Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
DE Angol-Amerikai Intézet
DE Germanisztikai Intézet
Jelentés és Nyelvhasználat 5:181–199 (2018)
doi:10.14232/JENY.2018.1.7
Összefoglaló
Tanulmányunkban egy percepciós kísérlet eredményét mutatjuk be, amely során a strukturális, illetve a szintaktikailag jelöletlen fókusz (tág VP fókusz) értelmezését vizsgáltuk ugyanabban a dizájnban a magyar nyelvben. A résztvevők egy kép-mondat megfeleltetési feladat során, hatfokú Likert-skálán ítélték meg egy kép és egy kiegészítendő kérdésre adott válaszként megjelenő tesztmondat összeillőségét. Eredményeink nem mutattak szignifikáns különbséget a strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációja között a két tesztelt faktor, a kimerítőség és a vártság szempontjából. Egyfelől, a kísérletben mindkét fókuszstruktúra esetében a kimerítő olvasat bizonyult preferáltnak. Másfelől, a fókuszkonstituens várt, vagyis adott szituációban a világtudásunkhoz képest előrejelezhető volta egyik vizsgált struktúra esetében sem bizonyult döntőnek. Összességében eredményeink empirikusan alátámasztják Surányi (2011) elméleti felvetését a szóban forgó fókuszstruktúrák értelmezéséről.
Kulcsszavak: fókusz, kimerítőség, vártság, kísérletes pragmatika
Abstract
This paper presents the results of a perception experiment exploring the factors influencing the interpretation of Hungarian preverbal (PVF) and syntactically unmarked focus (SUF, focus widening) within the same design. We used a sentence-picture verification task where participants rated the acceptability of utterances as answers to a wh-question on a 6 point Likert-scale. No empirical difference was found between PVF and SUF (focus widening) with respect to the two factors, EXHAUSTIVITY and EXPECTEDNESS. On the one hand, EXHAUSTIVITY had a main effect, i.e. participants preferred the exhaustive readings in the case of both focus structures. Our results imply that the exhaustive interpretation is not necessarily coded as an inherent semantic feature, it rather seems to be pragmatically motivated, at least in a context where it is primed by the presence of an introductory wh-question. On the other hand, EXPECTEDNESS as a factor did not influence the ratings in either case.
Keywords: focus, exhaustivity, expectedness, experimental pragmatics
Tóth Enikő a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének egyetemi adjunktusa. Főbb kutatási területei a mód és a modalitás, a szemantika és a nyelvelsajátítás, valamint a kísérletes pragmatika.
Enikő Tóth is currently lecturer in linguistics at the Institute of English and American Studies, University of Debrecen. Her main fields of interest are semantics and experimental pragmatics.
Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Csatár Péter a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének egyetemi docense. Főbb kutatási területei a metafora és a figuratív nyelvhasználat pragmatikája és a nyelvészeti metaforaelméletek módszertani kérdései.
Péter Csatár is reader in linguistics at the Institute of German Studies, University of Debrecen. He specializes in metaphor research and pragmatics.
Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
Tóth Enikő – Csatár Péter 2018. A strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációjának összehasonlító elemzése. Jelentés és Nyelvhasználat 5:181–199. doi:10.14232/JENY.2018.1.7
letöltés/download
@article{toth_csatar_fokusz_2018,
title = {A strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációjának összehasonlító elemzése},
volume = {5},
copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
issn = {2064-9940},
url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny-2018-tothe-csatarp},
doi = {10.14232/JENY.2018.1.7},
abstract = {Tanulmányunkban egy percepciós kísérlet eredményét mutatjuk be, amely során a strukturális, illetve a szintaktikailag jelöletlen fókusz (tág VP fókusz) értelmezését vizsgáltuk ugyanabban a dizájnban a magyar nyelvben. A résztvevők egy kép-mondat megfeleltetési feladat során, hatfokú Likert-skálán ítélték meg egy kép és egy kiegészítendő kérdésre adott válaszként megjelenő tesztmondat összeillőségét. Eredményeink nem mutattak szignifikáns különbséget a strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációja között a két tesztelt faktor, a kimerítőség és a vártság szempontjából. Egyfelől, a kísérletben mindkét fókuszstruktúra esetében a kimerítő olvasat bizonyult preferáltnak. Másfelől, a fókuszkonstituens várt, vagyis adott szituációban a világtudásunkhoz képest előrejelezhető volta egyik vizsgált struktúra esetében sem bizonyult döntőnek. Összességében eredményeink empirikusan alátámasztják Surányi (2011) elméleti felvetését a szóban forgó fókuszstruktúrák értelmezéséről.},
language = {hu},
journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
author = {Tóth, Enikő and Csatár, Péter},
month = dec,
year = {2018},
pages = {181--199}
}
|
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary. |
 |