borito

Hiányosan dokumentált nyelvek relevanciája a lexikai szemantikai kutatásokban, avagy meddig ér a nganaszan takaró?

The relevance of underdocumented languages in the lexical semantic studies

Szeverényi Sándor

SZTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

Jelentés és Nyelvhasználat 1:55-65 (2014)

Összefoglaló

Az előadás elsősorban elvi kérdéseket feszeget, amelyhez természetesen elméleti és gyakorlati háttér is szolgál: a tanulságok a HeNg-On (OTKA) projekt során szerzett tapasztalatoknak köszönhetők. E projekt célja, hogy a nganaszan nyelv lexikalizációs ösvényeinek feltárásával megpróbálja megalkotni a nganaszan motivációs „profilját” a lexikai egységek a formai és kognitív motivációk közötti kapcsolatai alapján. A probléma ott merül fel, hogy a nyelvtudományban megjelenő újabb elméletek új elvárásokat is támasztanak a vizsgált nyelvvel kapcsolatban: a vizsgálat központjában a beszélő, a nyelvhasználó áll, azaz az új jelentések az aktuális nyelvhasználat kontextusában alakulnak. Azaz bármiféle változást, annak motivációját a kontextusba helyezett megnyilatkozások alapján lehet leírni. Ez élő, elérhető kompetenciájú nyelvek esetében ugyan egyértelmű, de mit kezdjünk azokkal a nyelvekkel, amelyek esetében mindez nem, vagy csak korlátozottan tehető meg? Mennyire plauzibilisek azok megállapítások, amelyeket olyan nyelvről teszünk, ahol erősen korlátozott, hiányos a kompetenciánk? Az előadásban a nganaszan talu ’tegnap, holnap’ jelentésű szón keresztül mutatom be, hogy meddig érhet az a bizonyos takaró: milyen információk alapján tudunk releváns megállapításokat tenni szemantikai lexikális tipológiai keretben, és hol van az a pont, amikor már nem nyújtózhatunk tovább.

Kulcssszavak: nganaszan, lexikális tipológia, onomasziológia, szemasziológia, deiktikus napnevek

Abstract

The relevance of underdocumented languages in the lexical semantic studies The presentation is primarily examines questions of principle, which, of course, theoretical and practical background also serves the lessons of experience gained in the Heng-On (OTKA) project is due. This project aims to explore the lexical pathways of the Nganasan language and attempts to create a motivational Nganasan "profile" on the basis of relations between lexical items and formal cognitive motivations. The problem arises in that the newer theories on linguistics also impose new requirements regarding the investigated language: the investigation concentrates to the speaker, using language that accommodates the new meanings in the context of the current use of language occur. That is, any change in motivation can be described on the basis of statements placed in context. In case of living, accessible language competence it is clear, but what to do with the languages for which this is not, or only be limited to? How plausible are the findings that we do on a language which is very limited and the lack of competence? In the presentation, the Nganasan talu ’yesterday, tomorrow’ are presented through word meaning to cover some of the long reach: we do is relevant to lexical semantic typology framework based on what information is.

Keywords: Nganasan, lexical typology, onomasiology, semasiology, deictic day names

Szeverényi Sándor a Szegedi Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének adjunktusa, valamint rendszeresen részt vesz az MTA Nyelvtudományi Intézetében folyó projektekben. Elsősorban a szamojéd nyelvekkel foglalkozik, kutatásait jellemzően a lexikológia, morfológia, tipológia, dokumentációs nyelvészeti területeken végzi.

Sándor Szeverényi is an assistant professor at the University of Szeged, Department of Finno-Ugrian Studies. He has worked for several projects at the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences. His research focuses on lexicology, morphology, documentation and typology of the Samoyedic languages.

Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it., This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Chelliah, Shobhana L. – Willem J. de Reuse 2011. Handbook of Descriptive Linguistic Fieldwork. Dordrecht, Heidelberg, London, New York: Springer.
  • Evans, Nicholas 2010. Semantic Typology. In Jae Jung Song (szerk.) The Oxford Handbook of Linguistic Typology. Oxford: Oxford University Press. 504–533.
  • Geeraerts, Dirk 2010. Theories of Lexical Semantics. Oxford: Oxford University Press.
  • Hale, Ken – Michael Krauss – Lucille J. Watahomigie – Akira Y. Yamamoto – Colette Craig – LaVerne M. Jeanne – Jeanne Masayesva – Nora C. England 1992. Endangered languages. Language 68:1–42.
  • Himmelmann, Nikolaus P. 2008. Language documentation: What is it and what is it good for? In Jost Gippert – Nikolaus P. Himmelmann – Ulrike Mosel (szerk.) Essentials of Language Documentation. Berlin, Boston: Mouton de Gruyter. 1–30.
  • Klein, Wolfgang 1994. Time in Language. London, New York: Routledge.
  • Koptjevskaja-Tamm, Maria 2012. New directions in lexical typology. Linguistics 50/3:373–394.
  • Kosterkina – Momde – Zhdanova [Н. Т. Костеркина – А. Ч. Момде – Т. Ю. Жданова] 2001. Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский. Санкт-Петербург: Филиал издательство Просвещение.
  • Lehrer, Adrienne 1992. A theory of vocabulary structure: Retrospectives and prospectives. In Manfred Pütz (szerk.) Thirty Years of Linguistic Evolution. Studies in honour of René Dirven on the occasion of his 60th birthday. Amsterdam: Benjamins. 243–256.
  • Nettle, Daniel – Suzanne Romaine 2000. Vanishing Voices. The Extinction of the World’s Languages. Oxford: Oxford University Press.
  • Nichols, Johanna 2007. What, if anything, is typology? Linguistic Typology 11/1:231–238.
  • Szeverényi Sándor 2010. Talu. A nganaszan deiktikus napnevek rendszere. Folia Uralica Debreceniensia 17:143–157.
  • Szeverényi, Sándor 2012. The systems of the deictic day names in the Samoyed languages. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia 264:465–479.
  • Tent, Jan 1998. The structure of deictic day-name systems. Studia Linguistica 52/2:112–148.
  • Wohlgemuth, Jan 2010. Language endangerment, community size and typological rarity. In Jan Wohlgemuth – Michael Cysouw (szerk.) Rethinking Universals. How Rarities affect Linguistic Theory. Berlin, Boston: De Gruyter. 255–277.
  • Woodbury, Anthony 2011. Language documentation. In Peter K. Austin – Julia Sallabank (szerk.) The Cambridge Handbook of Endangered Languages. Cambridge: Cambridge University Press. 159–186.
  • Zalizniak, Anna A. – Maria Bulakh – Dmitrij Ganenkov – Ilya Gruntov – Timur Maisak – Maxim Russo 2012. The catalogue of semantic shifts as a database for lexical semantic typology. Linguistics 50/3:633–669.
  • Zayzon Réka 2005. Deiktikus morfémák funkcióváltásai a nganaszanban: Grammatizálódás, lexikalizálódás, pragmatizálódás. In Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.) Uráli Grammatizáló 2003. szeptember 4-6. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 269–291.
  • Zhovnickaja, S. N. [С. Н. Жовницкая] 2001. Букварь. Санкт-Петербург: Просвещение.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Szeverényi Sándor 2014. Hiányosan dokumentált nyelvek relevanciája a lexikai szemantikai kutatásokban, avagy meddig ér a nganaszan takaró?. Jelentés és Nyelvhasználat 1: 55–65.

bibtex
@article{szeverenyi_hianyosan_2014,
	title = {Hiányosan dokumentált nyelvek relevanciája a lexikai szemantikai kutatásokban, avagy meddig ér a nganaszan takaró?},
	volume = {1},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/images/issues/2014/JENY-2014-SzeverenyiS.pdf},
	abstract = {Az előadás elsősorban elvi kérdéseket feszeget, amelyhez természetesen elméleti és gyakorlati háttér is szolgál: a tanulságok a {HeNg}-On ({OTKA}) projekt során szerzett tapasztalatoknak köszönhetők. E projekt célja, hogy a nganaszan nyelv lexikalizációs ösvényeinek feltárásával megpróbálja megalkotni a nganaszan motivációs „profilját” a lexikai egységek a formai és kognitív motivációk közötti kapcsolatai alapján. A probléma ott merül fel, hogy a nyelvtudományban megjelenő újabb elméletek új elvárásokat is támasztanak a vizsgált nyelvvel kapcsolatban: a vizsgálat központjában a beszélő, a nyelvhasználó áll, azaz az új jelentések az aktuális nyelvhasználat kontextusában alakulnak. Azaz bármiféle változást, annak motivációját a kontextusba helyezett megnyilatkozások alapján lehet leírni. Ez élő, elérhető kompetenciájú nyelvek esetében ugyan egyértelmű, de mit kezdjünk azokkal a nyelvekkel, amelyek esetében mindez nem, vagy csak korlátozottan tehető meg? Mennyire plauzibilisek azok megállapítások, amelyeket olyan nyelvről teszünk, ahol erősen korlátozott, hiányos a kompetenciánk? Az előadásban a nganaszan talu ’tegnap, holnap’ jelentésű szón keresztül mutatom be, hogy meddig érhet az a bizonyos takaró: milyen információk alapján tudunk releváns megállapításokat tenni szemantikai lexikális tipológiai keretben, és hol van az a pont, amikor már nem nyújtózhatunk tovább.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Szeverényi, Sándor},
	month = dec,
	year = {2014},
	pages = {55--65}
}