borito

Közösségi vagy személyes?

Perspektivizáció a magyar népdalban

Communal or individual? Perspectivisation in Hungarian folksongs

Baranyiné Kóczy Judit

Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont, Budapest

Jelentés és Nyelvhasználat 2:31-44 (2015)

Összefoglaló

A magyar népdalokban elterjedt jellegzetes reprezentációs forma, az ún. természeti jelenet metaforáinak a szövegértelembe integrált értelmezése olyan pragmatikai és szemantikai probléma, amely az eddigi folklorisztikai és szövegtani kísérletek ellenére számos kérdést rejt. Ebben értékes eredményt hozhat a szövegben megjelenő perspektívák vizsgálata, amely kognitív nyelvészeti kiindulópontú. A természeti jelenetek perspektivikus konstruálása (azaz egy jelenet egyféle fogalmi megalkotása) ugyanis olyan nyelvi formában valósul meg, amelynek sajátosságai lehetővé teszik ugyanannak a nyelvi reprezentációnak a különböző perspektívákból történő értelmezését. A dinamikus jelentéskonstruálás azt mutatja: számos szövegben a megnyilatkozói nézőpont (Bühler 1934; Sanders–Spooren 1997) kezdetben a színre vitt jeleneten kívül helyezhető el (off-stage), majd explicit módon belülre kerül (on-stage), miközben ebből az utóbbi nézőpontból is lehetségessé válik a jelenet első, objektívabban konstruált részének az értelmezése. Ennek a műveletnek a jelen tanulmányban vizsgált nyelvi megvalósulásai a több referenciapontot implikáló skaláris melléknevek, a nemcsak egy kontextusban lehorgonyzott határozott főnevek és a lehorgonyzatlan tér- és időhatározók által válik lehetségessé. A népdalok nagy hányadában az ilyen típusú szövegkezdő nyelvi reprezentációk olyan összetett perspektíva lehetőségét rejtik, amely egyidejűleg érvényesíti a népi konceptualizáción alapuló közösségi és a személyes nézőpontot, így a népdal egyik fő szövegtipológiai jellemzőjét.

Kulcsszavak: perspektivizáció, kognitív szemantika, folklórszövegek, referenciapont, konceptualizáció, szubjektivizáció

Abstract

A widely recognized characteristics of Hungarian folksongs is the so-called natural image (known as 'sill'), whose interpretation has long been a semantic problem not fully unsolved in text linguistic and folklore studies. In this matter the notion of perspectivisation within the framework of cognitive linguistics may lead to novel observations. The ways a group of folksongs are construed allow for more than one interpretation of the same language element from different perspectives. This underlying feature manifests in the dynamic view of construal, namely, in the first part of the text, the speaker's vantage point is to be located implicit and off-stage, then later on it becomes explicit and on-stage; (Bühler 1934; Sanders−Spooren 1997). Meanwhile, what is viewed from a general communal perspective (based on folk conceptualization) in a more objective form at the beginning, is taken over by an overwhelming individual perspective and subjective construal in the next stage. In this process, numerous linguistic items are taken into account, such as scalar adjectives implying multiple reference points, definite noun phrases having the potential to be grounded in various contexts, or spatial and time adverbs with undefined reference points. This way, in a significant group of Hungarian folksongs, initial linguistic representation is possible to be cognized from more than one perspective, asserting communal (based on folk conceptualization) and individual perspectives simultaneously.

Keywords: perspectivisation, cognitive semantics, folklore texts, reference point, conceptualization, subjectification

Baranyiné Kóczy Judit PhD fokozatát 2014-ben szerezte az ELTÉ-n, disszertációjának címe A magyar népdal térszemantikai megközelítése. Korpusz-alapú, empirikus kutatásai elsősorban a kognitív szemantika, ezen belül a térszemantika, a fogalmi konstruálás és a metaforák vizsgálatára irányulnak.

Judit Baranyiné Kóczy obtained her PhD degree on cognitive linguistics in 2014 at Eötvös Lóránd University, Budapest, her thesis titled A spatial semantic approach to folksongs. Her present research is mainly focused on cognitive semantics, especially spatial semantics, cognitive metaphor theory, construal operations and conceptualisation, applying theoretical findings to empiric, corpus-based study.

