borito

Az arcvédő hazugság

A szívességkérés elutasításában megjelenő hazugság vizsgálata

The face saving lie. Using lie as a strategy in the speech act of refusal of request

Falyuna Nóra

KRE Magyar Nyelvtudományi Tanszék

MTA Nyelvtudományi Intézet

Jelentés és Nyelvhasználat 3:21-48 (2016)

Összefoglaló

A kutatás a szívességkérés elutasításában megjelenő hazugság szerepét vizsgálta. A kutatás elméleti kerete három részből állt: 1) a hazugságra vonatkozó szakirodalom tanulmányozása alapján megfogalmazott munkadefiníció; 2) az elutasítás, valamint 3) az arcvédés és az arcfenyegetés pragmatikai megközelítése, illetve a kutatás során ezzel összefüggésbe hozott kognitív disszonanciaelmélet. Az empirikus kutatás egy pilot kutatás volt, amely három kutatási kérdés köré szerveződött: 1) megjelenik-e, és ha igen, hogyan jelenik meg a hazugság a szívességkérés elutasításában; 2) a választott elutasító stratégia utólag milyen megítélés alá esik az elutasító fél oldaláról; 3) mi indokolja az adott stratégia választását és értékelését? A kutatás eszköze két kérdőív volt: egy diskurzus-kiegészítő kérdőív, és egy retrospektív kérdőív, amelyben az adatközlők az első kérdőíves válaszaikra reflektáltak. A kutatásban a hazugság egy olyan nyelvhasználati stratégiának bizonyult, amely tudatosan és megtévesztő szándékkal közöl valótlan tartalmat az arcvédés érdekében.

Kulcsszavak: hazugság, beszédaktus, elutasítás, arcvédés, arcfenyegetés, kognitív disszonancia

Abstract

The topic of the research was the role of the lie in the speech act of refusal. The theoretical background has been composed of three tenets: 1) review of the literature on lie and the formulation of a work definition; 2) the pragmatics of the speech act of refusal and 3) the face-threatening and the face-saving and the theory of the cognitive dissonance. There were three research questions: 1) is lie a preferred strategy used in refusals in Hungarian, and if yes what is its function; 2) how is this strategy evaluated by the communicators after having carried out the act; 3) what are the reason for choosing and accepting lie as a strategy in Hungarian refusals? The main instruments of the data collection were two questionnaire: the first was a discourse completion test, the second was a retrospective questionnaire. Based on the data collected lie was proven to be a common and accepted linguistic strategy in refusals. This strategy use is conscious, contains the intention of deceiving, it represents untrue content and its aim is to save the faces of the participants of the interaction.

Keywords: lie, speech act of refusal, face-saving, face-threatening, cognitive dissonance

Falyuna Nóra a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéken működő Pragmatikai Diákműhely tagja és az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa. Kutatási területe a diskurzuselemzés és a beszédaktusok vizsgálata, elsősorban a nyelv és a megtévesztés, a manipuláció és a hatalom összefüggéseire koncentrálva.

Nóra Falyuna is a member of the Pragmatics Research Group at the Károli Gáspár University of the Hungarian Reformed Church and she is research assistant at the Research Institute for Linguistics of the Hungarian Academy of Sciences. Her researches focus on speech acts and discourse analysis, particularly the relationship between the language and deceit, manipulation and power.

Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Aronson, Elliot 2008. A társas lény. Fordította Erős Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Árvay Anett 2003. A manipuláció és a meggyőzés pragmatikája a magyar reklámszövegekben. In Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 11–35.
  • Árvay Anett 2007. Manipulatív érvelés írott reklámokban. In Váradi Tamás (szerk.) Alknyelvdok. I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 1–12.
  • Bárczi Géza – Országh László (szerk.) 1959–1978. A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Bártházi Eszter 2008. Manipuláció, valamint manipulációra alkalmas nyelvhasználati eszközök a sajtóreklámokban. Magyar Nyelv104/4:443–463.
  • Beebe, Leslie M. – Takahashi Tomoko – Robin Uliss-Weltz 1990. Pragmatic transfer in ESL refusals. In Robin C. Scarcella – Elaine S. Andersen – Stephen D. Krashen (szerk.) Developing Communicative Competence in a Second Language. New York: Newbury House. 57–73.
  • Bok, Sissela 1983. A hazugság. A köz- és magánélet válaszútjai. Fordította Háber Judit. Budapest: Gondolat Kiadó.
  • Boronkai Dóra 2009. Bevezetés a társalgáselemzésbe. Budapest: Ad Librum.
  • Bosco, Francesca M. – Monica Bucciarelli 2008. Simple and complex deceits and ironies. Journal of Pragmatics40/4:583–607.
  • Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1978. Universals in language usage. Politeness phenomena. In Esther N. Goody (szerk.) Questions and Politeness. Strategies in Social Interaction. (Cambridge Papers in Social Anthropology 8). Cambridge: Cambridge University Press. 56–232.
  • Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 2008. Univerzálék a nyelvhasználatban: az udvariasság jelenségei. [Universals in language usage. Politeness phenomena. 1978]. Fordította Síklaki István. In Síklaki István (szerk.) Szóbeli befolyásolás II. Nyelv és szituáció. Budapest: Typotex Kiadó. 37–119.
  • Carson, Thomas L. 2010. Lying and Deception. Theory and Practice. Oxford: Oxford University Press.
  • Chen, Rong – Chunmei Hu – Lin He 2013. Lying between English and Chinese: An intercultural comparative study. Intercultural Pragmatics10/3:375–401.
  • Chen, Xing – Lei Ye – Yanyin Zhan 1995. Refusing in Chinese. In Gabriele Kasper (szerk.) Pragmatics of Chinese as Native and Target Language. Manoa: University of Hawai’i Press. 119–163.
  • Coleman, Linda – Paul Kay 1981. Prototype semantics: The English word lie. Language57/1:26–44.
  • DePaulo, Bella M. – Deborah A. Kashy – Susan E. Kirkendol – Melissa M. Wyer – Jennifer A. Epstein 1996. Lying in everyday life. Journal of Personality and Social Psychology70/5:979–995.
  • Ekman, Paul 1985. Telling Lies. Clues to Deceit in the Marketplace, Politics, and Marriage. New York: W.W. Norton.
  • Eőry Vilma (szerk.) 2007. Értelmező szótár+. (A magyar nyelv kézikönyvei 13–14). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Festinger, Leon 1957. A Theory of Cognitive Dissonance. Stanford: Stanford University Press.
  • Goffman, Erving 1967. Interaction Ritual. Essays in Face to Face Behavior. New York: Doubleday Anchor.
  • Goffman, Erving 1974. Frame Analysis. An Essay on the Organization of Experience. Boston: Northeastern University Press.
  • Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
  • Hankiss Ágnes 1978. A bizalom anatómiája. Budapest: Magvető Kiadó.
  • Hoppe, Gerit 2007. Does language force us to lie? In Jochen Mecke (szerk.) Cultures of Lying. Theories and Practice of Lying in Society, Literature, and Film. Berlin: Galda + Wilch Verlag. 127–136.
  • Kiss Gábor (szerk.) 1998. Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. (A magyar nyelv kézikönyvei 1). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Kiss Szabolcs 2005. Elmeolvasás. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
  • Leyens, Jacques-Philippe – Jean-Paul Codol 1999. A társas megismerés. In Miles Hewstone – Wolfgang Stroebe – Jean-Paul Codol – Geoffrey M. Stephenson (szerk.) Szociálpszichológia: Európai szemszögből. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 105–130.
  • Magyar László András 2000. Hazugságtipológiák. Holmi12/4:446–451.
  • Maróti Orsolya 2013. Ajánlatok elutasításának pragmatikai vizsgálata természetes adatgyűjtési módszerrel. Doktori értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola.
  • Meibauer, Jörg 2011. On lying. Intentionality, implicature, and imprecision. Intercultural Pragmatics8/2:277–292.
  • Meltzer, Bernard M. 2003. Lying: deception in human affairs. International Journal of Sociology and Social Policy23/6–7:61–79.
  • Nábrády Mária 2006. A hazugság pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Nemesi Attila László 2004. Udvariasság és racionalitás a nyelvhasználatban. In Ivaskó Lívia (szerk.) A kommunikáció útjai. Budapest: Gondolat Kiadó, MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. 157–179.
  • Perner, Josef 1991. Understanding the Representational Mind. Cambridge: The MIT Press.
  • Peskin, Joan 1996. Guise and guile: Children’s understanding of narratives in which the purpose of pretense is deception. Child Development67/4:1735–1751.
  • Reboul, Anne – Jacques Moeschler 2005. A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Fordította Gécseg Zsuzsanna. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Searle, John R. 1982. Sens et expression. Études de théorie des actes de langage. Paris: Les Éditions de Minuit.
  • Searle, John R. 2000. Elme, nyelv és társadalom. A való világ filozófiája. Fordította Kertész Balázs. Budapest: Vince Kiadó.
  • Simpson, David 1992. Lying, liars and language. Philosophy and Phenomenological Research52/3:623–639.
  • Sing, Christine Simone 2007. The linguistics of lying. In Jochen Mecke (szerk.) Cultures of Lying. Theories and Practice of Lying in Society, Literature, and Film. Berlin: Galda + Wilch Verlag. 115–126.
  • Szili Katalin 2002a. Hogyan is mondunk nemet magyarul? Magyar Nyelvőr126/2:204–220.
  • Szili Katalin 2002b. A kérés pragmatikája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr126/1:12–30.
  • Szili Katalin 2007. Az udvariasság pragmatikája. Magyar Nyelvőr131/1:1–17.
  • Szili Katalin 2013. Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 36). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Takahashi, Tomoko – Leslie M. Beebe 1987. The development of pragmatic competence by Japanese learners of English. JALT Journal8/2:131–155.
  • Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 131). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Tavris, Carol – Elliot Aronson 2007. Mistakes Were Made (But Not by Me). Why We Justify Foolish Beliefs, Bad Decisions, and Hurtful Acts. Boston, New York: Houghton Mifflin Harcourt.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Falyuna Nóra 2016. Az arcvédő hazugság. A szívességkérés elutasításában megjelenő hazugság vizsgálata. Jelentés és Nyelvhasználat 3:21–48.

