és (in)direktség az egyet nem értés beszédaktusában

Im/Politeness and in/directness in the speech act of disagreement

Koczogh Helga Vanda

DE Angol-Amerikai Intézet

Jelentés és Nyelvhasználat 4:1–26 (2017)

Összefoglaló

Tanulmányomban egy, a magyar egyet nem értést és a nyelvi udvariasságot/udvariatlanságot vizsgáló empirikus kutatás eredményeit mutatom be. Vizsgálatom fókuszában az alábbi két kutatási kérdés állt: (1) Hogyan értelmezik a nyelvi udvariasság/udvariatlanság fogalmát a magyar nyelvhasználók, azaz miként határozható meg az „elsődleges udvariasság/udvariatlanság”? (2) Hogyan befolyásolja az egyet nem értés kifejezésének in/direktsége az adott megnyilatkozás megítélését az udvariasság szempontjából?

Kutatásomat három kérdőív segítségével végeztem 93 magyar egyetemi hallgató megkérdezésével. Az udvariasság/udvariatlanság fogalomértelmezését egy szabad és egy kötött asszociációs feladattal végeztem, a második kutatási kérdésre pedig egy Likert-skálán mért attitűd teszttel kerestem a választ.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kutatás adatközlői a nyelvi udvariasságot/udvariatlanságot elsősorban a tiszteletadással, a konvencionálisan udvarias nyelvi elemek és a káromkodás használatával/mellőzésével, az interakciós normák betartásával/megszegésével, illetve a megfelelő/nem megfelelő regiszter alkalmazásával azonosították. Összességében elmondható, hogy a direkt stratégiákkal kifejezett egyet nem értést a kutatás résztvevői udvariatlanabbnak ítélték meg, mint az indirekt egyet nem értési formákat, azonban nem jelenthető ki, hogy egységes lenne az udvariasság/udvariatlanság fokának a megítélése egy adott kategórián vagy stratégiatípuson belül.

Kulcsszavak: udvariasság; udvariatlanság; egyet nem értés; direktség; indirektség; pragmatika

Abstract

This paper presents the results of an empirical study investigating disagreements and linguistic im/politeness in Hungarian. The research questions are: (1) How do Hungarian native speakers conceptualize im/politeness; i.e., how can first-order im/politeness be defined? (2) How does the degree of in/directness employed in the expression of disagreement influence the perception of the im/politeness of the utterance?

The research was carried out among 93 Hungarian undergraduates, with the help of three questionnaires. In order to answer the research questions, I used two association tasks and an attitude test with a Likert scale.

The results show that the informants associated im/politeness primarily with deference, the use/lack of conventionally polite linguistic items, swearing, the non-/observance of interactional norms and the use of in/appropriate register. Overall, the disagreements expressed by means of indirect strategies were judged to be more polite than those employing direct strategies. However, the judgements on the degree of im/politeness were not unified within each category or strategy type.

Keywords: politeness; impoliteness; disagreement; directness; indirectness; pragmatics

Koczogh Helga Vanda a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai intézetének egyetemi tanársegéde. Főbb kutatási területei: szociolingvisztika, pragmatika és gendertudomány, különös tekintettel a konverzációs stílusbeli, valamint az egyet nem értés kifejezésének és funkcióinak nemi különbségeire.

Helga Vanda Koczogh is currently a lecturer at the Institute of English and American Studies, University of Debrecen. Her main fields of interest include sociolinguistics, pragmatics and gender studies with special focus on gender differences in conversational style and in the expression and function of disagreement strategies.

Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Angouri, Jo 2012. Managing disagreement in problem solving meeting talk. Journal of Pragmatics44/12:1565–1579.
  • Angouri, Jo – Theodora Tseliga 2010. “You Have No Idea What You are Talking About!” From e-disagreement to e-impoliteness in two online fora. Journal of Politeness Research6/1:57–82.
  • Austin, John Langshaw 1962. How to Do Things With Words. Cambridge: Harvard University Press.
  • Bándli Judit 2009. Az egyet nem értés pragmatikája. Doktori értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola.
  • https://goo.gl/e8rnwU (2016. 08. 28.).
  • Bándli Judit 2013. Az egyet nem értés pragmatikája. Magyar Nyelvőr137/1:97–110.
  • Bándli Judit 2015. (Túl) Direkt stratégiák a célnyelvi kommunikációban. THL2: A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata2015/12:5–14.
  • Bencze, Lóránt 2005. Politeness in Hungary: Uncertainty in a changing society. In Leo Hickey – Miranda Stewart (szerk.) Politeness in Europe. Clevedon: Multilingual Matters. 234–246.
  • Bilmes, Jack 1999. Questions, answers, and the organization of talk in the 1992 vice presidential debate: Fundamental considerations. Research on Language and Social Interaction32/3:213–242.
  • Blum-Kulka, Shoshana 1987. Indirectness and politeness in requests: Same or different? Journal of Pragmatics11/2:131–146.
  • Blum-Kulka, Shoshana – Menahem Blondheim – Gonen Hacohen 2002. Traditions of dispute: From negotiations of talmudic texts to the arena of political discourse in the media. Journal of Pragmatics34/10:1569–1594.
  • Blum-Kulka, Shoshana – Juliane House – Gabriele Kasper 1989. Cross-cultural Pragmatics: Requests and Apologies. Norwood: Ablex Publishing Corporation.
  • Bolander, Brook 2012. Disagreements and agreements in personal/diary blogs: A closer look at responsiveness. Journal of Pragmatics44/12:1607–1622.
  • Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1987. Politeness. Some Universals in Language Usage. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Cheng, Winnie – Martin Warren 2003. Indirectness, inexplicitness and vagueness made clearer. Pragmatics13/3:381–400.
  • Cordella, Marisa 1996. Confrontational style in Spanish arguments: Pragmatics and teaching outlook. Language, Culture and Curriculum9/2:148–162.
  • Culpeper, Jonathan 1996. Towards an anatomy of impoliteness. Journal of Pragmatics25/3:349–367.
  • Culpeper, Jonathan 1998. (Im)politeness in drama. In Jonathan Culpeper – Mick Short – Peter Verdonk (szerk.) Exploring the Language of Drama. From Text to Context. London: Routledge. 83–95.
  • Culpeper, Jonathan 2005. Impoliteness and Entertainment in the Television Quiz Show: The Weakest Link. Journal of Politeness Research1/1:35–72.
  • Culpeper, Jonathan 2011. Impoliteness. Using Language to Cause Offence. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Edstrom, Anne 2004. Expressions of disagreement by Venezuelans in conversation: Reconsidering the influence of culture. Journal of Pragmatics36/8:1499–1518.
  • Eelen, Gino 2001. A Critique of Politeness Theories. Manchester: St. Jerome.
  • Emmertsen, Sofie 2007. Interviewers’ challenging questions in British debate interviews. Journal of Pragmatics39/3:570–591.
  • Galgóczi László 1988. Régi magyar káromkodások. In Kiss Jenő – Szűts László (szerk.) A magyar nyelv rétegződése Vol. 1. Budapest: Akadémiai Kiadó. 350–357.
  • Galgóczi László 2008. A nyelvi agresszió és diakrón formái a magyarban. In Zimányi Árpád (szerk.) Az agressziókutatásról – interdiszciplináris keretben. Eger: Líceum Kiadó. 5–27.
  • García, Carmen 1989. Disagreeing and requesting by Americans and Venezuelans. Linguistics and Education1/3:299–322.
  • Garcia, Angela 1991. Dispute resolution without disputing: How the interactional organization of mediation hearings minimizes argument. American Sociological Review56/6:818–835.
  • Georgakopoulou, Alexandra 2001. Arguing about the future: On indirect disagreements in conversations. Journal of Pragmatics33/12:1881–1900.
  • Graham, Sage Lambert 2007. Disagreeing to agree: Conflict, (im)politeness and identity in a computer-mediated community. Journal of Pragmatics39/4:742–759.
  • Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
  • Harris, S. 2001. Being politically impolite: Extending politeness theory to adversarial political discourse. Discourse & Society12/4:451–472.
  • Haugh, Michael 2013. Im/politeness, social practice and the participation order. Journal of Pragmatics58:52–72.