Elérhetősége/E-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.">

  • Baranyiné Kóczy Judit 2008. Orientációs metaforák a magyar népdalok természeti kezdőképeiben. Magyar Nyelvőr 132/3:302–325.
  • Baranyiné Kóczy Judit 2011a. Az erdő konceptualizációja a magyar népdalokban. Magyar Nyelv 107/3–4:318–325, 398–406.
  • Baranyiné Kóczy Judit 2011b. Az időjárás mint szemantikai összetevő a magyar népdalokban. In Parapatics Andrea (szerk.) Félúton 6: A hatodik Félúton konferencia (2010) kiadványa.
  • http://linguistics.elte.hu/studies/fuk/fuk10/ (2015. 09. 22.).
  • Baranyiné Kóczy Judit 2011c. Szövegtípus és deixis: a térdeixis funkciója a magyar népdalban. Magyar Nyelvőr 135/1:36–47.
  • Baranyiné Kóczy Judit 2014. Referenciapont, -szerkezet és -lánc a népdalok térszemantikai konstrukciójában. Magyar Nyelvőr 138/1:83–99.
  • Bühler, Karl 1934. Sprachtheorie: Die Darstellungsfunktion der Sprache. Jena: Fischer.
  • Heltainé Nagy Erzsébet 2009. A népi konceptualizáció mint jelentésképző érték és stílusalkotó tényező Sinka István költészetében. Magyar Nyelvőr 133/3:275–294.
  • Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Kugler Nóra 2013. A szubjektivizáció jelenségének nyelvészeti értelmezései. Magyar Nyelvőr 137/1:8–30.
  • Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar: Vol. 1. Theoretical Prerequisites. Stanford: Stanford University Press.
  • Langacker, Ronald W. 2002a. Concept, Image, and Symbol. The Cognitive Basis of Grammar. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.
  • Langacker, Ronald W. 2002b. Deixis and subjectivity. In Frank Brisard (szerk.) Grounding. The Epistemic Footing of Deixis and Reference. Berlin, Boston: Mouton de Gruyter. 1–28.
  • Langacker, Ronald W. 2006. Subjectification, grammaticization, and conceptual archetypes. In Angeliki Athanasiadou – Costas Canakis – Bert Cornillie (szerk.) Subjectification: Various Paths to Subjectivity. Berlin, Boston: Mouton de Gruyter. 17–40.
  • Langacker, Ronald W. 2008. Cognitive Grammar: A Basic Introduction. Oxford, New York: Oxford University Press.
  • Levinson, Stephen C. 1983. Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press.
  • MacWhinney, Brian 2005. The emergence of grammar from perspective. In Diane Pecher – Rolf A. Zwaan (szerk.) Grounding Cognition: The Role of Perception and Action in Memory, Language, and Thinking. Cambridge: Cambridge University Press. 198–223.
  • Németh T. Enikő 2013. Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban. In Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 112–133.
  • Ortutay Gyula – Katona Imre (szerk.) 1975. Magyar népdalok. Vol. I-II. 2., bőv. kiad. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
  • Pelyvás Péter 1998. A magyar segédigék és kognitív predikátumok episztemikus lehorgonyzó szerepéről. In Büky László – Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 3. Szeged: JATE. 117–132.
  • Pócs Éva 1983. Tér és idő a néphitben. Ethnographia XCIV/2:177–206.
  • Sanders, José – Wilbert Spooren 1997. Perspective, subjectivity, and modality from a cognitive linguistic point of view. In Wolf-Andreas Liebert – Gisela Redeker – Linda R. Waugh (szerk.) Discourse and Perspective in Cognitive Linguistics. (Current Issues in Linguistic Theory 151). Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 85–112.
  • Siegel, Muffy E. A. 1980. Capturing the Adjective. New York: Garland.
  • Sinha, Chris 1999. Grounding, mapping, and acts of meaning. In Theo Janssen – Gisela Redeker (szerk.) Cognitive Linguistics. Foundations, Scope, and Methodology. Berlin, New York: Mouton de Gruyter. 223–256.
  • Szilágyi N. Sándor 1996. Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Kolozsvár: Erdélyi Tankönyvtanács.
  • Takács Szilvia 2006. Folklorisztikai szövegtipológia. Az epikus ráolvasó imádságok. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 63). Budapest: Tinta Könyvkiadó. 182–208.
  • Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Tomasello, Michael 2002. Gondolkodás és kultúra. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Tribushinina, Elena 2008. Cognitive Reference Points: Semantics beyond the Prototypes in Adjectives of Space and Colour. Utrecht: LOT.
  • Whorf, Benjamin Lee 1964. Science and linguistics. In John Bissell Carroll (szerk.) Language, Thought, and Reality: Selected Writings of Benjamin Lee Whorf. Cambridge: The MIT Press. 212–214.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Baranyiné Kóczy Judit 2015. Közösségi vagy személyes? Perspektivizáció a magyar népdalban. Jelentés és Nyelvhasználat 2:31–44.