bibtex
@article{falyuna_hazugsag_2016,
title = {Az arcvédő hazugság. {A} szívességkérés elutasításában megjelenő hazugság vizsgálata},
volume = {3},
copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
issn = {2064-9940},
url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/jeny-2016-falyunan},
abstract = {A kutatás a szívességkérés elutasításában megjelenő hazugság szerepét vizsgálta. A kutatás elméleti kerete három részből állt: 1) a hazugságra vonatkozó szakirodalom tanulmányozása alapján megfogalmazott munkadefiníció; 2) az elutasítás, valamint 3) az arcvédés és az arcfenyegetés pragmatikai megközelítése, illetve a kutatás során ezzel összefüggésbe hozott kognitív disszonanciaelmélet. Az empirikus kutatás egy pilot kutatás volt, amely három kutatási kérdés köré szerveződött: 1) megjelenik-e, és ha igen, hogyan jelenik meg a hazugság a szívességkérés elutasításában; 2) a választott elutasító stratégia utólag milyen megítélés alá esik az elutasító fél oldaláról; 3) mi indokolja az adott stratégia választását és értékelését? A kutatás eszköze két kérdőív volt: egy diskurzus-kiegészítő kérdőív, és egy retrospektív kérdőív, amelyben az adatközlők az első kérdőíves válaszaikra reflektáltak. A kutatásban a hazugság egy olyan nyelvhasználati stratégiának bizonyult, amely tudatosan és megtévesztő szándékkal közöl valótlan tartalmat az arcvédés érdekében.},
language = {hu},
journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
author = {Falyuna, Nóra},
month = mar,
year = {2016},
pages = {21--48}
}