  • Heidari, Afrooz – Abbas Eslami-Rasekh – Shahla Simin 2014. Politeness strategies and power relations in disagreement. International Journal of Research Studies in Language Learning4/2:33–41.
  • Holmes, Janet – Maria Stubbe 2003. Doing disagreement at work. Australian Journal of Communication30/1:53–77.
  • Holtgraves, Thomas 1997. Yes, but...: Positive politeness in conversation arguments. Journal of Language and Social Psychology16/2:222–239.
  • Honda, Atsuko 2002. Conflict management in Japanese public affairs talk shows. Journal of Pragmatics34/5:573–608.
  • Kádár, Dániel Zoltán 2016. Politeness in pragmatics. [in press]. The Oxford Encyclopedia of Linguistics. Oxford: Oxford University Press.
  • Kádár, Dániel Zoltán – Michael Haugh 2013. Understanding Politeness. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Kádár, Dániel Zoltán – Sara Mills (szerk.) 2011. Politeness in East Asia. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Kakavá, Christina 1995. Directness and indirectness in professor-student interactions. In James E. Alatis – Carolyn A. Straehle – Brent Gallenberger – Maggie Ronkin (szerk.) Georgetown University Round Table on Languages and Linguistics. Washington D.C.: Georgetown University Press. 229–246.
  • Kakavá, Christina 2002. Opposition in Modern Greek discourse: cultural and contextual constraints. Journal of Pragmatics34/10:1537–1568.
  • Koczogh, Helga 2011. Gender differences in disagreement strategies in Hungarian. California Linguistic Notes36/2:1–19.
  • Koczogh, Helga Vanda 2012a. The role of gender in verbal disagreement: A study of disagreement strategies employed by hungarian undergraduate students. Gender Studies11/1:233–244.
  • Koczogh, Helga Vanda 2012b. The Effects of Gender and Social Distance on the Expression of Verbal Disagreement Employed by Hungarian Undergraduate Students. Doktori értekezés. Debrecen: Debreceni Egyetem.
  • Koczogh, Helga Vanda 2013. Scrutinizing the concept of (verbal) disagreement: Terminological and definitional issues. Argumentum9:211–222.
  • Koczogh Helga Vanda 2014a. Pragmatikaierő-módosítók használata a társadalmi nem és szociális távolság függvényében. In Ladányi Mária – Vladár Zsuzsa – Hrenek Éva (szerk.) Nyelv – Társadalom – Kultúra: Interkulturális és multikulturális perspektívák. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 196–203.
  • Koczogh, Helga Vanda 2014b. The development of a taxonomy of verbal disagreements in the light of the p-model. In András Kertész– Csilla Rákosi (szerk.) The Evidential Basis of Linguistic Argumentation. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 133–178.
  • Kotthoff, Helga 1993. Disagreement and concession in disputes: On the context sensitivity of preference structures. Language in Society22/2:193–216.
  • Kuo, Sai-hua 1994. Agreement and disagreement strategies in a radio conversation. Research on Language and Social Interaction27/2:95–121.
  • Lakoff, Robin 1973. The logic of politeness: or, Minding your p’s and q’s. In Claudia W. Corum – Thomas Cedric Smith-Stark – Ann Weiser (szerk.) Papers from the Ninth Regional Meeting, Chicago Linguistic Society. Chicago: Chicago Linguistic Society. 345–356.
  • Lakoff, Robin 1989. The limits of politeness: Therapeutic and courtroom discourse. Multilingua8/23:101–130.
  • Leech, Geoffrey N. 1983. Principles of Pragmatics. New York: Longman.
  • Liu, Si 2004. Pragmatic Strategies and Power Relations in Disagreement: Chinese Culture in Higher Education. Boca Raton: Universal-Publishers.
  • Locher, Miriam A. 2004. Power and Politeness in Action, Disagreements in Oral Communication. Berlin, Boston: Mouton De Gruyter.
  • Locher, Miriam A. – Richard J. Watts 2005. Politeness Theory and Relational Work. Journal of Politeness Research1/1:9–33.
  • López, María de la O Hernández 2016. Disagreement and degrees of assertiveness in service encounters: Purchase vs problem-solving interactions. International Journal of Society, Culture & Language4/2:87–104.
  • Masoumeh, Mehregan – Eslamirasekh Abbass – Dabaghi Azizollah – Jafari Seresht Davood 2013. Disagreement expressions in the discourse of young Persian speakers. Procedia - Social and Behavioral Sciences70:598–604.
  • Mills, Sara 2003. Gender and Politeness. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Mori, Junko 1999. Negotiating Agreement and Disagreement in Japanese. Connective Expressions and Turn Construction. (Studies in Discourse and Grammar 8). Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