bibtex
@article{baranyine_perspektivizacio_2015,
	title = {Közösségi vagy személyes? Perspektivizáció a magyar népdalban},
	volume = {2},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/images/issues/2015/JENY-2015-BaranyineKJ.pdf},
	abstract = {A magyar népdalokban elterjedt jellegzetes reprezentációs forma, az ún. természeti jelenet metaforáinak a szövegértelembe integrált értelmezése olyan pragmatikai és szemantikai probléma, amely az eddigi folklorisztikai és szövegtani kísérletek ellenére számos kérdést rejt. Ebben értékes eredményt hozhat a szövegben megjelenő perspektívák vizsgálata, amely kognitív nyelvészeti kiindulópontú. A természeti jelenetek perspektivikus konstruálása (azaz egy jelenet egyféle fogalmi megalkotása) ugyanis olyan nyelvi formában valósul meg, amelynek sajátosságai lehetővé teszik ugyanannak a nyelvi reprezentációnak a különböző perspektívákból történő értelmezését. A dinamikus jelentéskonstruálás azt mutatja: számos szövegben a megnyilatkozói nézőpont (Bühler 1934; Sanders–Spooren 1997) kezdetben a színre vitt jeleneten kívül helyezhető el (off-stage), majd explicit módon belülre kerül (on-stage), miközben ebből az utóbbi nézőpontból is lehetségessé válik a jelenet első, objektívabban konstruált részének az értelmezése. Ennek a műveletnek a jelen tanulmányban vizsgált nyelvi megvalósulásai a több referenciapontot implikáló skaláris melléknevek, a nemcsak egy kontextusban lehorgonyzott határozott főnevek és a lehorgonyzatlan tér- és időhatározók által válik lehetségessé. A népdalok nagy hányadában az ilyen típusú szövegkezdő nyelvi reprezentációk olyan összetett perspektíva lehetőségét rejtik, amely egyidejűleg érvényesíti a népi konceptualizáción alapuló közösségi és a személyes nézőpontot, így a népdal egyik fő szövegtipológiai jellemzőjét. 
A widely recognized characteristics of Hungarian folksongs is the so-called natural image (known as 'sill'), whose interpretation has long been a semantic problem not fully unsolved in text linguistic and folklore studies. In this matter the notion of perspectivisation within the framework of cognitive linguistics may lead to novel observations. The ways a group of folksongs are construed allow for more than one interpretation of the same language element from different perspectives. This underlying feature manifests in the dynamic view of construal, namely, in the first part of the text, the speaker's vantage point is to be located implicit and off-stage, then later on it becomes explicit and on-stage; (Bühler 1934; Sanders−Spooren 1997). Meanwhile, what is viewed from a general communal perspective (based on folk conceptualization) in a more objective form at the beginning, is taken over by an overwhelming individual perspective and subjective construal in the next stage. In this process, numerous linguistic items are taken into account, such as scalar adjectives implying multiple reference points, definite noun phrases having the potential to be grounded in various contexts, or spatial and time adverbs with undefined reference points. This way, in a significant group of Hungarian folksongs, initial linguistic representation is possible to be cognized from more than one perspective, asserting communal (based on folk conceptualization) and individual perspectives simultaneously.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Baranyiné Kóczy, Judit},
	month = sep,
	year = {2015},
	pages = {31--44}
}