borito

A magyar nyelv tagadószós eldöntendő kérdő mondatainak jelentéséhez

On the interpretation of negative polar interrogatives in Hungarian

Gyuris Beáta

MTA Nyelvtudományi Intézet

Jelentés és Nyelvhasználat 3:169–190 (2016)

Összefoglaló

A tanulmány a tagadószót tartalmazó magyar eldöntendő kérdő mondatok interpretációját vizsgálja. A kanonikus és nem kanonikus szerkezetű eldöntendő kérdő mondatok alapvető szintaktikai, szemantikai és pragmatikai tulajdonságainak áttekintése után amellett érvelünk, hogy a Ladd (1981) által az angolra javasolt megkülönböztetés az ún. „külső” és „belső” tagadás olvasatok között a magyarban is létezik, és jól kimutatható bizonyos morfoszintaktikai tesztek segítségével. Megmutatjuk, hogy az emelkedő-eső intonációjú kérdő mondatok mind a „külső”, mind a „belső” tagadás olvasattal rendelkeznek, de az -e partikulás kérdő mondatok csak az előbbivel. Felhívjuk a figyelmet a kétféle szerkezet közötti néhány további interpretációs kontrasztra is, és áttekintjük a jelenségek elméleti alapú magyarázatának lehetőségeit.

Kulcsszavak: eldöntendő kérdő mondat, külső tagadás, belső tagadás, elfogultság, -e

Abstract

The aim of the paper is the study of issues related to the interpretation of Hungarian negative polar interrogatives. After considering the basic syntactic, semantic and pragmatic properties of polar interrogatives with canonical and non-canonical structures, we argue that the distinction between „outside” and „inside” negation readings proposed by Ladd (1981) for English also exists in Hungarian and can be detected with the help of certain morphosyntactic tests. We show that polar interrogatives with a rise-fall intonation have both „outside” and „inside” negation readings, but interrogatives containing the particle -e only possess the former one. We call attention to certain further interpretational contrasts between the two types of structure and review some ways of giving the data a theoretically based explanation.

Keywords: polar interrogative, outside negation, inside negation, bias, -e

Gyuris Beáta az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe a formális szemantika és pragmatika. Kutatásai az információs szerkezet, a kvantorhatókör, a prozódia, a pragmatikai jelölők, valamint a mondatfajták és az általuk kifejezett beszédaktusok interakcióit vizsgálják. The Semantics of the Contrastive Topic in Hungarian címmel monográfiát jelentetett meg, szerzőtársakkal közösen pedig egyetemi tankönyvet Formális szemantika címmel.

Beáta Gyuris is a senior researcher at the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences. She works on topics in formal semantics and pragmatics, such as information structure, quantifier scope, prosody, pragmatic markers and the relations between sentence types and the speech acts expressed by them. She published a monograph entitled The Semantics of the Contrastive Topic in Hungarian, and co-authored a textbook on formal semantics.

Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Büring, Daniel – Christine Gunlogson 2000. Aren’t Positive and Negative Polar Questions the Same? Kézirat. UCLA, UCSC.
  • É. Kiss, Katalin 2002. The Syntax of Hungarian. Cambridge: Cambridge University Press.
  • É. Kiss, Katalin 2009. Negative quantifiers in Hungarian. In Marcel Den Dikken – Robert M. Vago (szerk.) Approaches to Hungarian Volume 11: Papers from the 2007 New York Conference. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 65–94.
  • Gärtner, Hans-Martin – Beáta Gyuris 2012. Pragmatic markers in Hungarian: Some introductory remarks. Acta Linguistica Hungarica 59/4:387–426.
  • Groenendijk, Jeroen – Martin Stokhof 1984. Studies on the Semantics of Questions and the Pragmatics of Answers. Doktori értekezés. Amsterdam: University of Amsterdam.
  • Gyuris, Beáta megj. alatt. New perspectives on bias in polar questions: a study of Hungarian -e. International Review of Pragmatics.
  • Hamblin, Charles L. 1973. Questions in Montague English. Foundations of Language 10/1:41–53.
  • Horn, Laurence R. 1985. Metalinguistic negation and pragmatic ambiguity. Language 61/1:121–174.
  • Horn, Laurence R. 1989. A Natural History of Negation. Chicago: Chicago University Press.
  • Kálmán László (szerk.) 2001. Magyar leíró nyelvtan. Mondattan 1. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 6). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Kenesei, István 1998. Adjuncts and arguments in VP-focus in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica 45/12:61–88.
  • Kenesei, István – Robert Michael Vago – Anna Fenyvesi 1998. Hungarian. London: Routledge.
  • Kornai, András – László Kálmán 1988. Hungarian sentence intonation. In Harry van der Hulst – Norval Smith (szerk.) Autosegmental Studies on Pitch Accent. Dordrecht: Foris. 183–193.
  • Krifka, Manfred megj. alatt. Negated polarity questions as denegations of assertions. In Chungmin Lee – Ferenc Kiefer – Manfred Krifka (szerk.) Contrastiveness in Information Structure, Alternatives and Scalar Implicatures. Berlin: Springer.
  • Krifka, Manfred 2015. Bias in commitment space semantics: Declarative questions, negated quetions, and question tags. Semantics and Linguistic Theory 25:328–345.
  • Ladd, D. Robert 1981. A first look at the semantics and pragmatics of negative questions and tag questions. Proceedings of Chicago Linguistic Society 17:164–171.
  • Ladd, D. Robert 1996. Intonational Phonology. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Li, Charles N. – Sandra A. Thompson 1981. Mandarin Chinese. Berkeley, Los Angeles, London: University of California Press.
  • Oravecz Csaba – Sass Bálint – Váradi Tamás 2015. Mennyiségből minőséget. Nyelvtechnológiai kihívások és tanulságok az MNSz új változatának elkészítésében. In Tanács Attila – Varga Viktor – Vincze Veronika (szerk.) MSZNY 2015. XI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: JATEPress. 109–121.
  • Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. Proceedings of LREC 2014. 1719–1723.
  • Rédei, Károly (szerk.) 1986–1991. Uralisches Etymologisches Wörterbuch. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Repp, Sophie 2006. ¬(A&B). Gapping, negation and speech act operators. Research on Language and Computation 4/4:397–423.
  • Romero, Maribel – Chung-Hye Han 2004. On negative Yes/No questions. Linguistics and Philosophy 27/5:609–658.
  • Rooth, Mats 1985. Association With Focus. Doktori értekezés. Amherst: University of Massachusetts.
  • Sandt, Rob van der 1991. Denial. Proceedings of Chicago Linguistic Society 27:331–344.
  • Simoncsics Péter 2003. Egy uráli párhuzamosság: a nyenyec költői dikció ngey (ngæy) töltőeleme és a magyar -É szintaktomorféma. Nyelvtudományi Közlemények 100:238–244.
  • Sudo, Yasutada 2013. Biased polar questions in English and Japanese. In Daniel Gutzmann – Hans-Martin Gärtner (szerk.) Beyond Expressives: Explorations in Use-Conditional Meaning. Leiden: Brill. 277–297.
  • Surányi, Balázs 2003. Multiple Operator Movements in Hungarian. Doktori értekezés. Utrecht: LOT.
  • Surányi, Balázs 2010. Freedom of Word Order and Domains for Movement: A Flexible Syntax of Hungarian. Akadémiai doktori értekezés. Budapest: MTA.
  • Szabolcsi, Anna 2002. Hungarian disjunctions and positive polarity. In István Kenesei – Péter Siptár (szerk.) Approaches to Hungarian 8. Papers from the Budapest Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó. 217–239.
  • Szabolcsi, Anna 2015. What do quantifier particles do? Linguistics and Philosophy 38/2:159–204.
  • Varga László 1994. A hanglejtés. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 468–549.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Gyuris Beáta 2016. A magyar nyelv tagadószós eldöntendő kérdő mondatainak jelentéséhez. Jelentés és Nyelvhasználat 3:169–190.

bibtex
@article{gyuris_magyar_2016,
	title = {A magyar nyelv tagadószós eldöntendő kérdő mondatainak jelentéséhez},
	volume = {3},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/jeny-2016-gyurisb},
	doi = {10.14232/JENY.2016.1.8},
	abstract = {A tanulmány a tagadószót tartalmazó magyar eldöntendő kérdő mondatok interpretációját vizsgálja. A kanonikus és nem kanonikus szerkezetű eldöntendő kérdő mondatok alapvető szintaktikai, szemantikai és pragmatikai tulajdonságainak áttekintése után amellett érvelünk, hogy a Ladd (1981) által az angolra javasolt megkülönböztetés az ún. „külső” és „belső” tagadás olvasatok között a magyarban is létezik, és jól kimutatható bizonyos morfoszintaktikai tesztek segítségével. Megmutatjuk, hogy az emelkedő-eső intonációjú kérdő mondatok mind a „külső”, mind a „belső” tagadás olvasattal rendelkeznek, de az -e partikulás kérdő mondatok csak az előbbivel. Felhívjuk a figyelmet a kétféle szerkezet közötti néhány további interpretációs kontrasztra is, és áttekintjük a jelenségek elméleti alapú magyarázatának lehetőségeit.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Gyuris, Beáta},
	month = dec,
	year = {2016},
	pages = {169--190}
}