borito

A strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációjának összehasonlító elemzése

The interpretation of Hungarian focus structures

Tóth Enikő

DE Angol-Amerikai Intézet

Csatár Péter

DE Germanisztikai Intézet

Jelentés és Nyelvhasználat 5:181–199 (2018)
doi:10.14232/JENY.2018.1.7

Összefoglaló

Tanulmányunkban egy percepciós kísérlet eredményét mutatjuk be, amely során a strukturális, illetve a szintaktikailag jelöletlen fókusz (tág VP fókusz) értelmezését vizsgáltuk ugyanabban a dizájnban a magyar nyelvben. A résztvevők egy kép-mondat megfeleltetési feladat során, hatfokú Likert-skálán ítélték meg egy kép és egy kiegészítendő kérdésre adott válaszként megjelenő tesztmondat összeillőségét. Eredményeink nem mutattak szignifikáns különbséget a strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációja között a két tesztelt faktor, a kimerítőség és a vártság szempontjából. Egyfelől, a kísérletben mindkét fókuszstruktúra esetében a kimerítő olvasat bizonyult preferáltnak. Másfelől, a fókuszkonstituens várt, vagyis adott szituációban a világtudásunkhoz képest előrejelezhető volta egyik vizsgált struktúra esetében sem bizonyult döntőnek. Összességében eredményeink empirikusan alátámasztják Surányi (2011) elméleti felvetését a szóban forgó fókuszstruktúrák értelmezéséről.

Kulcsszavak: fókusz, kimerítőség, vártság, kísérletes pragmatika

Abstract

This paper presents the results of a perception experiment exploring the factors influencing the interpretation of Hungarian preverbal (PVF) and syntactically unmarked focus (SUF, focus widening) within the same design. We used a sentence-picture verification task where participants rated the acceptability of utterances as answers to a wh-question on a 6 point Likert-scale. No empirical difference was found between PVF and SUF (focus widening) with respect to the two factors, EXHAUSTIVITY and EXPECTEDNESS. On the one hand, EXHAUSTIVITY had a main effect, i.e. participants preferred the exhaustive readings in the case of both focus structures. Our results imply that the exhaustive interpretation is not necessarily coded as an inherent semantic feature, it rather seems to be pragmatically motivated, at least in a context where it is primed by the presence of an introductory wh-question. On the other hand, EXPECTEDNESS as a factor did not influence the ratings in either case.

Keywords: focus, exhaustivity, expectedness, experimental pragmatics

Tóth Enikő a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének egyetemi adjunktusa. Főbb kutatási területei a mód és a modalitás, a szemantika és a nyelvelsajátítás, valamint a kísérletes pragmatika.

Enikő Tóth is currently lecturer in linguistics at the Institute of English and American Studies, University of Debrecen. Her main fields of interest are semantics and experimental pragmatics.

Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Csatár Péter a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének egyetemi docense. Főbb kutatási területei a metafora és a figuratív nyelvhasználat pragmatikája és a nyelvészeti metaforaelméletek módszertani kérdései.

Péter Csatár is reader in linguistics at the Institute of German Studies, University of Debrecen. He specializes in metaphor research and pragmatics.

Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Babarczy Anna – Balázs Andrea 2016. A kognitív kontroll és a preverbális fókusz értelmezése. In Kas Bence (szerk.) „Szavad ne feledd!” Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 151–163.
  • Balogh, Kata 2009. Theme with Variations. A Context-based Analysis of Focus. Amsterdam: Universiteit van Amsterdam.
  • Destruel, Emilie – Leah Velleman 2014. Refining contrast: Empirical evidence from the English it-cleft. In Christopher Piñón (szerk.) Empirical Issues in Syntax and Semantics 10. Selected Papers from CSSP 2013. 197–214. http://www.cssp.cnrs.fr/eiss10/.
  • Destruel, Emilie – Daniel Velleman – Edgar Onea – Dylan Bumford – Jingyang Xue – David Beaver 2015. A cross-linguistic study of the non-at-issueness of exhaustive inferences. In Florian Schwarz (szerk.) Experimental Perspectives on Presuppositions. Berlin: Springer. 135–156. doi:10.1007/978-3-319-07980-6_6.
  • É. Kiss, Katalin 1998. Identificational focus versus information focus. Language 74/2:245–273. doi:10.1353/lan.1998.0211.
  • Gerőcs, Mátyás – Anna Babarczy – Balázs Surányi 2014. Exhaustivity in focus. Experimental evidence from Hungarian. In Joseph E. Emonds – Markéta Janebová (szerk.) Language Use and Linguistic Structure. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2013. (Olomouc Modern Language Series 3) Olomouc: Palacký University. 181–194.
  • Kamp, Hans 2008. Discourse Structure and the Structure of Context. Stuttgart: Universitaet Stuttgart, Institute of Computational Linguistics. https://www.uni-stuttgart.de/linguistik/sfb732/files/kamp_contexts.020807.pdf.
  • Kas, Bence – Ágnes Lukács 2013. Focus sensitivity in Hungarian adults and children. Acta Linguistica Hungarica 60/2:217–245. doi:10.1556/ALing.60.2013.2.4.
  • Kenesei, István 1986. On the logic of word order in Hungarian. In Werner Abraham – Sjaak de Meij (szerk.) Topic, Focus and Configurationality. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 143–159.
  • Onea, Edgar 2007. Exhaustivity, focus and incorporation in Hungarian. In Maria Aloni – Paul Dekker – Floris Roelofsen (szerk.) Proceedings of the Sixteenth Amsterdam Colloquium. Amsterdam: ILLC/Department of Philosophy, University of Amsterdam. 169–174.
  • Onea, Edgar – David Beaver 2011. Hungarian focus is not exhausted. Proceedings of the 19th Semantics and Linguistic Theory Conference. Ithaca: Cornell University. 342–359. doi:10.3765/salt.v19i0.2524.
  • Pintér Lilla 2016. A magyar szerkezeti fókusz kimerítő értelmezésének kísérletes vizsgálata. In Balázs József – Bojtos Anita – Paár Tamás – Tompa Zsófia – Turi Gergő – Vadász Noémi (szerk.) Studia Varia – Tanulmánykötet. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar. 191–212.
  • Riester, Arndt 2008. A semantic explication of information status and the underspecification of the recipients’ knowledge. In Atle Grønn (szerk.) Proceedings of Sinn und Bedeutung 12. Oslo: ILOS. 508–522.
  • Skopeteas, Stavros – Gisbert Fanselow 2011. Focus and the exclusion of alternatives: On the interaction of syntactic structure with pragmatic inference. Lingua 121/11 (Focus Marking Strategies and Focus Interpretation):1693–1706. doi:10.1016/j.lingua.2011.05.005.
  • Surányi Balázs 2011. A szintaktikailag jelöletlen fókusz pragmatikája. In Bartos Huba (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 281–313.
  • Szabolcsi, Anna 1981. Compositionality in focus. Folia Linguistica 15/12:141–162. doi:10.1515/flin.1981.15.1-2.141.
  • Szabolcsi, Anna 1994. All quantifiers are not equal: The case of focus. Acta Linguistica Hungarica 42/34:171–187.
  • Wedgwood, Daniel 2005. Shifting the Focus: From Static Structures to the Dynamics of Interpretation. Oxford: Elsevier.
  • Zimmermann, Malte 2008. Contrastive focus. In Caroline Féry – Gisbert Fanselow – Manfred Krifka (szerk.) The Notions of Information Structure. Working Papers of the SFB 632. (Interdisciplinary Studies on Information Structure 6) Potsdam: Universitätsverlag. 147–159.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Tóth Enikő – Csatár Péter 2018. A strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációjának összehasonlító elemzése. Jelentés és Nyelvhasználat 5:181–199. doi:10.14232/JENY.2018.1.7

bibtex
@article{toth_csatar_fokusz_2018,
	title = {A strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációjának összehasonlító elemzése},
	volume = {5},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny-2018-tothe-csatarp},
	doi = {10.14232/JENY.2018.1.7},
	abstract = {Tanulmányunkban egy percepciós kísérlet eredményét mutatjuk be, amely során a strukturális, illetve a szintaktikailag jelöletlen fókusz (tág VP fókusz) értelmezését vizsgáltuk ugyanabban a dizájnban a magyar nyelvben. A résztvevők egy kép-mondat megfeleltetési feladat során, hatfokú Likert-skálán ítélték meg egy kép és egy kiegészítendő kérdésre adott válaszként megjelenő tesztmondat összeillőségét. Eredményeink nem mutattak szignifikáns különbséget a strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációja között a két tesztelt faktor, a kimerítőség és a vártság szempontjából. Egyfelől, a kísérletben mindkét fókuszstruktúra esetében a kimerítő olvasat bizonyult preferáltnak. Másfelől, a fókuszkonstituens várt, vagyis adott szituációban a világtudásunkhoz képest előrejelezhető volta egyik vizsgált struktúra esetében sem bizonyult döntőnek. Összességében eredményeink empirikusan alátámasztják Surányi (2011) elméleti felvetését a szóban forgó fókuszstruktúrák értelmezéséről.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Tóth, Enikő and Csatár, Péter},
	month = dec,
	year = {2018},
	pages = {181--199}
}