borito

A javítási műveletek jelöltségi hipotézise

The markedness hypothesis of repair operations

Németh Zsuzsanna

MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport

Jelentés és Nyelvhasználat 1:29-54 (2014)

Összefoglaló

A tanulmány a konverzációelemzés elméleti keretében négy javítási művelet, az ismétlés, a beszúrás, a csere és a törlés technológiáját hasonlítja össze kísérletet téve egy olyan modell létrehozására, amely a javítási műveletek jelöltségét feltételezi. Ennek alapja, hogy a spontán társalgások során alkalmazott javítási jelenségek felfüggesztik a folyamatban levő forduló, és ezáltal a folyamatban levő cselekvés előrehaladását. Mivel a progresszivitás fenntartása általános preferencia a társalgásban, megszakítása jelölt nyelvhasználatot eredményez, amelyet a négy művelet esetében három bináris jegy rendszereként értelmezhetünk (retrospektivitás, redundancia, nem megfelelő szegmentum). A modell tesztelése egy magyar nyelvű korpuszon történt egy szub-hipotézis segítségével, amelynek lényege, hogy az egyazon cselekvés során alkalmazott javítási műveletek kiválasztásában funkcióik mellett jelöltségük mértéke is szerepet játszik. A tesztelés eredménye támogatja a hipotézist.

Kulcssszavak: konverzációelemzés, önjavítás, ismétlés, beszúrás, csere, törlés, forduló, cselekvés, progresszivitás, jelöltség

Abstract

In this paper, using conversation analysis, I propose a model describing the technology of four repair operations, namely, recycling, replacement, insertion, and aborting relative to each other on the basis that they inherently halt the progressivity of the current turn-at-talk. As violating the preference for progressivity is a marked usage, interpreting the property of halting progressivity as a system of binary features in the case of the four repair operations enables us to apply the theory of markedness to describe the technology of the repair operations relative to each other. Testing the model has been possible only in an indirect way by setting up a sub-hypothesis. I have argued that not only their functions but also their degree of markedness plays a role in the selection of repair operations employed in carrying out the same action. I have tested the sub-hypothesis on a Hungarian corpus. The results support the hypothesis.

Keywords: conversation analysis, self-repair, recycling, insertion, replacement, aborting, turn, action, progressivity, markedness

Németh Zsuzsanna az MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa. Kutatási területe a társalgáselemzés, azon belül is az azonos fordulóban megvalósuló önjavítás.

Zsuzsanna Németh is an assistant research fellow at the MTA-DE Research Group for Theoretical Linguistics. Her research focuses on self-initiated same-turn repair strategies within the framework of conversation analysis.

Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Austin, John Langshaw 1962. How to Do Things With Words. Cambridge: Harvard University Press.
  • Austin, John Langshaw 1979. Philosophical Papers. London: Oxford University Press.
  • Drew, Paul 2013. Turn design. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 131–149.
  • Drew, Paul – Traci Walker – Richard Ogden 2013. Self-repair and action construction. In Makoto Hayashi – Geoffrey Raymond – Jack Sidnell (szerk.) Conversational Repair and Human Understanding. (Studies in Interactional Sociolinguistics). Cambridge: Cambridge University Press. 71–94.
  • Fox, Barbara A. – Makoto Hayashi – Robert Jasperson 1996. Resources and repair: A cross-linguistic study of syntax and repair. In Elinor Ochs – Emanuel A. Schegloff – Sandra A. Thompson (szerk.) Interaction and Grammar. Cambridge: Cambridge University Press. 185–237.
  • Fox, Barbara A. – Fay Wouk – Makoto Hayashi – Steven Fincke – Liang Tao – Marja-Leena Sorjonen – Minna Laakso – Wilfrido Flores Hernandez 2009. A cross-linguistic investigation of the site of initiation in same-turn self-repair. In Jack Sidnell (szerk.) Conversation Analysis. (Studies in Interactional Sociolinguistics). Cambridge: Cambridge University Press. 60–103.
  • Fox, Barbara A. – Yael Maschler – Susanne Uhmann 2010. A cross-linguistic study of self-repair: Evidence from English, German, and Hebrew. Journal of Pragmatics 42/9. (How people talk to Robots and Computers):2487–2505.
  • Goodwin, Charles 1981. Conversational Organization: Interaction Between Speakers and Hearers. New York: Academic Press.
  • Gósy Mária 2004. A spontán magyar beszéd megakadásainak hallás alapú gyűjteménye. In Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 2004. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 6–18.
  • Gósy Mária 2008. Magyar spontánbeszéd-adatbázis – BEA. In Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 2008. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 194–208.
  • Greenberg, Joseph 1966. Language Universals, with Special Reference to Feature Hierarchies. The Hague: Mouton.
  • Gyarmathy Dorottya 2009. A beszélő bizonytalanságának jelzései: Ismétlések és újraindítások. In Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 2009. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 196–216.
  • Have, Paul ten 1999. Doing Conversation Analysis: A Practical Guide. London: Sage Publications.
  • Heritage, John 1984. Garfinkel and Ethnomethodology. Cambridge: Polity Press.
  • Heritage, John 2007. Intersubjectivity and progressivity in person (and place) reference. In Nicholas J. Enfield – Tanya Stivers (szerk.) Person Reference in Interaction: Linguistic, Cultural and Social Perspectives. Cambridge: Cambridge University Press. 255–280.
  • Iványi Zsuzsanna 2000. A szókereső folyamatok szintaxisa. Konverzációelemzési kutatás. Modern Filológiai Közlemények 2/1:52–64.
  • Iványi Zsuzsanna 2001a. A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 125:74–93.
  • Iványi Zsuzsanna 2001b. A konverzációelemzés miért-kérdései. A szókereső folyamat elhatárolása és altípusai. In Csatár Péter – Maitz Péter – Tronka Krisztián (szerk.) A nyelvtantól a szövegtanig. Tanulmányok Kocsány Piroska tiszteletére. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 87–95.
  • Jackendoff, Ray 2011. What is the human language faculty? Two views. Language 87/3:586–624.
  • Jakobson, Roman 1984_1932]. Structure of the Russian verb. In Linda R. Waugh – Morris Halle (szerk.) Russian and Slavic Grammar: Studies, 1931–1981. Berlin: Walter de Gruyter. 1–14.
  • Jefferson, Gail 1974. Error correction as an interactional resource. Language in Society 3/2:181–199.
  • Jefferson, Gail 1984. On the organization of laughter in talk about troubles. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Studies in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press. 346–369.
  • Kertész, András – Csilla Rákosi 2012. Data and Evidence in Linguistics: A Plausible Argumentation Model. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Kertész, András – Csilla Rákosi (szerk.) 2014. The Evidential Basis of Linguistic Argumentation. (Studies in Language Companion Series 153). Amsterdam: John Benjamins.
  • Kitzinger, Celia 2013. Repair. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 229–256.
  • Laakso, Minna – Marja-Leena Sorjonen 2010. Cut-off or particle – Devices for initiating self-repair in conversation. Journal of Pragmatics 42/4:1151–1172.
  • Lerch Ágnes 2007. Az ismétlés mint az önjavítás eszköze a magyarban. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Nyelvelmélet – nyelvhasználat. Budapest: Tinta Kiadó. 123–130.
  • Lerner, Gene H. 1996. On the ‘semi-permeable’ character of grammatical units in conversation: Conditional entry into the turn space of another speaker. In Elinor Ochs – Emanuel A. Schegloff – Sandra A. Thompson (szerk.) Interaction and Grammar. Cambridge: Cambridge University Press. 238–276.
  • Lerner, Gene H. – Celia Kitzinger 2010. Repair prefacing in the organization of same-turn self-repair. Előadás. International Conference on Conversation Analysis 2010. július 4–8. Mannheim.
  • Levinson, Stephen C. 2013. Action formation and ascription. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 101–130.
  • Luke, Kang-Kwong – Wei Zhang 2010. Insertion as a self-repair device and its interactional motivations in Chinese conversation. Chinese Language and Discourse 1/2:153–182.
  • Németh, Zsuzsanna 2012. Recycling and replacement repairs as self-initiated same-turn self-repair strategies in Hungarian. Journal of Pragmatics 44/14:2022–2034.
  • Rieger, Caroline L. 2003. Repetitions as self-repair strategies in English and German conversations. Journal of Pragmatics 35/1:47–69.
  • Sacks, Harvey 1987_1973]. On the preferences for agreement and contiguity in sequences in conversation. In Graham Button – John R. E. Lee (szerk.) Talk and Social Organisation. Clevedon: Multilingual Matters. 54–69.
  • Sacks, Harvey – Emanuel A. Schegloff – Gail Jefferson 1974. A simplest systematics for the organization of turn-taking for conversation. Language 50/4:696–735.
  • Schegloff, Emanuel A. – Gail Jefferson – Harvey Sacks 1977. The preference for self-correction in the organization of repair in conversation. Language 53/2:361–382.
  • Schegloff, Emanuel A. 1979. The relevance of repair to syntax-for-conversation. In Talmy Givón (szerk.) Syntax and Semantics: Vol. 12: Discourse and Syntax. New York: Academic Press. 261–286.
  • Schegloff, Emanuel A. 1987. Recycled turn beginnings, a precise repair mechanism in conversation’s turn-taking organization. In Graham Button – John R. E. Lee (szerk.) Talk and Social Organisation. Clevedon: Multilingual Matters. 70–85.
  • Schegloff, Emanuel A. 1992. Repair after next turn: The last structurally provided defense of intersubjectivity in conversation. American Journal of Sociology 97/5:1295–1345.
  • Schegloff, Emanuel A. 2000. When „others” initiate repair. Applied Linguistics 21/2:205–243.
  • Schegloff, Emanuel A. 2007. Sequence Organization in Interaction: A Primer in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Schegloff, Emanuel A. 2008a. Self-initiated, same-turn repair: Three core topics. Előadás. Workshop on Repair and Intersubjectivity in Talk and Social Interaction. University of Toronto.
  • Schegloff, Emanuel A. 2008b. Ten operations in self-initiated, same-turn repair. Előadás. Conference on Repair and Intersubjectivity in Talk and Social Interaction. University of Toronto.
  • Schegloff, Emanuel A. 2013. Ten operations in self-initiated, same-turn repair. In Makoto Hayashi – Geoffrey Raymond – Jack Sidnell (szerk.) Conversational Repair and Human Understanding. (Studies in Interactional Sociolinguistics). Cambridge: Cambridge University Press. 41–70.
  • Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Searle, John R. 1975. Indirect speech acts. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics, Volume 3: Speech Acts. New York: Academic Press. 59–82.
  • Searle, John R. 1976. A classification of illocutionary acts. Language in Society 5/1:1–23.
  • Searle, John R. – Daniel Vanderveken 1985. Foundations of Illocutionary Logic. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Sidnell, Jack – Tanya Stivers (szerk.) 2013. The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell.
  • Stivers, Tanya – Jeffrey D. Robinson 2006. A preference for progressivity in interaction. Language in Society 35/03:367–392.
  • Stivers, Tanya 2011. Morality and question design: „Of course” as contesting a presupposition of askability. In Tanya Stivers – Lorenza Mondada – Jakob Steensig (szerk.) The Morality of Knowledge in Conversation. (Studies in Interactional Sociolinguistics). Cambridge: Cambridge University Press. 82–106.
  • Trubetzkoy, Nikolai S. 1969 [1939]. Principles of Phonology. Berkeley, Los Angeles: University of California Press.
  • Wilkinson, Sue – Ann Weatherall 2011. Insertion repair. Research on Language and Social Interaction 44/1:65–91.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Németh Zsuzsanna 2014. A javítási műveletek jelöltségi hipotézise. Jelentés és Nyelvhasználat 1: 29–54.

