Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont, Budapest
Jelentés és Nyelvhasználat 2:31-44 (2015)
doi:10.14232/JENY.2015.1.2
Összefoglaló
A magyar népdalokban elterjedt jellegzetes reprezentációs forma, az ún. természeti jelenet metaforáinak a szövegértelembe integrált értelmezése olyan pragmatikai és szemantikai probléma, amely az eddigi folklorisztikai és szövegtani kísérletek ellenére számos kérdést rejt. Ebben értékes eredményt hozhat a szövegben megjelenő perspektívák vizsgálata, amely kognitív nyelvészeti kiindulópontú. A természeti jelenetek perspektivikus konstruálása (azaz egy jelenet egyféle fogalmi megalkotása) ugyanis olyan nyelvi formában valósul meg, amelynek sajátosságai lehetővé teszik ugyanannak a nyelvi reprezentációnak a különböző perspektívákból történő értelmezését. A dinamikus jelentéskonstruálás azt mutatja: számos szövegben a megnyilatkozói nézőpont (Bühler 1934; Sanders–Spooren 1997) kezdetben a színre vitt jeleneten kívül helyezhető el (off-stage), majd explicit módon belülre kerül (on-stage), miközben ebből az utóbbi nézőpontból is lehetségessé válik a jelenet első, objektívabban konstruált részének az értelmezése. Ennek a műveletnek a jelen tanulmányban vizsgált nyelvi megvalósulásai a több referenciapontot implikáló skaláris melléknevek, a nemcsak egy kontextusban lehorgonyzott határozott főnevek és a lehorgonyzatlan tér- és időhatározók által válik lehetségessé. A népdalok nagy hányadában az ilyen típusú szövegkezdő nyelvi reprezentációk olyan összetett perspektíva lehetőségét rejtik, amely egyidejűleg érvényesíti a népi konceptualizáción alapuló közösségi és a személyes nézőpontot, így a népdal egyik fő szövegtipológiai jellemzőjét.
Kulcsszavak: perspektivizáció, kognitív szemantika, folklórszövegek, referenciapont, konceptualizáció, szubjektivizáció
Abstract
A widely recognized characteristics of Hungarian folksongs is the so-called natural image (known as 'sill'), whose interpretation has long been a semantic problem not fully unsolved in text linguistic and folklore studies. In this matter the notion of perspectivisation within the framework of cognitive linguistics may lead to novel observations. The ways a group of folksongs are construed allow for more than one interpretation of the same language element from different perspectives. This underlying feature manifests in the dynamic view of construal, namely, in the first part of the text, the speaker's vantage point is to be located implicit and off-stage, then later on it becomes explicit and on-stage; (Bühler 1934; Sanders−Spooren 1997). Meanwhile, what is viewed from a general communal perspective (based on folk conceptualization) in a more objective form at the beginning, is taken over by an overwhelming individual perspective and subjective construal in the next stage. In this process, numerous linguistic items are taken into account, such as scalar adjectives implying multiple reference points, definite noun phrases having the potential to be grounded in various contexts, or spatial and time adverbs with undefined reference points. This way, in a significant group of Hungarian folksongs, initial linguistic representation is possible to be cognized from more than one perspective, asserting communal (based on folk conceptualization) and individual perspectives simultaneously.
Keywords: perspectivisation, cognitive semantics, folklore texts, reference point, conceptualization, subjectification
Baranyiné Kóczy Judit PhD fokozatát 2014-ben szerezte az ELTÉ-n, disszertációjának címe A magyar népdal térszemantikai megközelítése. Korpusz-alapú, empirikus kutatásai elsősorban a kognitív szemantika, ezen belül a térszemantika, a fogalmi konstruálás és a metaforák vizsgálatára irányulnak.
Judit Baranyiné Kóczy obtained her PhD degree on cognitive linguistics in 2014 at Eötvös Lóránd University, Budapest, her thesis titled A spatial semantic approach to folksongs. Her present research is mainly focused on cognitive semantics, especially spatial semantics, cognitive metaphor theory, construal operations and conceptualisation, applying theoretical findings to empiric, corpus-based study.
Elérhetősége/E-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
Baranyiné Kóczy Judit 2015. Közösségi vagy személyes? Perspektivizáció a magyar népdalban. Jelentés és Nyelvhasználat 2:31–44.
letöltés/download
@article{baranyine_perspektivizacio_2015,
title = {Közösségi vagy személyes? Perspektivizáció a magyar népdalban},
volume = {2},
issn = {2064-9940},
url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/images/issues/2015/JENY-2015-BaranyineKJ.pdf},
abstract = {A magyar népdalokban elterjedt jellegzetes reprezentációs forma, az ún. természeti jelenet metaforáinak a szövegértelembe integrált értelmezése olyan pragmatikai és szemantikai probléma, amely az eddigi folklorisztikai és szövegtani kísérletek ellenére számos kérdést rejt. Ebben értékes eredményt hozhat a szövegben megjelenő perspektívák vizsgálata, amely kognitív nyelvészeti kiindulópontú. A természeti jelenetek perspektivikus konstruálása (azaz egy jelenet egyféle fogalmi megalkotása) ugyanis olyan nyelvi formában valósul meg, amelynek sajátosságai lehetővé teszik ugyanannak a nyelvi reprezentációnak a különböző perspektívákból történő értelmezését. A dinamikus jelentéskonstruálás azt mutatja: számos szövegben a megnyilatkozói nézőpont (Bühler 1934; Sanders–Spooren 1997) kezdetben a színre vitt jeleneten kívül helyezhető el (off-stage), majd explicit módon belülre kerül (on-stage), miközben ebből az utóbbi nézőpontból is lehetségessé válik a jelenet első, objektívabban konstruált részének az értelmezése. Ennek a műveletnek a jelen tanulmányban vizsgált nyelvi megvalósulásai a több referenciapontot implikáló skaláris melléknevek, a nemcsak egy kontextusban lehorgonyzott határozott főnevek és a lehorgonyzatlan tér- és időhatározók által válik lehetségessé. A népdalok nagy hányadában az ilyen típusú szövegkezdő nyelvi reprezentációk olyan összetett perspektíva lehetőségét rejtik, amely egyidejűleg érvényesíti a népi konceptualizáción alapuló közösségi és a személyes nézőpontot, így a népdal egyik fő szövegtipológiai jellemzőjét.
A widely recognized characteristics of Hungarian folksongs is the so-called natural image (known as 'sill'), whose interpretation has long been a semantic problem not fully unsolved in text linguistic and folklore studies. In this matter the notion of perspectivisation within the framework of cognitive linguistics may lead to novel observations. The ways a group of folksongs are construed allow for more than one interpretation of the same language element from different perspectives. This underlying feature manifests in the dynamic view of construal, namely, in the first part of the text, the speaker's vantage point is to be located implicit and off-stage, then later on it becomes explicit and on-stage; (Bühler 1934; Sanders−Spooren 1997). Meanwhile, what is viewed from a general communal perspective (based on folk conceptualization) in a more objective form at the beginning, is taken over by an overwhelming individual perspective and subjective construal in the next stage. In this process, numerous linguistic items are taken into account, such as scalar adjectives implying multiple reference points, definite noun phrases having the potential to be grounded in various contexts, or spatial and time adverbs with undefined reference points. This way, in a significant group of Hungarian folksongs, initial linguistic representation is possible to be cognized from more than one perspective, asserting communal (based on folk conceptualization) and individual perspectives simultaneously.},
language = {hu},
journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
author = {Baranyiné Kóczy, Judit},
month = sep,
year = {2015},
pages = {31--44}
}
|
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary. |
 |