Ugye melyik szabály alól ne találnánk kivételt?

Az ugye partikula előfordulása kiegészítendő kérdésekben

There is an exception to every rule, isn’t there?
The distribution of the Hungarian particle ugye in wh-questions

Molnár Cecília Sarolta

MTA Nyelvtudományi Intézet

Jelentés és Nyelvhasználat 3:151–167 (2016)

Összefoglaló

A tanulmány az ugye partikula kiegészítendő kérdésekben való előfordulásával foglalkozik a BUSZI-2-ben talált adatok alapján. A vizsgálat célja, hogy ennek a marginális használatnak a leírásával közelebb kerüljünk annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy adható-e egységes interpretáció az ugye partikulának. A tanulmányban áttekintem az ugyé-t tartalmazó mondatok formai tulajdonságait, majd rátérek az interpretáció problémáira. Az ugyé-t tartalmazó kiegészítendő kérdő mondatokkal kapcsolatban megállapítom, hogy azok állító beszédaktusokat valósítanak meg, és hogy azokban a partikula kontextusjelölő szerepű, így a kijelentő mondatbeli használatokkal rokon.

Kulcsszavak: diskurzuspartikula, ugye, utókérdés, beszédaktus, kontextusjelölő, common ground

Abstract

This paper is concerned with the distribution of the Hungarian discourse particle ugye in wh-interrogatives on the basis of data from the BUSZI-2 corpus. The aim of the study is to get closer to answering the question of whether it is possible to provide a unified interpretation for the particle. I review the formal properties of sentences containing ugye, and then turn to issues of interpretation. I conclude that wh-interrogatives containing ugye express assertions, and ugye has the role of a context marker in them, which parallels its use in declaratives.

Keywords: discourse particle, ugye, tag question, speech act, context marker, common ground

Molnár Cecília Sarolta 2015 szeptembere óta az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, PhD-hallgató az ELTE-MTA elméleti nyelvészeti doktori programjában. Jelenleg Gyuris Beáta A kérdő mondatok és (speciális) használataik nyelvtana és pragmatikája című kutatási projektjében a magyar speciális kérdésekkel kapcsolatos kutatásokban vesz részt. Korábban a Nyelv és Tudomány (nyest.hu) felelős szerkesztőjeként, illetve magyartanárként dolgozott.

Cecília Sarolta Molnár works as a junior researcher in the Research Institute for Linguistics of the Hungarian Academy of Sciences. She is a PhD-student in theoretical linguistics at Eötvös Loránd University, Budapest. She contributes in the research project of Beáta Gyuris titled "The grammar and pragmatics of interrogatives and their (special) uses". Formerly she worked as executive editor at a Hungarian popular science magazine, Language and Science (nyest.hu), she worked as a Hungarian language and literature teacher as well.

Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Abuczki, Ágnes 2015. A multimodal discourse-pragmatic analysis of ugye (~’is that so?’). Sprachtheorie und germanistische Linguistik25/1:41–74.
  • Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2014. ReALIS: Discourse representation with a radically new ontology. In Ludmila Veselovská – Markéta Janebová (szerk.) Complex Visibles Out There. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2014: Language Use and Linguistic Structure. (Olomouc Modern Language Monographs 4). Olomouc: Palacký University. 513–528.
  • Gyuris, Beáta megj. alatt. New perspectives on bias in polar questions. A study of Hungarian -e. International Review of Pragmatics.
  • Gyuris Beáta 2008. A diskurzus-partikulák formális vizsgálata felé. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 639–682.
  • Gyuris, Beáta 2009. Sentence-types, discourse particles and intonation in Hungarian. In Arndt Riester – Torgrim Solstad (szerk.) Proceedings of Sinn und Bedeutung 13. Stuttgart: Online Publikationsverbund der Universität Stuttgart (OPUS). 157–171.
  • Gyuris, Beáta 2011. Hungarian hát: New perspectives on old puzzles. Előadás. 4th Syntax, Phonology and Language Analysis conference (SinFonIJA 4). Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet. http://www.nytud.hu/sinfonija4/.
  • Hamblin, C. L. 1973. Questions in Montague English. Foundations of Language10/1:41–53.
  • H. Molnár Ilona 1968. Módosító szók és módosító mondatrészletek a mai magyar nyelvben. (Nyelvtudományi Értekezések 60). Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Kenesei, István – Robert Michael Vágó – Anna Fenyvesi 1998. Hungarian. London: Routledge.
  • Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
  • Kocsány Piroska 1986. A mondás mint szövegtípus. Kandidátusi értekezés. Budapest: MTA.
  • Kugler Nóra 1998. A partikula. Magyar Nyelvőr122/2:214–219.
  • Ladd, D. Robert 1981. A first look at the semantics and pragmatics of negative questions and tag questions. In Roberta A. Hendrick – Carrie S. Masek – Mary Frances Miller (szerk.) Papers from the 17th Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society. Chicago: Chicago Linguistic Society. 164–171.
  • Oravecz Csaba – Sass Bálint – Váradi Tamás 2015. Mennyiségből minőséget. Nyelvtechnológiai kihívások és tanulságok az MNSz új változatának elkészítésében. In Tanács Attila – Varga Viktor – Vincze Veronika (szerk.) MSZNY 2015. XI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: JATEPress. 109–121.
  • Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. Proceedings of LREC 2014. 1719–1723.
  • Péteri Attila 2001. Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr125/1:94–102.
  • Reese, Brian 2007. Bias in Questions. Doktori értekezés. Austin: University of Texas.
  • Sadock, Jerrold M. 1974. Toward a Linguistic Theory of Speech Acts. New York: Academic Press.
  • Schirm Anita 2009. Diskurzusjelölők a parlamenti beszédekben. In Kukorelli Anna (szerk.) Hatékony nyelvi, idegen nyelvi és szakmai kommunikáció interkulturális környezetben. Dunaújváros: Dunaújvárosi Főiskola. 168–175.
  • Stalnaker, Robert 1978. Pragmatic presuppositions. In Milton K. Munitz – Peter K. Unger (szerk.) Semantics and Philosophy. New York: New York University Press. 197–213.
  • Zeevat, Henk 2003. Particles: Presupposition triggers, context markers or speech act markers. In Reinhard Blutner – Henk Zeevat (szerk.) Optimality Theory and Pragmatics. London: Palgrave Macmillan. 91–111.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Molnár Cecília Sarolta 2016. Ugye melyik szabály alól ne találnánk kivételt? Az ugye partikula előfordulása kiegészítendő kérdésekben. Jelentés és Nyelvhasználat 3:151–167.

bibtex
@article{molnar_ugye_2016,
	title = {Ugye melyik szabály alól ne találnánk kivételt? {Az} \textit{ugye} partikula előfordulása kiegészítendő kérdésekben},
	volume = {3},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
	issn = {2064-9940},
	shorttitle = {Ugye melyik szabály alól ne találnánk kivételt?},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/jeny-2016-molnarcs},
	doi = {10.14232/JENY.2016.1.7},
	abstract = {A tanulmány az ugye partikula kiegészítendő kérdésekben való előfordulásával foglalkozik a BUSZI-2-ben talált adatok alapján. A vizsgálat célja, hogy ennek a marginális használatnak a leírásával közelebb kerüljünk annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy adható-e egységes interpretáció az ugye partikulának. A tanulmányban áttekintem az ugyé-t tartalmazó mondatok formai tulajdonságait, majd rátérek az interpretáció problémáira. Az ugyé-t tartalmazó kiegészítendő kérdő mondatokkal kapcsolatban megállapítom, hogy azok állító beszédaktusokat valósítanak meg, és hogy azokban a partikula kontextusjelölő szerepű, így a kijelentő mondatbeli használatokkal rokon.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Molnár, Cecília Sarolta},
	month = dec,
	year = {2016},
	pages = {151--167}
}