bibtex
@article{nemeth_javitasi_2014,
	title = {A javítási műveletek jelöltségi hipotézise},
	volume = {1},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/images/issues/2014/JENY-2014-NemethZs.pdf},
	abstract = {A tanulmány a konverzációelemzés elméleti keretében négy javítási művelet, az ismétlés, a beszúrás, a csere és a törlés technológiáját hasonlítja össze, kísérletet téve egy olyan modell létrehozására, amely a javítási műveletek jelöltségét feltételezi. Ennek alapja, hogy a spontán társalgások során alkalmazott javítási jelenségek felfüggesztik a folyamatban levő forduló, és ezáltal a folyamatban levő cselekvés előrehaladását. Mivel a progresszivitás fenntartása általános preferencia a társalgásban, megszakítása jelölt nyelvhasználatot eredményez, amelyet a négy művelet esetében három bináris jegy rendszereként értelmezhetünk (retrospektivitás, redundancia, nem megfelelő szegmentum). A modell tesztelése egy magyar nyelvű korpuszon történt egy szubhipotézis segítségével, amelynek lényege, hogy az egyazon cselekvés során alkalmazott javítási műveletek kiválasztásában funkcióik mellett jelöltségük mértéke is szerepet játszik. A tesztelés eredménye támogatja a hipotézist.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Németh, Zsuzsanna},
	month = dec,
	year = {2014},
	pages = {29--54}
}