  • Muntigl, Peter – William Turnbull 1998. Conversational structure and facework in arguing. Journal of Pragmatics29/3:225–256.
  • Németh Luca Anna 2014. A nők megszólításának kérdése a Magyar Nyelvőr korai évfolyamaiban. In Drávucz Fanni – Haindrich Helga Anna – Horváth Krisztina (szerk.) Doktoranduszok a nyelvtudomány útjain. A Félúton 9. konferencia kiadványa. Budapest: ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 13–28.
  • Németh Luca Anna 2015. A nyelvi udvariasság kérdése a Magyar Nyelvőr dualizmus korabeli évfolyamaiban. Magyar Nyelv111/2:189–203.
  • Németh Luca Anna – Kádár Zoltán Dániel – Haugh Michael 2016. Nyelvi udvariasság/udvariatlanság és metapragmatika. Filológia.hu6/7/1−4:4–27.
  • Netz, Hadar 2014. Gifted conversations. Discursive patterns in gifted classes. Gifted Child Quarterly58/2:149–163.
  • Netz, Hadar – Adam Lefstein 2016. A cross-cultural analysis of disagreements in classroom discourse: Comparative case studies from England, the United States, and Israel. Intercultural Pragmatics13/2:211–255.
  • Ogden, Richard 2006. Phonetics and social action in agreements and disagreements. Journal of Pragmatics38/10:1752–1775.
  • Ogiermann, Eva 2009. Politeness and in-directness across cultures: A comparison of English, German, Polish and Russian requests. Journal of Politeness Research5/2:189–216.
  • Ogiermann, Eva – Małgorzata Suszczyńska 2011. On im/politeness behind the Iron Curtain. In Francesca Bargiela-Chiappini – Dániel Zoltán Kádár (szerk.) Politeness across cultures. Basingstoke: Palgrave Macmillan. 194–215.
  • Pusztai Ferenc 2005. Nyelvhasználati minősítések a középmagyar beszélt nyelvben. Magyar Nyelv101/3:332–334.
  • Rees-Miller, Janie 2000. Power, severity, and context in disagreement. Journal of Pragmatics32/8:1087–1111.
  • Rohmah, Zuliati 2012. Promoting harmony during disagreements: A portrait of adult discussions in the Indonesian context. Theory and Practice in Language Studies2/3:440–449.
  • Saft, Scott 2004. Conflict as interactional accomplishment in Japanese: Arguments in university faculty meetings. Language in Society33/4:549–584.
  • Sárosi Zsófia 1985. A személyek közötti viszony tudatosítása és nyomatékosítása néhány XVI. századi misszilisben. Magyar Nyelv81/3:334–342.
  • Sárosi Zsófia 2015a. Nyelvtörténet és udvariasságkutatás. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VIII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 157–169.
  • Sárosi Zsófia 2015b. Pragmatika, szociopragmatika, udvariasságkutatás a magyar nyelvtörténetben. Magyar Nyelv111/2:129–146.
  • Schiffrin, Deborah 1984. Jewish argument as sociability. Language in Society13/3:311–335.
  • Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Searle, John R. 1975. Indirect speech acts. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics, Volume 3: Speech Acts. New York: Academic Press. 59–82.
  • Shen, Lei 2006. A Discourse Analysis of Chinese Disagreement Management Strategies in Business Negotiation Settings. Doktori értekezés. Tuscon: The University of Arizona.
  • Shum, Winnie – Cynthia Lee 2013. (Im)politeness and disagreement in two Hong Kong Internet discussion forums. Journal of Pragmatics50/1:52–83.
  • Sornig, Karl 1977. Disagreement and contradiction as communicative acts. Journal of Pragmatics1/4:347–373.
  • Szili Katalin 2004. Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Szili Katalin 2007. Az udvariasság pragmatikája. Magyar Nyelvőr131/1:1–17.
  • Tannen, Deborah 1981. New York Jewish conversational style. International Journal of the Sociology of Language30:133–150.
  • Tannen, Deborah – Christina Kakavá 1992. Power and solidarity in modern Greek conversation: Disagreeing to agree. Journal of Modern Greek Studies10/1:11–34.
  • Watts, Richard J. 1992. Linguistic politeness and politic verbal behaviour: Reconsidering claims for universality. In Richard J. Watts – Sachiko Ide – Konrad Ehlich (szerk.) Politeness in Language: Studies in Its History, Theory, and Practice. Berlin: Mouton de Gruyter. 43–69.
  • Watts, Richard J. 2003. Politeness. New York: Cambridge University Press.
  • Zhu, Weihua 2014. Managing relationships in everyday practice: The case of strong disagreement in Mandarin. Journal of Pragmatics64:85–101.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Koczogh Helga Vanda 2017. Udvariasság/Udvariatlanság és (in)direktség az egyet nem értés beszédaktusában. Jelentés és Nyelvhasználat 4:1–26.

bibtex
@article{koczogh_udvariassag_2017,
	title = {Udvariasság/Udvariatlanság és (in)direktség az egyet nem értés beszédaktusában},
	volume = {4},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/jeny-2017-koczoghhv},
	doi = {10.14232/JENY.2017.1.1},
	abstract = {Tanulmányomban egy, a magyar egyet nem értést és a nyelvi udvariasságot/udvariatlanságot vizsgáló empirikus kutatás eredményeit mutatom be. Vizsgálatom fókuszában az alábbi két kutatási kérdés állt: (1) Hogyan értelmezik a nyelvi udvariasság/udvariatlanság fogalmát a magyar nyelvhasználók, azaz miként határozható meg az „elsődleges udvariasság/udvariatlanság”? (2) Hogyan befolyásolja az egyet nem értés kifejezésének in/direktsége az adott megnyilatkozás megítélését az udvariasság szempontjából? Kutatásomat három kérdőív segítségével végeztem 93 magyar egyetemi hallgató megkérdezésével. Az udvariasság/udvariatlanság fogalomértelmezését egy szabad és egy kötött asszociációs feladattal végeztem, a második kutatási kérdésre pedig egy Likert-skálán mért attitűd teszttel kerestem a választ. Az eredmények azt mutatják, hogy a kutatás adatközlői a nyelvi udvariasságot/udvariatlanságot elsősorban a tiszteletadással, a konvencionálisan udvarias nyelvi elemek és a káromkodás használatával/mellőzésével, az interakciós normák betartásával/megszegésével, illetve a megfelelő/nem megfelelő regiszter alkalmazásával azonosították. Összességében elmondható, hogy a direkt stratégiákkal kifejezett egyet nem értést a kutatás résztvevői udvariatlanabbnak ítélték meg, mint az indirekt egyet nem értési formákat, azonban nem jelenthető ki, hogy egységes lenne az udvariasság/udvariatlanság fokának a megítélése egy adott kategórián vagy stratégiatípuson belül.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Koczogh, Helga Vanda},
	month = apr,
	year = {2017},
	pages = {1--26}
}